A kolumbiai elnökválasztás első köre egy szélsőjobboldali kívülálló meglepetésszerű győzelmét hozta, aki a kampányban gyakran használt nőgyűlölő és homofób retorikát. Programjában az állami bürokrácia 40 százalékos csökkentését ígéri, valamint újranyitná azokat a vitákat, amelyeket a nők és az LMBT‑közösség már megnyertek.

Soha nem kapott még Kolumbiában baloldali jelölt annyi szavazatot, mint Iván Cepeda a vasárnapi elnökválasztás első fordulójában. Ennek ellenére a Gustavo Petro elnök örököseként számon tartott politikus „keserű győzelemként” értékelte a 9,7 millió szavazattal elért 41 százalékos eredményt. Az első forduló ugyanis a szélsőjobb még látványosabb előretörését hozta.

Noha a közvélemény-kutatások többsége fordított sorrendet jósolt, a nyertes – a szavazatok 43,7 százalékával – egy radikális kívülálló, Abelardo de la Espriella. A 47 éves büntetőjogász korábban soha nem töltött be választott tisztséget, és olyan ügyfeleket védett, mint Alex Saab, Nicolás Maduro volt venezuelai elnök bizalmasa.

A győztes programja radikális fordulatot vetít előre. De la Espriella nyílt csodálója Nayib Bukele salvadori elnök óriásbörtöneinek, és tíz hasonló létesítményt ígér Kolumbiába. Javier Milei argentin elnök példáját követve drasztikus leépítési programot hirdet, amelynek során több százezer közalkalmazotti állást szüntetne meg. Az ENSZ‑t „baloldali politikai igazgatóságnak” nevezi, és nem tartja fontosnak, hogy Kolumbia képviseltesse magát a világszervezetben.

Kampánya erőteljesen épít a nacionalista jelképekre. Jair Bolsonaro volt brazil elnököt követve a labdarúgó-válogatott sárga mezét használja politikai szimbólumként, és katonás hangvételű jelszavakkal szólítja meg híveit. Magát a haza védelmezőjeként keretezi, és követői körében népszerűvé vált a katonai tisztelgés imitálása is.

A jelölt a luxus életmódját is hangsúlyozza, és magát olyan sikeres vállalkozóként mutatja be, aki „soha nem élt az állam pénzéből”. Ezzel a szélsőjobb egyik fő üzenetét támasztja alá: outsiderként, az „elit” ellenében lép fel, és azt állítja, hogy az „örökös háttérbe szorítottak” képviselője lesz.

Bár korábban ateistának vallotta magát, élvezi a konzervatív keresztény egyházak támogatását. Újranyitná azokat a vitákat, amelyeket a nők és az LMBTQ‑közösség már megnyertek. Napirendre venné az abortuszról szóló, a terhességmegszakítást a 24. hétig engedélyező alkotmánybírósági döntés felülvizsgálatát. A melegházasságot nem támadja, de ellenzi az azonos nemű párok örökbefogadási jogát. A nemi identitással kapcsolatos oktatási programokat „genderideológiának” nevezi, és szorgalmazza „Isten visszatérését” az iskolákba.

A kampány során több nőgyűlölő és homofób megjegyzést tett. Egy rádióműsorban például arra kérte a műsorvezetőt, hogy nagyítson rá a kampányfotóján a nemi szervére, majd azt állította: azzal sok női szavazatot nyert. Egy másik interjúban egy újságírónőt sértegetett, a nyíltan meleg jelöltet, Juan Daniel Oviedót pedig gúny tárgyává tette. Oviedo szerint De la Espriella hívei rendszeresen homofób támadásokkal illetik őt az utcán.

Abelardo de la Espriella első fordulós győzelme erőteljes piaci reakciót váltott ki. A bogotái tőzsdeindex több mint három és fél százalékkal emelkedett, a peso pedig a nap legerősebb devizája lett a feltörekvő piacokon. A befektetők kedvezően fogadták a jobboldali jelölt kiadáscsökkentést ígérő programját, miközben a választás előtti napokban a piacok idegesek voltak: a peso múlt pénteken a legrosszabbul teljesítő feltörekvő deviza volt.

Családi örökség a békepolitika

Iván Cepeda az egyetemen filozófiát, jogot és politikatudományt hallgatott, tanulmányait Franciaországban és Bulgáriában folytatta. Számára a baloldali politizálás családi örökség: apját, Manuel Cepedát 1994-ben jobboldali gerillák ölték meg egy rajtaütésben. A 63 éves törvényhozó vállalta, hogy továbbviszi és megerősíti a gerillavezérből lett elnök, Gustavo Petro reformjait, amelyek célja a történelmi egyenlőtlenségek csökkentése. Programja a „szociális kapitalizmus” köré épül: lehetővé tenné, hogy a közösségek közvetlenül pályázhassanak építési projektekhez, élelmiszertermeléshez és egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó állami szerződésekre. Bővítené az időseknek, a szegény családoknak és a fiataloknak szánt támogatásokat, javítaná az alapvető szolgáltatásokat, és egymillió hektár földet adna át a belső konfliktus áldozatainak.

