Csütörtökön este tartották meg az RMDSZ csíkszeredai városi szervezetének közgyűlését, amelynek a Csíki Mozi adott otthont. Az eseményen jelen voltak az RMDSZ országos, térségi és helyi vezetői, tisztségviselői is. A közgyűlésen Korodi Attila, a szövetség városi szervezetének elnöke, Csíkszereda polgármestere értékelte a székelyföldi megyeszékhely utóbbi éveinek eredményeit, valamint ismertette terveit és kihívásait.

Az esemény felvezetéseként Korodi Attila köszöntötte a Csíki Mozi nézőterén helyet foglalókat. A városvezető kiemelte: azért szervezték meg a közgyűlést, hogy számot adjanak arról, hogy „az elmúlt öt év mivel telt el, és hogy mi következik ezután”.

„Öt évvel ezelőtt, amikor a szervezet elnökévé választottak, azt ígértem, hogy új perspektívákat és új megoldásokat hozunk Csíkszeredának. Akkor még csak reméltem, hogy együtt ennyire messzire jutunk – ma már hálával mondhatom: sok ígéretből valóság lett. Az elmúlt évek során volt részünk sikerekben és nehéz pillanatokban is. Megtanultuk, hogy a közösségért végzett munka nem mindig látványos, de mindig értékes. Bár kihívásokból sosem lesz hiány, a legfontosabb továbbra is változatlan: Csíkszereda haladjon tovább ezen az úton – őrizve gyökereinket, miközben bátran nyitunk az új lehetőségek és a fejlődés felé” – fogalmazott Korodi Attila.

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke köszöntőjében rámutatott: visszatekintve a 2025-ös esztendőre, sok dologban sikeresnek ítéli meg a párt tevékenységét, ugyanakkor a kudarcokra is kitért. „Van, amire büszkék vagyunk, és van, amire büszkék leszünk” – fogalmazott. Visszatekintésében kiemelte az erdélyi magyarság elmúlt évi, valamint 2025-ös választásokon mutatott összefogását. Mint hozzáfűzte, az erdélyi magyar közösségek és az RMDSZ erősen került ki a választási időszakból.

„Remélem, hogy büszkék leszünk majd arra néhány év múlva, hogy az ország egy méltányosabb és igazságosabb ország lesz, mert a kormányzásnak ez lenne a feladata. Egy olyan ország, ahol a józan ész nemcsak a választási kampányban lesz politikai hívószó, hanem a politikai döntések motorjává válik, és a józan ész fogja diktálni ezeket a döntéseket” – mondta el Kelemen Hunor, aki ezt követően kitért az ország legfontosabb gazdasági és társadalmi kihívásaira is.

„Azt gondolom, hogy ha a következő három évet úgy tudjuk vinni, ahogy mi szeretnénk, azokkal az elképzelésekkel, amikor majd meg kell húzni a vonalat a ciklus végén, akkor a bírálatoknak már nem lesz alapja, és azt, amit ígértünk, teljesíteni tudjuk. Tehát most nem lehetne és nem kellene megfutamodni, bár előállhat olyan helyzet, hogy fel kell állni és odébb kell lépni” – fogalmazott Kelemen Hunor

A szövetségi elnök kitért a különböző privilégiumok visszavágására is. „Mi nekifogtunk az ügyészek és a bírók, a magisztrátusok nyugdíjrendszerének a reformjához. Eddig ez az egyedüli reform, amit a kormánykoalíció elindított, mert adót növelni és költségeket csökkenteni nem reform, abban nincsen semmiféle reform, hanem ez az igazságszolgáltatásban mindenféleképpen az lenne. Azt mondtuk, hogy nem méltányos, nem igazságos az, hogy a bírók, ügyészek 48-50 éves korukban elmennek nyugdíjba, és a nyugdíjuk ugyanakkora, mint a fizetésük volt” – fűzte hozzá a politikus.

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes felszólalásában a kormányzat gazdasági kihívásait idézte fel a 2024-es év végétől, amikor Románia gazdasága úgy nézett ki, „mint egy sodródó hajó”. Kiemelte: az új kormány megalakulása után elindított folyamatoknak köszönhetően jelentősen megváltozott az ország gazdaságának hazai és nemzetközi megítélése.

