A romániai oktatási rendszerben a következő két évben nem szervezhetők sztrájkok, mivel érvényben van egy kollektív munkaszerződés, amely blokkolja a munkaügyi konfliktusok kezdeményezését, mutatott rá egy munkaügyi és oktatási jogra szakosodott ügyvéd a Prima News műsorában.

Alexandru Bajdechi hangsúlyozta, hogy egy törvényes kereten kívül indított sztrájk akár büntetőjogi következményekkel is járhat.
A romániai oktatási rendszerben tehát legalább két évig nem lehet sztrájkot szervezni, amíg érvényben van az oktatási szakszervezetek által nemrégiben aláírt kollektív munkaszerződés, számol be a News.ro.

„Nem lesz semmilyen sztrájk, mivel jelenleg érvényes kollektív munkaszerződés van. Ennek következtében nem indítható munkaügyi konfliktus, hiszen már létezik egy ilyen szerződés” – mondta Alexandru Bajdechi ügyvéd, a Jövőt Romániának című műsor vendége, aki a társadalmi párbeszéd törvényének alkalmazását elemezte az oktatási rendszerben.

Hozzátette, hogy bármilyen, a törvényes eljárásokon kívül szervezett tiltakozó akció jogi következményekkel járhat a szervezők vagy a résztvevők számára: a bíróság illegálisnak nyilváníthatja a sztrájkot
„Ha egy sztrájkot a társadalmi párbeszéd törvényének betartása nélkül indítanak, a munkáltató a bírósághoz fordulhat, és a sztrájkot illegálisnak nyilváníthatják. Ha ennek ellenére folytatják, az már a büntetőjog hatálya alá esik. Ilyet senki sem fog bevállalni” – tette hozzá az ügyvéd.

A kijelentés annak kapcsán hangzott el, hogy az idei nyáron az oktatási szakszervezetek új kollektív szerződést írtak alá, miután korábban felmerült, hogy az új tanév általános sztrájkkal kezdődhet.
„Nem volt sztrájk. Nem is lesz” – hangsúlyozta az ügyvéd.
Szerinte a szakszervezeti szövetségek és a kormány közötti társadalmi konfliktus inkább „látszólagos”, mivel jogi szempontból a felek „be vannak zárva” a kollektív munkaszerződés keretei közé.

„Csendes felmondások” veszélye

Az ügyvéd rámutatott, hogy a kollektív tiltakozás lehetőségének hiánya oda vezethet, amit ő „csendes felmondásoknak” nevezett. Ez azt jelenti, hogy egyes tanárok inkább elhagyják a rendszert, mivel nincsenek más intézményes eszközeik elégedetlenségük kifejezésére.

A műsorban szó esett továbbá az oktatási szakszervezeti vezetők esetleges összeférhetetlenségeiről, valamint a 141-es törvény által bevezetett változásokról, amelyek a szakszervezeti tisztségviselők órakedvezményét szabályozzák.
Az ügyvéd megemlítette, hogy előfordulnak olyan esetek, amikor szakszervezeti vezetők egyszerre kapnak fizetést a szakszervezettől, az iskolától vagy akár az oktatási minisztériumtól is, ami összeférhetetlenségi problémákat vethet fel.