Elemzők szerint sokan azért szavaztak De la Espriellára, mert elégedetlenek Gustavo Petro kormányzásával, különösen a romló biztonsági helyzettel. Petro békepolitikája nem hozta el a fegyveres csoportok leszerelését, sőt több régióban erősödtek a gerillák és a paramilitáris csoportok, nőtt a gyerekkatonák száma, és terjedt a kábítószer‑kereskedelem.

Cepeda részt vett a 2016-os békemegállapodás tető alá hozásában a kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) között. Politikai ellenfelei szerint szoros kapcsolat fűzi korábbi FARC‑vezetőkhöz, amit ő tagad. Programjában azt ígéri, hogy fokozza a tárgyalási erőfeszítéseket a gerillákkal és bűnszervezetekkel, noha Petro alatt ezek korlátozott eredményeket hoztak.

De la Espriella keménykezű biztonságpolitikát ígér, miközben a sajtó rámutat, hogy büntetőperes ügyvédként drogkereskedőket és pénzmosókat védve gazdagodott meg. Ráadásul Álvaro Uribe volt elnök 2002‑ben hasonló ígéretekkel jutott hatalomra. Bár De la Espriella nem Uribe jelöltje, nyíltan támogatja annak „Demokratikus Biztonság” politikáját, amely a védelmi kiadásokat helyezte előtérbe például az oktatás, a kultúra vagy az egészségügy rovására. Bírálja a FARC-al kötött békemegállapodás alapján létrejött intézményeket, például a különleges bíróságot (JEP), amely a gerillák és katonák ügyeit vizsgálja. Azt állítja: ez nem bíróság, hanem „a radikális baloldal politikai testülete”, amelyet azért hoztak létre, hogy „üldözze a haza hőseit”. Győzelme esetén megakadályozná a JEP mandátumának meghosszabbítását.

Rémálomszerű második forduló

A baloldalt annyira felkészületlenül érte De la Espriella váratlan eredménye, hogy Cepeda kampánya az urnazárás után többórás hallgatásba burkolózott. A szociáldemokraták főhadiszállásán közölték, hogy csak azután nyilatkoznak, ha a választási bizottságok tisztázzák a szavazással kapcsolatban felmerülő kérdéseket.

Két fő problémát említettek: atipikus szavazási mintákat több szavazókörben, illetve 885 000 fős eltérést a választói névjegyzékben. Gustavo Petro elnök szintén megkérdőjelezte a számokat, és azt állította, hogy a számláló szoftver algoritmusait többször módosították, ami 800 000 új, nem regisztrált személyt adott a rendszerhez. De la Espriella erre úgy reagált: „Ne merjék semmibe venni a népakaratot.”

Az El País ezzel kapcsolatban emlékeztet, hogy a csalás narratívája 2022-ben is megjelent a későbbi baloldali elnök, Gustavo Petro kampányában. Ezúttal Cepeda külföldi beavatkozásról is beszélt: bírálta Ecuador elnökét, Daniel Noboát, amiért támogatásáról biztosította De la Espriellát, és ezzel szerinte beleszólt a kolumbiai választásba.

A baloldali jelölt úgy fogalmazott:ellenfele „a paramilitáris, narcomaffiózó és korrupt múlt visszatérését” jelentené, és több, már kivívott jog megszűnhet, ha a szélsőjobboldal kerül hatalomra. (Kolumbiában az államfő a végrehajtó hatalom feje, minisztereit saját hatáskörben, a kongresszus jóváhagyása nélkül nevezi ki.)

A június 21-i második forduló előtt intenzív szövetségépítés zajlik. Cepeda felszólította a baloldali és centrista erőket, hogy „zárjanak össze”.Elemzők szerint azonban a politikai térkép máris két nagy blokkra szakadt: a baloldal Cepeda mögött, a jobboldal De la Espriella mögött sorakozott fel. Ezért a második forduló kulcsát a bizonytalanok jelentik – azoknak a választóknak a megnyerése, akik az első körben távol maradtak. A 41 millió szavazásra jogosult kolumbiai 57,9 százaléka szavazott vasárnap, vagyis bőven van még mozgástér, pláne azt figyelembe véve, hogy a két jelölt közötti különbség az első fordulóban kevesebb mint 700 ezer voks volt.

Alejandra Barrios, a Választási Megfigyelő Misszió igazgatója nagyon szoros második fordulóra számít, amely „bármely ország számára rémálom lenne”. A tisztségviselő megvédte a Gustavo Petro elnök által is kritizált gyorsszámlálási rendszert, amely szerinte segített megelőzni a politikai erőszakot a „teljesen radikalizált állapotban” lévő országban.

A kolumbiai állapotokról sokat elmond, hogy az első fordulót megelőző napokban véres összetűzések sorozatába keveredett egymással Kolumbia középső részén az egykori FARC gerillaszervezetből kiszakadt két csoport. Az összecsapásoknak már 52 halálos áldozata van – közölte néhány nappal az államfőválasztás első fordulója előtt San José del Guaviare város polgármestere az AFP‑vel az MTI szerint.