A talaj védelme a jövő mezőgazdaságának alapja, hisz a föld nemcsak egyszerű anyag, hanem maga az élet, mert a benne zajló láthatatlan folyamatok döntik el, lesz-e egészséges növény és bőséges termés – figyelmeztet Józsa Eszter, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) falugazdásza.

Az erdőszentgyörgyi kertészmérnök és okleveles növényorvos, aki a talajéletről, termékenységének megőrzéséről és a fenntartható gazdálkodás fontosságáról beszélt, hangsúlyozta: a talaj nem élettelen közeg, hanem élő rendszer. A talaj a föld legkülső szilárd, mállott burka, vagyis a növények számára a kellő időpontban és mennyiségben tápanyagot és nedvességet szolgáltat.

A szakember szerint a növénytermesztés alapja maga a talaj, mert csak az egészséges föld képes hosszú távon termést adni. Ha nincs jó talajunk, nem lesz jó termésünk sem. A termőföld nemcsak a növények táptalaja, hanem a természet egyik legösszetettebb és legérzékenyebb rendszere, amely tápanyagot, vizet, levegőt és élőhelyet biztosít megszámlálhatatlan élőlény számára – fogalmazott.

Megtudtuk: egyetlen maréknyi földben több milliárd mikroorganizmus él. Baktériumok, gombák, rovarok, férgek és apró állatok alkotják azt a láthatatlan világot, amely nélkülözhetetlen a növények fejlődéséhez. A mikroorganizmusok lebontják az elhalt növényeket, a giliszták pedig járataikkal lazítják a talajt, javítják annak szerkezetét, víz- és levegőáramlását. Nagy mennyiségű szerves növényi maradványt fogyasztanak, gyorsítják a szerves anyagok lebontását. A giliszta ürüléke nagy mennyiségben tartalmaz baktériumot szerves anyagot és felvehető növényi tápanyagot.

A talaj élőlényei tehát tápanyagban gazdag humuszt termelnek és fenntartják a tápanyagok körforgását, átalakítva a szerves anyagot a növények számára felvehető formába. Minél gazdagabb a talajélet, annál egészségesebb a föld általa pedig a növény – emelte ki Józsa Eszter.

A talaj körülbelül 95 százalékban ásványi anyagokból áll és mindössze öt százalékban szerves anyagból, mégis ez az öt százalék határozza meg a talaj életképességét. A humusz biztosítja a vízmegtartó képességet, javítja a talaj szerkezetét és segít a tápanyagok megkötésében.

A humusz pufferként is működik: kiegyenlíti a talaj savasságát, és megakadályozza a műtrágyák hatóanyagainak kimosódását. Józsa Eszter szerint a szerves anyag visszapótlása a fenntartható gazdálkodás alapja: a talaj élő szervezet. Ha nem tápláljuk, idővel kimerül.

A növények fejlődéséhez a fő tápanyagok – nitrogén, foszfor, kálium – mellett kalciumra, magnéziumra, kénre és különféle mikroelemekre is szükség van. A túlzott vagy aránytalan tápanyagpótlás azonban ugyanúgy kárt okozhat, mint a hiány. A falugazdász arra figyelmeztet, hogy a talaj kémhatása (pH) döntően befolyásolja a tápanyagok hasznosulását: lehet bármennyi tápanyag a földben, ha a pH nem megfelelő, a növény egyszerűen nem tudja felvenni – magyarázta.

A szakember szerint a talajélet támogatása – például baktériumkészítmények alkalmazásával – csökkenti a műtrágyák szükségességét, és javítja a talaj természetes tápanyagszolgáltató képességét.

A klímaváltozás egyre nagyobb kihívást jelent a gazdálkodóknak, hiszen a csapadék eloszlása egyre szélsőségesebb. Józsa Eszter szerint ma a legfontosabb feladat a lehulló víz megőrzése. A humuszban gazdag, jó szerkezetű talaj képes elraktározni a vizet, míg a tömörödött, szerkezet nélküli talaj gyorsan kiszárad.

Ha van víz, az csodát jelent, ha nincs, az katasztrófa – nyomatékosította Józsa Eszter. A fenntartható gazdálkodás tehát nem más, mint tudatos odafigyelés a földre: a szerves anyag pótlása, a talajélet megőrzése és a vízvisszatartás biztosítása.

A talaj nem megújuló erőforrás, helytelen használattal évtizedek alatt tönkretehető, míg regenerálódása hosszú folyamat. Józsa Eszter szerint a gazdálkodóknak felelősségük van abban, hogy a jövő generációi számára is élő, termékeny föld maradjon, mert „a talaj a növénytermesztés lelke. Ha vigyázunk rá, ő is gondoskodik rólunk.”