A legutóbbi, 2011-es népszámlálás szerint Bihar megyében 25 százaléknyi volt a magyarság aránya, az idei cenzus alkalmával azonban jogos a kérdés: vajon megmarad-e az egynegyednyi magyarság a határ menti megyében? További „kritikus pont” Nagyszalonta, ahol a most zajló népszámlálás egyik legfontosabb tétje, hogy megőrzi-e a magyarság az ötven százalékot meghaladó többségét, illetve Margitta, ahol a negyven százalék elérése a kulcskérdés. Nagyvárad külön eset: ott a legjelentősebb kérdés az, hogy a helyi magyarság aránya meghaladja-e a húsz százalékot.

Miután a múlt héten kiderült, hogy az Országos Statisztikai Intézet május 27-éig meghosszabbította a 2022-es népszámlálás online önkitöltéses szakaszát, tovább dübörög a kampány szerte Erdélyben. Politikai és civil szervezetek, az egyházak, a pedagógusszervezetek egyaránt arra ösztönzik az erdélyi magyarságot, hogy éljenek a lehetőséggel és akár otthon önállóan, akár az önkitöltést segítő központokban tanácsot kérve regisztráljanak és vegyenek részt a népszámláláson.

Az online szakaszban a kitöltöttségi arányt tekintve Bihar megye az előkelő ötödik helyen áll, és azt is tudni lehet, hogy a magyar többségű településeken nagyobb arányban töltötték ki az emberek az internetes űrlapot, mint a megye többi részében – mondta el a Maszolnak Botházy Nándor, a megyei népszámlálási munkacsoport vezetője. Kiemelte, miután a nagyváradi önkormányzat elmulasztotta biztosítani a kisebbségek nyelvén történő tájékoztatást és magyarul beszélő alkalmazott is csak egyetlen önkormányzati számlálóponton teljesít szolgálatot, az RDMSZ és a történelmi magyar egyházak, civil és ifjúsági szervezetek együttesek kezdtek kampányolni azért, hogy minél több nagyváradit elérhessenek.

A megyei munkacsoport vezetője bízik abban, hogy az intenzív tájékoztatási kampánnyal meg tudták szólítani a váradi magyarokat. Azt nem lehet tudni, hogy az eddigi kitöltők nemzetisége miképpen oszlik meg, de azt igen, hogy az online regisztrált kérdőíveknek mindössze a húsz százalékát töltötték ki a nagyváradi önkormányzati számlálópontokon, 80 százaléknyian pedig otthon vagy egyéb segítségnyújtó központokban tették meg ugyanezt. Botházy elmondta, az RMDSZ saját hálózatában több népszámlálást segítő központot hoztak létre, például Nagyvárad szívében, a Fekete Sas-palotában lévő megyei RMDSZ-irodában, vagy akár a Kanonok soron a Bunyitay Vince Könyvtárban. Kiemelte ugyanakkor, hogy a történelmi magyar egyházakhoz és a népszámlálást hirdető és segítő civil szervezetekhez is bátran lehet fordulni.

Bihar most az ötödik, de nem dőlhetnek hátra

A megyei munkacsoport vezetője szerint bár a részvétel tekintetében Bihar megye jól áll, országos szinten jelenleg az ötödik, ráadásul ezt az arányt a magyarlakta települések kimagaslóan jó eredményei húzzák felfelé, mégis kérdés, hogy a magyarság aránya marad-e Nagyváradon 20 százalék, Nagyszalontán 50, Margittán pedig 40 százalék fölött. Botházy Nándor egyelőre bizakodó, de hangsúlyozta: pontos adatok hiányában minden megállapítás elhamarkodott lenne.

Bihar megye három legnagyobb településén viszonylag nagy a magyarok száma is: 2011-ben Nagyváradon 49 ezer, Nagyszalontán 10 ezer és Margittán 6 ezer magyar élt (a népességen belüli arányuk: 25 százalék, 58 százalék és 44 százalék). A 2002-es népszámlálás idején Nagyváradon 57 ezren vallották magukat magyarnak, Nagyszalontán 10 ezren és Margitán közel 7 ezren. Míg Nagyváradon és Margitán csökkent a magyarok aránya 2002 és 2011 között (Nagyváradon 28-ról 25 százalékra, míg Margitán 45-ről 44 százalékra), addig Nagyszalontán növekedett ebben az időszakban (57-ről 58 százalékra).

A megye városaiban egyébként többnyire vagy csökkent (8 városban) vagy stagnált (2 városban) a magyarok aránya. A legnagyobb csökkenés – 3 százalékpontos – Nagyváradon és Élesden következett be. Előbbi esetében 28-ról 25 százalékra, utóbbi esetében 21-ről 18 százalékra csökkent a magyarok aránya a népességen belül 2002 és 2011 között.

