banner_XeiDH3Xk_970x250 (2).gif
banner_7ckyC6Ch_kuk szamok maszol webbanner 300x250.gif

Elkezdődött a strandszezon a 150 éves szovátai Medve-tónál

Pénteken megnyitotta kapuit a strandolók előtt a szovátai Medve-tó, az első fürdőzők a borús időjárás ellenére már megmártózhattak a gyógyhatású sós vízben. A világ legnagyobb heliotermikus tavaként ismert állóvíz kereken 150 évvel ezelőtt keletkezett.

Pénteken délelőtt vízbe csobbanhattak az első fürdőzők a szovátai Medve-tóban, miután a fürdőváros népszerű sós vizű szabadtéri strandja újra megnyitotta kapuit a látogatók előtt.

Tömeg még nem volt, de a legbátrabbak már megmártóztak | Fotó: Ábrahám Szilárd

Erdély egyik legnépszerűbb gyógyfürdője a pénteki, borúsnak ígérkező időjárás ellenére a tervezett időpontban kinyitott. A látogatók 55 lejért válthatnak teljes árú belépőt, a diák- és a nyugdíjas jegy 40 lejbe kerül, a szovátai lakosok pedig 350 lejért szezonbérletet válthatnak.

Pénteken délelőtt a tó melletti tájékoztató táblák szerint 24,4 Celsius-fokos volt a víz felszíni hőmérséklete, de egy méteres mélységben már 31,6 fokot mértek. A víz 2,5 méter mélyen a legmelegebb, ahol 39,5 fokos.

A Medve-tó 150 évvel ezelőtt jött létre, méghozzá pontosan ismert keletkezésének a napja is: 1875. május 27-én „délelőtt 11 órakor a hirtelen gyülemlett felhőkből borzalmas égi háború mellett nagy záporeső keletkezett, a Cseresznyés-hegy felől jövő két patak rohamosan felnőtt s magával sodorta az általunk boglyákba gyűjtött szénát, s levitte a Zoltán-hegy alá. A hatalmas felhőszakadás után tapasztaltuk, hogy a víz nem folyt le, hanem terjedelmes tóvá gyűlt össze. Merem állítani, hogy a víz azután soha többé nem folyt le, hanem terjedve, szaporodva mostani tömegét nyerte” – áll a tó keletkezését vizsgáló bizottság jegyzőkönyvében.

A tó különlegessége a helioterm jelenség, amelyet világviszonylatban először Kalecsinszky Sándor kolozsvári vegyész magyarázott meg 1902-ben, a Medve-tó vizét vizsgálva.

A heliotermikus tavak vizének a felszínhez közeli rétege (ameddig a nap sugarai be tudnak hatolni), a napsütés hatására magas hőmérsékletre (akár 80 °C) melegszik fel. A jelenség csak sós tavak esetében jön létre, ha a tóba ömlő patakok és a csapadékvíz néhány centiméteres édesvízréteget hoz létre a felszínen, amely nem elegyedik, mert sűrűsége kisebb, mint az alatta elhelyezkedő sós vízé. A kisebb sűrűségű édesvíz üvegházhatást hoz létre, meggátolja a sós víz felszínre jutását és lehűlését.

A strand délelőtt 10 órától 18 óráig tart nyitva, de 13–15 óra között tilos a fürdőzés, ebben az időszakban „pihentetni” kell a vizet annak érdekében, hogy a sós és édes áramlatok egyensúlyba álljanak.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?