banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

Kultúrtörténeti ritkaságokkal várja a látogatókat az ország legrégebbi irodalmi múzeuma

A koronavírus-járvány miatt hozott megszorító intézkedések nagymértékben befolyásolták a múzeumok, közgyűjtemények programjait is. A nagyszalontai Arany János Emlékmúzeumban például tavaly egész évben összesen annyi látogató járt, mint az azt megelőző esztendőben egyetlen hét leforgása alatt. Idén már optimistábban tekintenek a jövőbe, felkészültebbek, a programjaikat is a járványhoz igazítják, de tudják, a pandémia helyzetétől függően szinte bármi megtörténhet.

Mivel a múzeumok nyitva tartása nagymértékben attól függ, hogy az adott településen éppen mekkora a koronavírus-járvány fertőzöttségi mutatója, nehéz helyzetben vannak azok a kulturális intézményvezetők, akik korábbi hagyományos programjaikat szeretnék az idén megtartani.

A Csonkatorony és az Arany-palota Nagyszalonta központjában | A szerző felvételei

Ha a most tapasztalt ütemben csökken az új megbetegedések száma, akkor számítani lehet a nyáron újabb lazításokra, de ezt az enyhítést olyan sok kérdés előzi meg, hogy ma még szinte lehetetlen megjósolni, mi lesz megengedett akár egy vagy két hónap múlva – magyarázta megkeresésünkre Gali Boglárka, a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum vezetője.

Páratlan irodalmi emlékek karnyújtásnyira

A nagyszalontai Arany-múzeum jelenleg a megszokott rend szerint várja a látogatókat, akik egyelőre igen kis számban keresik fel a mai Románia legrégebbi irodalmi közgyűjteményét. A múzeumtól a járvány miatt bevezetett határzár távol tartja a látogatóközönség nagy részét, a magyarországi turistákat, így főleg Bihar megye különböző szegleteiből, illetve jellemzően az országon belülről keresik fel Arany János hagyatékát – mondta Gali Boglárka.

A múzeum vezetőjétől megtudtuk, a legnagyobb magyar epikus költő iránt nemcsak a romániai magyarok érdeklődnek, hanem még a Kárpátokon túli megyékből is érkeznek kirándulócsoportok. Az sok esetben nem is derül ki, hogy miért érdeklődnek Arany János személye és költészete iránt, de az mindenképp kuriózumként értékelhető, amikor felkeresi az emlékmúzeumot egy-egy moldovai vagy havasalföldi csapat.

Gali Boglárka hangsúlyozta, a nagyszalontai Csonkatoronyban berendezett kiállítás legfőbb különlegessége, hogy Arany János legjelentősebb hagyatékát tárja a köz elé, azt a nemes adományt, amit még a poéta fia, Arany László adományozott a múzeumnak több mint százhúsz évvel ezelőtt. A költő személyes tárgyai karnyújtásnyi távolságra csodálhatók meg, de üveglappal elválasztva, védve vannak a látogatóktól. Az tárgyi ereklyék mellett az irodalmi emlékek is rendkívüli értékkel bírnak, a számos kézirat közül a legkülönlegesebb a Szentivánéji álom kézirata, amelynek eredeti példánya itt, a nagyszalontai emlékmúzeumban tekinthető meg.

Online térbe költöznek a programok

A múzeum vezetője a Maszolnak elmondta, örömmel venné, ha mind többen meglátogatnák az emlékhelyet és felfedeznék a kiállítást, valamint megismernék Arany életét és munkásságát. Nagyszalonta leghíresebb szülöttje ugyanis az egész magyarság és az egyetemes magyar irodalom egyik legnagyobbja is egyben, akire kétszáz év múltán is méltón lehet büszke az utókor.

Gali Boglárkától megtudtuk, az újranyitást követően nagymértékben megnőtt a múzeumlátogatók száma, azonban a koronavírus-járvány miatt nagymértékben visszaesett a múzeumba érkezők létszáma. Tavaly például összesen négyszázan érkeztek el megtekinteni a közgyűjteményt, ez pedig nagyjából annyi, mint az azt megelőző évben a látogatók száma egy hét alatt.

Az emlékmúzeum vezetősége tervezi a múzeumok éjszakája programjait, de úgy tűnik, ezeket is át kell költöztetniük az online térbe. Mintegy húsz magyarországi és határon túli múzeum között a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum is részt vesz a magyarországi Örökség Kultúrpolitikai Intézet által meghirdetett Virtuális Mozaik Múzeumtúra elnevezésű programhoz, amely általános és középiskolás diákok számára kínál rendhagyó iskolai programot május 6-án.

Az újratervezett kiállítási anyag

A közgyűjteményt a költő születésének 200. évfordulója alkalmából rendezték újra. A munkálatokat a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szakemberei végezték el, és egy teljesen új, látványvilágában és tartalmi kínálatában is a korábbitól nagymértékben eltérő koncepció alapján ismerhetjük meg nemcsak Arany Jánost és az ő költészetét, hanem a hajdúváros, Nagyszalonta történetébe is bepillantást nyerhetünk. Gali Boglárka hozzátette, az előző kiállítási anyag mintegy fél évszázadon keresztül volt látható, ennek egyes elemeit restaurálni kellett az újra-kiállítás előtt, más részeit pedig teljesen kicserélték, a nagyközönség számára kevésbé ismert tárgyi emlékek kerültek ki a tárlókba.

Amíg a muzeológusok a kiállítási anyag újrarendezésén dolgoztak, a hajdúváros önkormányzata kívül-belül felújíttatta az egykori Toldi család késő-kozépkori szalontai várának egyetlen megmaradt építményét, a Csonkatornyot, amely egyébként onnan kapta a nevét, hogy évszázadokig fedél nélkül, csonkán állott a valamikori piactér keleti oldalán. A legkorábbi rajz, ami fennmaradt a csonkán álló toronyról, különleges irodalmi-törtéti jelleggel bír, ugyanis maga Petőfi Sándor készítette, amikor Szalontán vendégeskedett Aranyéknál.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Az emlékmúzeum felújítását Arany János születésének 200. évében, 2017-ben kezdték el és az Arany Emlékév végén fel is avatták az új múzeumot Áder János magyar köztársasági elnök jelenlétében. Az emlékmúzeumot egyébként 1899. augusztusában nyitották meg, 1907-től pedig Stróbl Alajos és Kolozsvári-Szeszák Ferenc mestermunkája, a költő ikonikus ülő szobra díszíti a nyugati főbejáratot.

banner_ZBiZ5lsB_MASZOL970x250px.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?