Drámai fordulatot vett az elmúlt napokban az ukrán háború helyzete, kiszivárgott egy amerikai–orosz béketerv, amely békekötésre kényszerítené Ukrajnát, és nem is akárhogyan, hanem egy szoros határidőhöz kötve. A terv részletei már ismertek mindenki számára, ezért nem a terv részleteivel foglalkozunk, hanem azzal, hogy miért most vették elő az amerikaiak, és hogy a korábbi amerikai javaslatokkal ellentétben ezt az ukránoknak miért kell komolyan venniük. Azt ugyanis láttuk Zelenszkij elnök komor üzenetéből, hogy az ukránok is pontosan tudják, hogy ezt a tervet nem lesz könnyű leseperni az asztalról. Lássuk tehát a tágabb kontextust, amely megszülte ezt a tervet.

Amerika kinyújtja kezét az orosz vagyonért

Láttuk, hogy az Európai Unió agyondolgozta magát, hogy valamilyen épkézláb jogi formulát találjon az Európában befagyasztott orosz vagyon Ukrajna érdekében való felhasználásához. Ennek Belgium feküdt keresztbe, ahol a vagyon letétbe van helyezve, és az Unió vezetői azon dolgoztak, hogy Belgium számára pénzügyi garanciákat biztosítsanak. Ez nem ment zökkenőmentesen, bár az Unió próbálkozott a Norvég Alapnál, a norvégok végül nemet mondtak, mert a szuverén olajalapjukat azért mégse áldoznák be, bármennyire is szeretnék Oroszországot megverve látni, így aztán az Unió a tagállamoktól akarta beszedni az orosz vagyon fedezetét. Az oroszok tehát azt látták, hogy az Unió egyre közelebb kerül a befagyasztott orosz vagyon felhasználásához, és ezt a titkos tárgyalásaikon, amelyeket hónapok óta folytatnak az amerikaiakkal, jelezték az amerikai félnek.

Így hát a béketerv egyik pontja, hogy a befagyasztott orosz vagyon nem Ukrajnának megy háborús jóvátételként, a háború folytatásához hozzájárulva, ahogy Európa szerette volna, hanem ennek fele az amerikaiakhoz kerül, akik aztán belátásuk szerint használják fel ezt, de nem fegyverekre, hanem az ország újjáépítésére. Egy plusz pofon Európának, hogy a tervben szerepel egy olyan homályos, de ominózus kitétel, hogy ehhez az újjáépítési alaphoz Európa adjon hozzá „100 milliárdot”, persze, mintha lenne honnan. Ennek a pontnak a cinizmusa számomra azt jelzi, hogy ez egy orosz ajánlat, amit azért tettek Trumpnak, mert inkább odaadják az amerikaiaknak a vagyon felét, semmint Ukrajna kapja meg azt, amiből majd folytatják a háborút.

Kapcsolódó

Óriási a nyomás Kijeven – Trump villámgyorsan elfogadtatná az ukrán területvesztéssel járó béketervet

Washingtonban arra számítanak, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök november 27-ig, azaz a hálaadás napjáig aláírja a megállapodást.

háború Ukrajna Donald Trump Oroszország

A terv tehát egy olyan pillanatban látott napvilágot, amikor az Unió egyre közelebb került ahhoz, hogy ezt a vagyont Ukrajna érdekében felhasználja. Ennek ez a terv teljes mértékben keresztbe fekszik, és a vagyont az amerikaiak és oroszok osztanák fel egymás között, Európát arra kényszerítve, hogy a saját forrásaiból tegyen hozzá egy nagyon jelentős összeget az újjáépítéshez.

Villongások a Távol-Keleten, érlelődő konfliktus

Ugyanakkor ennek a képnek láthatatlan, de fontos része az, hogy a Távol-Keleten éleződni látszik a helyzet, Japán és Kína között nagyon felforrósodott a hangulat az új japán miniszterelnök hivatalba lépése óta. Japán és Kína felváltva sértegetik egymást, Japán önvédelemre hivatkozva kijelentette, hogy Tajvan esetleges megtámadását háborús lépésnek tekinti Japánnal szemben. A kínaiak erre felhorgadtak, és elővették a történelemkönyveket, jelezve, hogy Japán akárhányszor „önvédelemre” hivatkozott, annak valamilyen japán invázió lett a vége. Korábban így rohanták le Tajvant.

