Kevesebb kilencedik osztály: állásaikért aggódnak a tanárok
.jpg)
A 2026–2027-es tanévtől nő az újonnan induló IX. osztályok létszáma a romániai középiskolákban: az eddigi 26 helyett 28 diákot kell beírjanak egy-egy osztályba. Ugyanakkor jelenleg kevesebb nyolcadik osztályos diák van, mint az előző években. Mindez országos szinten az osztályok számának csökkenéséhez vezethet, ami sok megyében közvetlenül érintheti a tanárok óraszámát és munkahelyi biztonságát.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő a Maszol megkeresésére hangsúlyozta, az osztálylétszámok növelésére vonatkozó rendeletben szerepel a kisebbségi kitétel, a meghatározott létszám 80 százalékával is megalakulhatnak az osztályok, ez most segíti a kisebbségi oktatást.
Kevesebb osztály, kevesebb állás?
Az aggodalmak hátterében részben a jogszabályi módosítások, részben a tanulólétszám csökkenése áll. Sorin Ion, az oktatási minisztérium államtitkára szerint jelenleg kevesebb nyolcadikos diák van, mint az előző években, sőt, kevesebb, mint amennyire a következő tanévekben számítani lehet, ami óhatatlanul kevesebb kilencedik osztályt eredményez, számol be az Edupedu.
Az államtitkár hangsúlyozta: a rendszer képes alkalmazkodni, és szerinte nincs szó tömeges pedagógus-elbocsátásról.
A szakszervezetek azonban másként látják a helyzetet. Szerintük az osztálylétszám emelése és emiatt az osztályok számának csökkenése több ezer pedagógus állását sodorhatja veszélybe, különösen azokét, akik több iskolában vagy több településen egészítik ki kötelező óraszámukat.
Az államtitkár hangsúlyozta: a beiskolázási terv mindig közvetlenül a végzős nyolcadikosok számától függ. Példaként említette, hogy míg 200 diák esetén nyolc kilencedik osztály alakulhat, 100 tanulónál mindössze négy. „Ez egyszerű matematika” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a csökkenés részben a 2011-es alacsonyabb születésszám következménye.
Országos feszültségek a beiskolázás körül
Január 30-áig az iskolai tanfelügyelőségeknek el kell juttatniuk a minisztériumhoz a 2026–2027-es tanévre vonatkozó beiskolázási terv tervezetét. A folyamat komoly feszültségeket váltott ki a közoktatási rendszerben.
A szakszervezetek sürgősen kérik a 141/2025-ös törvény azon rendelkezéseinek visszavonását, amelyek az osztálylétszám növeléséhez, az osztályok túlzsúfoltságához és a tanárok kötelező óraszámának emeléséhez vezettek. Közlésük szerint pusztán az osztálylétszám emelése miatt több mint kétezer pedagógusi állás kerülhet veszélybe, ami szerintük egyértelműen a személyi kiadások csökkentését célzó kormányzati törekvést tükrözi.
Marius Nistor szakszervezeti vezető arra figyelmeztetett: sok tanár kénytelen lesz több tíz kilométerre lévő településeken órákat vállalni, hogy teljesíteni tudja kötelező óraszámát. „Vannak kollégák, akik inkább lemondanak bizonyos órákról, minthogy 30–40–50 kilométert ingázzanak” – mondta.
A minisztérium szerint nem kell pánikba esni
Simion Hăncescu, az FSLI vezetője a szakszervezetek és a minisztérium január 22-i egyeztetése után elmondta: az Oktatási Minisztérium figyelemmel fogja kísérni az osztályok kialakítására vonatkozó jogszabályok betartását, beleértve a speciális nevelési igényű (CES) diákok integrálását is.
Sorin Ion igyekezett csillapítani a kedélyeket. Elismerte, hogy kevesebb IX. osztály indul majd, ugyanakkor szerinte ezt „semmiképp sem kell tragédiaként értelmezni”, mert az oktatási rendszer képes alkalmazkodni. Hangsúlyozta: bár létezik kapcsolat a beiskolázási terv és a tanári állomány között, annak mértéke messze nem olyan jelentős, mint ahogyan az a közbeszédben megjelenik.
Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy a kormány már tavaly nyáron döntött az osztálylétszám enyhe emeléséről. A korábbi 26 helyett 28 diák kerül egy kilencedik osztályba. „Ez nem jelentős növekedés, de nagy számok esetén érezhető hatása van” – fogalmazott. Hozzátette: az osztályok számának csökkenése nem jelenti automatikusan pedagógusok tömeges elbocsátását, inkább tantárgyanként néhány órával csökkenhet az órakeret egy-egy iskolában.
Megyénként változó a helyzet
Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelő a Maszolnak hangsúlyozta: a pedagógus-állások száma mindig közvetlen összefüggésben áll az osztályok számával.
„Az osztályok generálják a pedagógus-állásokat. Ha kevesebb osztály van, kevesebb tanári poszt jön létre – ez egy alapvető összefüggés az oktatási rendszerben” – fogalmazott.
Kiss Imre szerint országosan elsősorban a kilencedik évfolyam okoz gondot. „Idén eleve kevesebb a nyolcadikos, ráadásul nagyobb létszámmal kell osztályokat indítani. Ez kettős hátrány” – fogalmazott.
Egyes megyékben emiatt akár több tucat kilencedik osztály is megszűnhet, ami a tanári állásokat veszélyeztethet. „Elég, ha egy-egy iskolában egy-két kilencedik osztállyal kevesebb indul, ez összeadódik, és hatása lesz a pedagógus-állományra” – figyelmeztetett.
Ugyanakkor rámutatott: Kovászna megyében a 2026–2027-es tanévre vonatkozó beiskolázási terv elkészítésekor sikerült elkerülni az osztályok számának csökkenését. A megyei tanfelügyelőség úgy állította össze a tervet, hogy a jelenlegihez hasonló számú osztály működjön a következő tanévben is.
„A jogszabályi keretek figyelembevételével, apró korrekciókkal ugyan, de végeredményben ugyanannyi osztályt terveztünk, mint amennyi idén működik. Ez elméletileg azt jelenti, hogy a pedagógus-állások száma sem változik számottevően Kovászna megyében” – magyarázta.
A kisebbségi oktatás mentőöve
A főtanfelügyelő hangsúlyozta, a Kovászna megyei helyzetben kulcsszerepet játszik a kisebbségi oktatásra vonatkozó kivétel, amely lehetővé teszi, hogy az osztályok a törvényben meghatározott létszám 80 százalékával is működjenek.
„A tanügyi törvény módosítása megemelte az osztálylétszámokat, de bekerült egy nagyon fontos kitétel is: a kisebbségi oktatásban – illetve azokban a megyékben, ahol a többség kisebbségben él – az osztályok már a meghatározott létszám 80 százalékával is megalakulhatnak. Ez most konkrét segítséget jelent a magyar nyelvű oktatás számára” – hangsúlyozta Kiss Imre.
Ez azt jelenti, hogy például az elemi tagozaton egy osztályban minimum 12, maximum 24 gyermeket lehet beírni, ám a kisebbségi oktatásban a kitételnek köszönhetően ez 10-22.
„A beiskolázási tervet eleve ennek figyelembevételével dolgoztuk ki” – tette hozzá.
Kovászna megyében is kevesebb lesz a kilencedik osztály: míg az idei tanévben 77 IX. osztály indult, a következő tanévre 69 szerepel a tervben. Ennek oka, hogy mintegy 190-nel kevesebb nyolcadikos diák végez, mint egy évvel korábban.
„Ez azonban megyei szinten nem jelent összességében kevesebb osztályt, mert más évfolyamokon kiegyenlítődnek a számok” – magyarázta a főtanfelügyelő. Hozzátette: a megyében nem 28, hanem 24 fős osztálylétszámmal tervezik a kilencedikeket, ami enyhíti a nyomást.
A főtanfelügyelő ugyanakkor hangsúlyozta: Kovászna megyében nem áll fenn annak a veszélye, hogy a jelenleg dolgozó címzetes tanárok ne kapjanak katedrát a következő tanévben.
„Előfordulhat, hogy egy-egy helyettesítő tanárnál vagy opcionális tantárgynál módosul az óraszám, de ez minden tanévben így van. Rendszerszintű állásvesztésről azonban jelenleg nem beszélhetünk” – zárta nyilatkozatát.
CSAK SAJÁT
