Ősszel is ültethet a kertész, de mit? Szakembert kérdeztünk az esős évszak teendőiről
A kertészek ősszel nemcsak a sárguló faleveleket látják, hanem azokat a munkálatokat is, amelyeket ebben az időszakban kell elvégezniük. Ilyenkor „egy csésze teányival több idő jut az elmélkedésre”, és a növénynevelgetésre vállalkozók átgondolhatják, jövőre mit tehetnének másként egy ideális kert érdekében. Az ősz lehetővé teszi a betakarítást, illetve a tavaszra való előkészületeket is, nem beszélve arról, hogy az ültetésre szintén megfelelő időszak – ismertette Nyegre Norbert kertészmérnök, akit az őszi kerti teendőkről kérdeztünk.
Az ősz meghatározó évszak a kertészek életében: ebben az időszakban szükséges biztosítaniuk a növények védelmét, gondozását és a tápanyagok utánpótlását. Emellett megfelelő alkalom az ültetésre, átültetésre, mivel ilyenkor a talaj nedvességtartalma elég magas ahhoz, hogy a növények meggyökeresedjenek, vagy éppen beinduljon a gyökeresedés még a fagyok beállta előtt.
A kertészmérnök tapasztalatai szerint az ősz remek lehetőség arra, hogy a kert talaját előkészítse a kertész a tavaszi munkálatokra. A szántás kifejezetten hasznos ebben a periódusban, hiszen az évszaknak köszönhetően a talaj több csapadékot képes befogadni, másrészt a gyommagok felkerülnek a talaj felsőbb rétegeibe, és a fagyok beköszöntével elvesztik csíraképességüket. Az érlelt istállótrágya beszántásával elérhető, hogy a tápanyag-utánpótlás a csapadék segítségével egyenletesen eloszolhasson a területen, a fagy pedig a talajszerkezet roncsolására alkalmas: megfelelő tavaszi alapterületet hoz létre a növények számára.
Nyegre Norbert arra is felhívta a figyelmünket, hogy az esős, hidegebb évszak nem riaszthatja vissza a kertészeket, ugyanis az őszi ciklus esélyt ad a szabadgyökerű gyümölcsfák földbe helyezésére. Bár tavasszal is elültethetők a fák, szakemberként azt tanácsolja, inkább az őszt válasszák az árnyékos udvarra, nap érlelte gyümölcsökre vágyók, ugyanis ősszel a megfelelő csapadékmennyiségnek köszönhetően hamarabb meggyökeresednek a fák.
A bokrokat és a tavaszi virághagymákat, azaz tulipánt, nárciszt, örménygyöngyikét, hóvirágot, a kertet díszítő és vidámító krizantémot, árvácskát, káposztavirágot is földbe helyezheti ősszel a kertész, a zöldségfélék közül pedig ilyenkor ültethető el a salátamag, a spenótmag, illetve a karógyökerűek magvai, például a sárgarépa és a petrezselyem – ismertette a szakember. Kiemelte, a „kerti patikák” növényeit, amelyek nagyrészt évelőek, ebben az időszakban ajánlott szétültetni, visszavágni és a fagyra érzékenyebb fajtákat betakarni.
Betakarítás: mivel kezdjen a kertész?
A paradicsomot, paprikát, padlizsánt, káposztát, karalábét fontos mihamarabb betakarítani, mert ezekben egy kisebb fagy is kárt tehet. A tél közeledtéig, illetve amíg a talaj engedi, maradhat a földben a sárgarépa, a zeller, a petrezselyem, mivel ezek a növények bírják az enyhébb fagyokat és a lehűlést is. Emellett az évelő zöldségek közül a földben hagyható a torma, a rebarbara, a csicsóka és a spárga – magyarázta a kertészmérnök.
Hozzátette, ősz folyamán is rengeteg kártevő lelhető fel a kertekben: a levéltetvek, az aknázómolyok, amelyek kimondottan a leveleket károsítják, a gyapottok-bagolylepke, illetve a zöld vándorpoloska is megdézsmálja a növényeket, ez utóbbi pedig csupán 1 fokon dermed meg. Éppen ezért ősszel ajánlott elvégezni egy lemosó permetezést, főleg a gyümölcsösökben, illetve az esőzések miatt fontos fokozottan figyelni a csigákra is.