Tehát a helyzet a Távol-Keleten egyre bonyolultabb lesz, Kína arra utasította az állampolgárait, hogy ne utazzanak Japánba, és bocsánatkérésre szólította fel Japánt. De hogyan kötődik mindez az ukrán béketervhez? Nos, ahogy Kína egyre magabiztosabban lép fel Tajvan kérdésében, sőt olyan kínai hivatalos nyilatkozatok is léteznek, hogy Kína 2027-ben válik képessé arra, hogy elfoglalja Tajvant, az Egyesült Államok nincs, ahogy ne figyeljen oda arra, hogy mi történik a térségben. Nem maradt már elvesztegetni való idő, ha meg akarják állítani Kínát, és ehhez szükséges az, hogy stratégiailag teljesen bekerítsék Kínát.

Bár Kínának van tengeri kijárata, maga a hozzáférés a nyílt óceánhoz problémás, mert Kínát a tengeren egy olyan hosztilis körgyűrű veszi körül, amelyen, ha azok bekeményítenek, nagyon nehezen tudná átjuttatni mind az áruját, mind bejuttatni az országba a számára annyira fontos nyersanyagokat. Kína jelenleg is hatalmas kerülőkkel kénytelen a tengereken hajózni, és ezt a hátrányát most úgy próbálja behozni és megoldani, hogy Oroszországgal kötött nagy volumenű nyersanyag-kereskedelmi megállapodásokat.

Az oroszok most fogtak hozzá a Szibéria ereje 2 nevezetű energiaellátó vonal építéséhez, ugyanis nekik is valahonnan fedezniük kell a háborús költségeket, és muszáj más irányba eladniuk a nyersanyagaikat, miután Európa levágta magát az orosz nyersanyagokról. Oroszországot az ukrán háború kényszeríti ebbe a helyzetbe, Kínával így kerültek ugyanazon oldalra, és kettejük együttműködése nagyon is kedvező Kínának. Tehát addig, amíg az ukrán háború tart, Oroszországot nem lehet Kína alól kiszedni, mert rá van utalva. Az ukrán béketervnek azon része tehát, amely az orosz gazdaság visszavezetését célozza a nemzetközi gazdasági rendszerbe, nem gesztus az oroszok felé, hanem szükséges lépés Kínával szemben, amely nagyszerű lehetőséget kapott az ukrán háború alatt arra, hogy a tengeri blokádokat kikerülve korlátlan energiaforrásokhoz jusson, amelyek szükségesek az iparához és egyre ijesztőbb méretű haditechnológiájának fejlesztéséhez. Ilyen körülmények között az Egyesült Államok számára az, hogy Oroszország a Donbasz egészét vagy a Donbasz háromnegyedét kebelezi be, másodlagos kérdés lett.

A terv előkészítése

Az amerikaiak is tanultak a korábbi tapasztalatokból, mikor is a terveiket az európaiak mindenféle szofisztikált módon megfúrták, és a béketervüket ezúttal nem a semmibe lökték ki, hanem előtte gondosan és célzottan megszellőztették az ukrán elit korrupt ügyleteit, és gondoskodtak róla, hogy a szálak egészen az ukrán elnök környezetéig eljussanak. Korábbi cikkemben említettem, hogy a NABU-nak az ukrán elitektől való függetlenségét kik biztosítják, nos ugyanezek az entitások nem haboznak a NABU-t politikai fegyverként használni, ha szükséges.

Kapcsolódó

Korrupció Kijevben: az FBI bevonása és Zelenszkij védettsége

Az a tisztogatás, melyre a háború után sor kerül, elkezdődött, a háború folytatása szempontjából mellékes politikai szereplőket máris le lehet szedni a hatalomból.

Benkő Erika vélemény

A fáma arról is suttog, hogy amennyiben az ukrán elnök nem mutat nyitottságot a béketerv elfogadására, akkor a NABU további korrupt hálózatokat fed fel, s állítólag az energiával üzletelő kör komoly bevételei eltörpülnek a hadi beszállításokkal kapcsolatos kör bevételei mellett. A korrupciós ügyletek megszellőztetése tehát nagyon komoly jelzés az ukrán elnöknek és körének, nagyon nagy nyomást helyeztek rájuk, amit azok pontosan értenek is, ezt láttuk Zelenszkij elnök vészjósló és ominózus videójából, amelyben arról a nagyon nehéz helyzetről beszél, amelybe Ukrajna került.

Nem tudjuk, hogy mi lesz a dolgok kifutása, nem tudjuk, hogy az ukránok mit tesznek majd. De egy valami biztos: a dolgok felgyorsultak, és fogytán az idő. Ukrajnában is és a Távol-Keleten is.

(Nyitókép forrása: Volodimir Zelenszkij Facebook-oldala)