Milyen ősz és tél vár ránk? – Októberben jöhet meleg hullám, enyhe télkezdetet jósolnak
A sarki örvény és az El Niño jelenség befolyásolhatja az időjárás alakulását Európában ezen a télen. Klimatológus magyarázta el a légköri mechanizmusokat, amelyek egyes régiókban hideghullámokat és havazást idézhetnek elő. Az első előrejelzések arra utalnak, hogy a tél első fele Európa nagy részén enyhébb lehet és csapadékos. Mindezek előtt viszont október még hozhat meglepően meleget.
Roxana Bojariu klimatológus a Digi24 műsorában magyarázta el a minket közvetlenül befolyásoló időjárási jelenségeket meghatározó légköri áramlásokat. Eszerint különbséget kell tenni a sztratoszférikus poláris örvény és a troposzférában zajló légköri áramlás között. Utóbbiban alakul ki, ami minket érint.

„Ha hidegfrontról beszélünk, az azért van, mert az alsóbb légkörben – nem pedig a sztratoszférában – az atlanti-európai térségben olyan légkörzés alakul ki, amely a hidegebb levegőt az országunkat is magában foglaló zóna felé tereli” – magyarázta a szakértő.
Elmondta, amikor a feltételek adottak – különösen télen –, előfordulhat, hogy a sztratoszférikus sarki örvény összekapcsolódik a troposzférikus sarki örvénnyel. „Ha a sztratoszférikus rész megzavarodik, ez a perturbáció lejuthat a felszínre, és egyes régiókban keményebb téli időjárást, míg a szomszédos területeken a télen megszokottnál magasabb hőmérsékletet eredményezhet” – fejtette ki a szakértő.
A hatások azonban a légköri blokk elhelyezkedésétől függnek. Egy ilyen blokk megváltoztathatja a légtömegek szokásos áramlását, és bizonyos régiókba északi hideg levegő betörését segítheti elő. „Minden attól függ, hol alakul ki a légköri blokk tengelye” – mondta a klimatológus.
Az El Niño hatása leginkább télen érződik
Az El Niño jelenségnek szintén lehet szerepe, ha nem is közvetlenül hat. „Az El Niño hatása közvetett, különösen télen érvényesül: növeli a sztratoszférikus örvény megzavarodásának valószínűségét, ami aztán a felszínre terjedve kiválthatja ezeket a zordabb időjárási körülményeket” – magyarázta.
A klimatológus ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az esetleges hidegbetörések nem jelentenek egész télen át tartó hideget. „Rövidebb epizódokról van szó, nem folyamatosról. Addig tartanak, amíg a légköri blokk fennáll, amit az idő előrehaladtával a nyugat-keleti áramlás végül felőröl” – mutatott rá.
Enyhébb lehet a tél első fele
„A Középtávú Előrejelzések Európai Központja (ECMWF) adatai szerint a tél első fele enyhébb lehet Európa nagy részén, és Közép-Európában a megszokottnál több csapadék várható” – állapította meg a klimatológus.
Az átlag feletti csapadékmennyiség jó hír az aszállyal küzdő régiókban élőknek. „A megszokottnál nagyobb mennyiségű csapadék már ősszel megérkezhet. Ez jó hír, figyelembe véve a szinte egész kontinenst, beleértve a Duna vízgyűjtő területét is érintő hidrológiai aszályt” – tette hozzá.
Újabb melegfront októberben
Roxana Bojariu azt is elmagyarázta, hogy az októberi esetleges melegebb időszakok nincsenek közvetlen kapcsolatban a sztratoszférikus sarki örvénnyel. „Ahogy említettem, a sztratoszférikus örvény hiába formálódik már most, a légkör dinamikai feltételei még nem adottak ahhoz, hogy összekapcsolódjon a troposzférával. Ezek a feltételek csak késő ősszel és télen alakulnak ki” – magyarázta.
A szakértő figyelmeztet, hogy a globális felmelegedés miatt az ilyen szokatlanul meleg időszakok gyakoribbá válhatnak.

„Ősszel is kialakulhatnak ilyen hőhullámok, bár októberben lényegesen ritkábbak. Emlékeztetni szeretnék azonban arra, hogy néhány évvel ezelőtt Romániában október második felében is mértek 35 fok feletti hőmérsékletet néhány napig” – jegyezte meg.
A klimatológus hangsúlyozta, hogy még túl korai végleges következtetéseket levonni a következő hónapok időjárásáról. „Látnunk kell, hogy a modellek jelenlegi jelzései valóban beigazolódnak-e. (...) Felmerül a kérdés, hogy a globális felmelegedés háttere mennyire módosítja az évszakos jellemzőket, azaz behozza-e a nyárias jegyeket az ősz elejére vagy akár az ősz közepére is” – összegezte.
Kapcsolódó
CSAK SAJÁT