Tízből nyolc iskolaigazgató arról számol be, hogy szakmailag kimerült, és a megkérdezettek fele úgy érzi, nem értékelik eléggé a munkáját. Emellett az idei tanév új kihívásokat is hozott számukra – például a kötelező tanítási órák bevezetését –, ami csökkenti a stratégiai vezetésre fordítható idejüket és energiájukat

Az oktatási intézmények vezetői nagyobb intézményi támogatást kérnek.

Egy hónappal az új tanév kezdete után a Kiválóság az Iskolai Menedzsmentben Egyesület (CEMS) 144 óvoda-, iskola- és líceumigazgató bevonásával készített felmérést. A válaszok szerint az idei tanév első hónapja nehezebbnek bizonyult, mint az előző években, számol be az Adevărul.

A felmérés szerint az igazgatók több mint fele (50,7%) legalább heti 10 órát tanít, ami a minimális előírt óraszám, míg a többieknél ez akár 18 órára is emelkedik. A tanítás mellett azonban az iskolaév kezdete további kihívásokat is hozott.

„Az iskolaigazgatók 68,1%-a szerint ez volt az utóbbi évek legnehezebb tanévkezdése. A nyári szabadságok idején derült ki, hogy újra kell szerveznünk az osztályokat és a tanári óraszámokat. Néhányan elveszítettük az általunk vezetett iskolák jogi személyiségét, mások egyik napról a másikra új intézményeket kaptak a nyakukba, eltérő szervezeti kultúrával, profillal vagy oktatási szinttel. A nehézségeket tetézték a legutóbbi döntések is: a hatóságok megtagadták a bírósági ítéletek alapján járó pénzösszegek kifizetését – nem nagy összegekről volt szó, de napokig dolgoztunk a kiszámításukon, és egyik napról a másikra törölték őket. Aztán a hét elején megérkeztek az új, megszorításos bérek, minden tanár kevesebbet keres, még azok is, akik többet tanítanak. Nem is azt vitatom, hogy ez helyes-e vagy sem, hanem azt, hogy senki sem kommunikált előre semmit.” – mondta Viforel Dorobanțu, igazgató, a CEMS tagja.

Az iskolaigazgatók azt kérik, hogy teljesen mentesítsék őket a tanítási órák alól, vagy legalább csökkentsék az óraszámukat.

Kapcsolódó

A szakszervezetek szerint „legsötétebb időszakát” éli át az oktatás

A romániai oktatás az elmúlt 35 év “legsötétebb időszakát” éli a kormány első deficitcsökkentő csomagjának megszorító intézkedései miatt - állapította meg a pedagógusok világnapja alkalmából közzétett vasárnapi üzenetében a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI).  

tanügy oktatás Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége megszorítások

A kérdőívben azt is megkérdezték, mennyire érzik magukat kimerültnek egy 1-től 5-ig terjedő skálán. A válaszadók 85%-a a legmagasabb értékeket (4–5) jelölte meg, főként a stressz és a túlzott munkaterhelés miatt. Továbbá a válaszadók 46,5%-a mondta azt, hogy nem érzi magát megbecsültnek igazgatói szerepében. A motiváció tekintetében 32,6% nyilatkozott úgy, hogy továbbra is elkötelezett és motivált, míg 34,7% semleges választ adott.

A megszorító intézkedések részeként a kormány kötelezővé tette az iskolaigazgatók számára a tanítást, és megszüntette az óradíjas oktatás lehetőségét.

Az augusztusban elfogadott módszertani szabályzat szerint:

• Az állami oktatási intézmények igazgatóinak heti 10–20 óra tanítási kötelezettségük van, az osztályok számától és az iskola szerkezetétől függően.
• Az igazgatóhelyetteseknek heti 12 órát kell tanítaniuk.
• Az oktatási intézmények vezető, irányító vagy ellenőrző szerepet betöltő tanárai nem végezhetnek óradíjas oktatást.

A miniszterelnök, Ilie Bolojan, a döntést azzal indokolta, hogy sok, korábban tanítás alól felmentett igazgató így is vállalt órákat, és óradíjat kapott érte. „Ha valakinek van ideje óradíjért tanítani, akkor valójában megvan a kapacitása a kötelező óraszám teljesítésére is – ez most heti félállásnyi tanítási kötelezettséget jelent. Ebben a gazdasági helyzetben az a célunk, hogy felelősen bánjunk minden forrással, amit országunk a dolgozó polgároktól beszed.”– nyilatkozta Ilie Bolojan.