RMDSZ: Diszkriminál, titkolózik és ködösít a nagyváradi polgármesteri hivatal

A Bihar megyei és nagyváradi RMDSZ súlyos kihágásokkal és diszkriminációval vádolja a váradi önkormányzatot a népszámlálás helyi megszervezése és bonyolítása ügyében. Kiderült ugyanis, hogy a csaknem negyedrészben magyarok által lakott bihari megyeszékhelyen gyakorlatilag egyetlen olyan népszámlálási központ működik, ahol beszélnek magyarul, miközben a városháza átláthatatlan módon döntött a cenzorok kiválasztásáról úgy, hogy a magyar jelentkezőket lepontozták vagy pedig el sem fogadták a jelentkezésüket.

Botházy Nándor Bihar megyei alprefektus, a megyei magyar népszámlálási bizottság vezetője a Maszolnak elmondta, a problémákat nem most fedezték fel, és mindent idejében jeleztek a nagyváradi önkormányzatnak, azonban vagy nem kaptak választ, vagy pedig félrevezető reakció érkezett, sőt olyat is mondott a városháza, ami egyszerűen nem volt igaz.

Nagyvárad főtere, héttérben a városházával | Fotó: Visit Oradea

Mint megtudtuk, a héten újabb beadvánnyal fordultak a polgármesteri hivatalhoz, és hat pontba szedve foglalták össze a szabálytalanságokat, illetve időrendi sorrendben felsorolták azt is, hogy mikor milyen kérvényt iktattak a hivatalban és arra milyen – a valóságnak nem megfelelő – választ kaptak a közintézménytől.

Már a népszámlálás online szakaszának megkezdése előtt törvényt szegett a váradi polgármesteri hivatal, ugyanis nyilvánosan a saját hivatalos internetes oldalán nem hirdette meg a népszámlálóbiztosok toborzására vonatkozó felhívást. Botházy Nándor szerint ezzel súlyos diszkriminációt követett el a hivatal, és nemcsak a magyarokkal, hanem a többségi nemzet tagjaival szembe is, mivelhogy így csak a polgármesteri hivatalhoz közel álló belső kör tagjai értesülhettek a lehetőségről.

Mivel elmaradt a nyilvános felhívás közzététele, sokan azt sem tudhatták, hogy jelentkezni lehet, illetve hogy mi a határidő. „Az RMDSZ azonban – a megfelelő információk birtokában – a saját kommunikációs csatornáin kitette a felhívást és több mint félszáz nagyváradi magyar embert toboroztak, akik megfeleltek a cenzori feltételeknek. A jelentkezők egy részének sikerült is letennie dossziéját a közönségszolgálati irodában, azonban több mint tíz személynek már nem vették át az iratcsomóját arra hivatkozva, hogy lejárt a – meg sem hirdetett – jelentkezési határidő” – magyarázta Botházy Nándor. A Maszol kérdésére tisztázta: a polgármesteri hivatal ezzel törvénytelenséget követett el, ugyanis az állampolgároktól érkező kérvényeket, beadványokat a közigazgatási törvény értelmében akkor is kötelesek iktatni, ha azokra előre tudhatóan elutasító választ adnak, „az azonban megengedhetetlen, hogy el sem vegyék az állampolgárok beadványait” – nyomatékosította a Bihar megyei népszámlálási felelős. Ugyanakkor közölte: az RMDSZ azt kéri az önkormányzattól, hogy vizsgálja ki a kihágást és közölje, hogy milyen eredménnyel zárult a folyamat, továbbá hogy kit és miképpen vontak ezért felelősségre.

Botházy Nándor egy másik esetre is felhívta a figyelmet: a népszámlálás megszervezését és lebonyolítását előíró szabályzat szerint azokon a településeken, ahol egy adott kisebbség aránya eléri a húsz százalékot, mint tájékoztató, népszerűsítő anyagot az illető kisebbség nyelvén is elérhetővé kell tenni. „Nagyváradon ez sem történt meg. Bár kértük, sem magyar nyelvű szórólapok, sem óriásplakátok nem készültek. Az egész népszámlálási tájékoztatási kampány kizárólag román nyelven zajlik, annak ellenére, hogy Váradon a magyarság aránya mintegy 23 százalék” – szögezte le.

A magyar nyelvhasználat teljes mellőzése azonban nem fejeződött itt be: kiderült, hogy az alkalmazott mintegy kettőszáz népszámláló biztos közül mindössze húszan beszélnek magyarul. Az önkormányzati önkitöltő pontokon pedig alig akadt magyarul is beszélő személy. Amikor erre szintén beadványban kért választ a nagyváradi RMDSZ, a városháza azt felelte, hogy kérésre bárkinek biztosítani tudják a magyar nyelvű digitális űrlapot. Újabb beadványukra pedig azt felelte a hivatal, hogy összesen négy népszámlálási központban van magyarul beszélő alkalmazott is – tudatta Botházy Nándor. Hozzátette: ellenőrizték a kapott információt és kiderült, hogy a valósában mindössze egyetlenegy helyen tudott magyarul felelni az egyik alkalmazott.

Az önkormányzat egyébként arra sem adott választ, hogy milyen kritériumok alapján és mikor, milyen gyűlésen választották ki a kérdezőbiztosokat. Botházy meggyőződése ugyanis, hogy a magyar jelentkezők minden tekintetben megfeleltek az előírásoknak, sőt a törvény a kisebbségek nyelvén beszélő jelentkezőket pozitívan diszkriminálja (az értékelésüknél plusz húsz pont jár például a magyar nyelv ismeretéért), mégis csak ennyire kis számú magyart alkalmaztak a cenzus idejére – a 195-ből mintegy 20-at, ami 10 százalékot jelent a 23 százalékban magyarlakta Nagyváradon.

Botházy Nándor a Maszolnak kiemelte, a városháza minden jel szerint tudatosan próbálta meg háttérbe szorítani a magyar közösséget azáltal, hogy nem adott lehetőséget a magyar kérdezőbiztosok megfelelő arányú alkalmazására, továbbá a magyar tájékoztató kiadványok teljes hiánya is azt tükrözi, hogy az önkormányzatnak nem számít a városban élő mintegy ötvenezer magyar. Az pedig, ahogy a többségi dominancia és arrogancia sugárzik a közintézmény kommunikációjából, további súlyos kérdéseket vet föl: ahelyett, hogy a jelzésekre kijavították volna a hibáikat, csak tovább ködösítettek, illetve elhallgatják a lényegi információkat.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?