„Hajlamosak vagyunk elfeledni, a mindennapi gondok, problémák, a nyomás, a kritika mellett elveszíteni azt az irányérzéket, azt a célt, amelyre a hajót viharban is kell irányítsuk, és ez érvényes a miniszterelnök-helyettestől, a miniszter kollégáktól a polgármesterekig, a megyei tanács elnökökig mindenkire, akik meg kell küzdjenek naponta a szembejövő problémahalmazzal. Úgy gondolom, hogy a legnagyobb kihívás ezért az, hogy ilyenkor is tudjuk, lássuk a közép- és hosszú távú célt. Tudjuk, hogy hol szeretnénk látni Csíkszeredát húsz év múlva. Hol szeretnénk látni Hargita megyét húsz év múlva. Mit szeretnénk, hogy mi jusson eszébe az embereknek húsz év múlva. Látnunk kell azt, hogy milyen irányba akarjuk fejleszteni a térségünket, a várost, a megyét.” – fogalmazott Tánczos Barna.

Korodi Attila 2020-ban vette át az RMDSZ Csíkszeredai Városi Szervezetének vezetését, új perspektívákat, új megoldásokat ígérve a városnak. Az est hátralevő részében Csíkszereda polgármestere osztotta meg gondolatait az elmúlt öt évről, megvalósításokról, kihívásokról, állóképességről és a tervekről. A városvezető kiemelte a csíkszeredai városháza digitalizációját, megnyitását a város lakossága felé, amellyel még több, a városlakókat érintő probléma megoldását vállalta magára. Hozzátette: a partnerség, párbeszéd, nyitottság, átláthatóság terén nagyot léptek, ám még akad javítani való mindezeken a területeken.

A városvezető kitért az elmúlt öt év legfontosabb eredményeire a mobilitás, az úthálózat fejlesztése, az életminőség javítása, a különböző családokat érintő kedvezmények, kulturális események szervezése, gazdaságfejlesztés, közbiztonság, sport, oktatás terén. Megemlítette a jövőbeni tervek között az infrastrukturális beruházásokat, fejlesztéseket, építkezéseket, a tömegközlekedés újragondolását. Korodi Attila hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Csíkszereda mindössze 34 ezer fős lakossága véleménye szerint nap mint nap „túlteljesít”, legyen szó a gazdaság vagy a hétköznapi élet kihívásairól.

Csíkszereda az erdélyi magyarság védőbástyája

Korodi Attila a Csíkszeredát érintő kihívásokról és veszélyekről is megosztotta gondolatait. Mint mondta: a várost nehéz helyzetbe hozta, amikor a költségvetését központilag jelentősen csökkentették az államkasszából érkező összegek „levágásával”. A veszélyek között sorolta fel a polgármester a szélsőséges erők előretörését, amelyek „fölrobbanthatják” a normális viszonyt a többség és a kisebbség között a városban.

„Én abban a Csíkszeredában hiszek, amelyik bástyája marad mindig az erdélyi magyarságnak. Mert ha mi elveszünk, mindenki elveszik. Mi leszünk a legutolsó fontos város Székelyföldön, hogy ha a népességi asszimilációt nézem. Ha engedjük, hogy valaki ezt gyorsítsa, akkor azt jelenti, hogy az erdélyi magyarság asszimilációját gyorsítják. Ezért kell vigyázzunk egymásra. Ezért kell úgy fejlesszük a várost, hogy ne veszítsük el a technológiai harcot. Mi 34 ezren vagyunk. Nem 200 ezren, nem 500 ezren.

Szeretném, ha az iskolahálózat bővülne, szeretném, hogy ha a turizmus tényleg kibontakozna, szeretném, ha a Sportklub hazatérne, szeretném, ha a Sapientia olyan munkákat tudna letenni az asztalra, amelyekkel a gazdaságot ide tudnánk vonzani beruházásokkal, és szerintem ez az úton járunk és el fogjuk érni. Szeretném, hogy az ipari park végre beinduljon, rengeteg munkánk van benne. Szeretném, hogy a Mikó-várnak a régi sánca újjáépüljön.

Remélem azt, hogy a Szakszervezeti Művelődési Ház újjáépül egyszer, remélem, hogy városi strandok felújítása megvalósul. Remélem azt, hogy az a kerülőút, amelyet most tervezünk az állam helyett, egyszer meg tudjuk valósítani. Ez mind azért fontos, hogy tervek legyenek és cselekvési ütemezések. Ha nem tesszük meg, más nem fogja megtenni, és akkor tényleg nem lesz a város közössége mozgásban, tényleg le fogunk maradni” – sorolta Korodi Attila. Kitért a folyamatban lévő nagyberuházásokra, a városháza, a művelődési ház és a vigadó felújítására, a kortárs művészeti központ kialakítására

„Hidakat építünk a város közösségei között, a város és a nagyvilág között úgy, hogy nincsenek közelben autópályák, de vannak emberek, kreativitás és munkabírás” – zárta Korodi Attila.