banner_VpBVFWkY_GYAM - maszol webbanner 970x250.png
banner_rvYtcHzr_GYAM - maszol webbanner 728x90.png
banner_CyymSrg3_GYAM - maszol webbanner 300x250.png

Öt iskola 450 diákja fedezte fel környezetét Ady és Arany nyomdokain járva

Hiánypótló kezdeményezést indított el Bihar megyében a Collegium Varadinum és a Rákóczi Szövetség. Középiskolásokat vittek el kirándulni a saját környezetükben, hogy két irodalmi kiválóság, Ady Endre és Arany János által jobban megismertessék velük a megye értékeit és erősítsék identitástudatukat.

Bihar megye öt iskolájából mintegy 450 diák vett részt az Ady Endre és Arany János életútját ismertető programban, a hozzájuk köthető épületeket fedezték fel és számos érdekes, kevésbé ismert információval gazdagodtak. A két hónapig tartó projektet a nagyváradi Collegium Varadinum tehetséggondozó civil szervezet és a Rákóczi Szövetség Bihar megyei fiókszervezete hozta tető alá. A részletekről a szervezők számoltak be egy sajtóreggelin.

Két hónapig futott a projekt, a végén pedig beszámoltak a szervezők | Fotók: Collegium Varadinum

Az Éld át! Fedezd fel! című programsorozattal egy többlettudást szándékoztak átadni a részvevőknek, amire a tanórákon sajnos nincsen lehetőség. Ady Endre élete és a hozzá köthető szimbolikus nagyváradi épületek felkeresésével, valamint Nagyszalontán Arany János nyomdokain lépdelve interaktív módon mutatták be Bihar megye főbb kulturális értékeit a középiskolás diákoknak. Ez is volt a cél, hogy a jelentkezőkkel megismertessék a helyi értékeket, hogy a diákok plusz információhoz jussanak és legyenek büszkék arra a helyre, ahol élnek – magyarázta Tőtős Áron, a Collegium Varadinum elnöke.

A szervezésben szintén részt vállaló Bihar megyei Rákóczi Szövetség vezetője, Kéry Hajnal a közösségi élmény fontosságát emelte ki, hiszen a tavalyi esztendő és az idei félév is a koronavírus-járvány miatt meghozott szigorításokkal telt el, az osztályközösségeknek pedig alig volt találkozási lehetőségük, nem is beszélve a közös kikapcsolódásról vagy kirándulásról.

Ezért is döntöttek úgy, hogy a helyi értékek megismertetését összekötik egy osztálykirándulással. A programon a megye öt középiskolájából vettek részt középiskolás osztályok, összesen mintegy 450 gyermeket vontak be. A projektbe bekapcsolódott a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum, a margittai Horváth János Elméleti líceum, Nagyváradról a Művészeti Líceum, a Mihai Eminescu Főgimnázium és a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum. A Maszol kérdésére megtudtuk, a hatodik iskola a nagyszalontai Arany János Elméleti Líceum volt, ahonnan azonban végül senki sem vett részt a programban.

A kívül-belül felújított nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban

Nagyváradon az Ady Endréhez köthető épületeket, a múlt századelő hangulatát és a bihari megyeszékhely polgári, kulturális életét dr. Zuh Deodáth eszmetörténész ismertette a látogatókkal. Amint a sajtóreggelin elmondta, arra törekedett, hogy egyfajta múltidéző sétán vezesse végig a hallgatóságot. A diákoknak azt is megvilágította, hogy 20. század elején minek a hatására és milyen fejlődésen ment keresztül Nagyvárad, s miképpen vált a tájegység kozmopolita központjává.

Egy felfedező csoport az Arany János szülőháza helyén álló emlékháznál

Gali Boglárka, a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum vezetője elmondta, a 19. század első felében két tűzvész is pusztított a dél-bihari hajdúvárosban, ezért az épületek nagy része megsemmisült, így ma már nincs olyan épület, amelyet közvetlenül lehetne kötni Arany Jánoshoz, azonban létezik megannyi emlékhely, ahol a legnagyobb magyar epikus költő emléke megidézhető. A főtér, a piactér, a református templom, mellette a szoborpark, az egykori Nagyiskola, majd pedig a költő szülőháza helyén kialakított, „bogárhátú, nádfedeles” emlékház, illetve az ország legrégebbi irodalmi közgyűjteménye, a 2017–18-ban felújított és újrarendezett Arany János Emlékmúzeum meglátogatása megfelelő keretet biztosított ahhoz, hogy a hallgatók megértsék és megismerjék Aranyt.

Kapcsolódók

Kimaradt?