Három városban különösen nagy a tét

Botházy Nándor kiemelte: az online szakaszban bárki szabadon bevallhatja nemzetiségét, anyanyelvét vagy felekezeti hovatartozását. Ezek az adatok a következő tíz esztendőben meghatározzák majd a magyar és az egyházi közösségek életét, mivelhogy a magyarok arányához kötődik az anyanyelvhasználati jog, a felekezetek esetében pedig a normatív állami támogatások. Ennek tökrében Nagyvárad esetében ugyancsak kiemelt kérdés az, hogy él-e még a városban 40 ezer magyar, a közösségen belül 25 ezer református, vagy Margittán az, hogy többségbe kerülnek-e az ortodoxok a történelmi magyar egyházak híveivel szemben.

Demián Zsolt, Margitta alpolgármestere és a helyi RMDSZ elnöke a Maszol megkeresésére közölte: a nemzetiségre és felekezeti megoszlásra vonatkozó részletes adatokat majd csak akkor lehet megismerni, amikor a statisztikai intézet a népszámlálás végeztével elkezdi összesíteni az adatokat. Az elöljáró ugyanakkor elmondta, hasonlóan Nagyváradhoz az RDMSZ a helyi történelmi magyar egyházakkal és civilekkel közösen segítik a cenzust, az emberek tájékoztatását és az online űrlapok kitöltését azoknak, akik erre igényt tartanak. Kérdésünkre, hogy vajon meglesz-e a 40 százaléknyi magyarság Margittán, az alpolgármester csak annyit mondott, az online szakaszon a részvétel a városban meghaladta az ötven százalékot és ők igyekeznek a lehető legtöbb margittai magyar emberhez eljutni.

Nagyszalontán viszonylag könnyebb a helyzet, közölte Botházy Nándor, mert ott magyar polgármester vezeti a várost és az önkormányzat jól szervezi a népszámlálást, mindenütt van magyarul beszélő munkatárs, sőt a helyi RMDSZ is tájékoztatást és segítséget nyújt az embereknek. Bár a legutóbbi és az azt megelőző cenzus között egy százalékkal nőtt a nagyszalontai magyarság aránya, most mégis az a legfontosabb kérdés, hogy az utóbbi tíz esztendőben mekkora mértékű volt az elvándorlás és az ezt követő lakosságcsere.

Panaszt tettek az Országos Statisztikai Intézetnél

Amint a Maszolon megírtuk, a Bihar megyei és nagyváradi RMDSZ súlyos kihágásokkal és diszkriminációval vádolta meg a nagyváradi önkormányzatot a népszámlálás megszervezése és lebonyolítása ügyében. Kiderült ugyanis, hogy a bihari megyeszékhelyen mindössze egyetlen olyan önkormányzati népszámláló központ működik, ahol beszélnek magyarul, miközben a városháza átláthatatlan módon döntött a cenzorok kiválasztásáról, ráadásul a magyar jelentkezőket lepontozták vagy pedig el sem fogadták a jelentkezésüket. 

Kapcsolódó

RMDSZ: Diszkriminál, titkolózik és ködösít a nagyváradi polgármesteri hivatal

A Bihar megyei és nagyváradi RMDSZ súlyos kihágásokkal és diszkriminációval vádolja a váradi önkormányzatot a népszámlálás helyi megszervezése és bonyolítása ügyében.

népszámlálás 2022 magyar kisebbség Nagyvárad polgármesteri hivatal

Botházy Nándor a múlt héten közölte, a problémákat nem most fedezték fel, és mindent idejében jeleztek a nagyváradi önkormányzatnak, azonban vagy nem kaptak választ, vagy pedig félrevezető reakció érkezett, sőt olyat is mondott a városháza, ami egyszerűen nem volt igaz.

A Maszol megkeresésére a Bihar megyei népszámlálási munkacsoport vezetője tudatta, a váradi önkormányzattól még nem kaptak semmilyen választ a múlt heti beadványukra. Ezért úgy döntöttek, a tételesen felsorolt kihágásokat tartalmazó memorandumot eljuttatják az Országos Statisztikai Intézethez is, amelynek megvan az ellenőrző szerepköre.

Kérdésünkre, hogy ha mégis megállapítják a szabálytalanságokat, akkor mire számíthat a váradi polgármesteri hivatal, Botházy Nándor közölte: ha megállapítják, hogy az önkormányzat csalt és nem mondott igazat, az már fegyvertény. Ugyanakkor hozzátette: a cenzust szabályozó 19-es sürgősségi kormányrendelet paradox módon nem tartalmaz szankciókat az önkormányzatok számára abban az esetben, ha szabálytalanságot követnek el, csakis az állampolgárok kötelességére és az adatok visszatartására vonatkozó bírságok szerepelnek benne.