Év vége felé közeledve a legfőbb feladat a kertünkben a felkészülés a téli hónapokra. Sokat tehetünk a kertünkért novemberben is, ezáltal energiát takaríthatunk meg a következő év tavaszán. Burista Csilla csíkszeredai kertészmérnökkel foglaltuk össze a legfontosabb novemberi kertészeti tennivalókat.

Ha a fű az őszi öntözések hatására újra hajtani kezdett, nyugodtan nyírjuk le. Amíg a fű észrevehetően növekszik, vághatjuk, ügyelve, hogy ne legyen túl rövid, így könnyebben átvészelheti a téli hidegeket. A fűnyesedéket ősszel rögtön távolítsuk el a gyepről, mivel az a hűvös, nedves időjárásban hamar károsító gombák táptalajává válhat, és a gyep pusztulását okozhatja.

A lehulló falevelek sem tesznek jót a fűnek, az őszi lombot mihamarabb el kell gereblyézni a gyepről. Nem árt, ha durvábban gereblyézünk, ezzel fel is lazítjuk valamelyest a gyepet és meggátoljuk betömörülést, a mohásodást.

Az idő hűvösebbre, csapadékosabbra fordulásával nem kell tovább öntözni és a nitrogén műtrágyázást is abba kell hagyni, mert a nitrogén hatására a gyep a növekedésre összpontosít, nem erősödik meg kellőképpen és így a téli fagyok jobban károsíthatják. Novemberben még elvégezhetjük a gyep késő őszi trágyázását. Erre a legalkalmasabb az apró, érett szarvasmarhatrágya, a dúsított komposzt vagy vegyes kálium és foszfor tartalmú műtrágya, amelyből négyzetméterenként 5-6 dekát szórjunk ki a frissen lenyírt gyepre!

Késő ősszel már kockázatos füvet vetni, mert hűvös időben lassan vagy nem is csírázik, nem gyökeresedik és sűrűsödik be kellőképpen a tél beálltáig. Ennek ellenére megpróbálkozhatunk a novemberi vetéssel, kedvező időjárás eseten a növények már az első enyhébb tavaszi napokon növekedésnek indulnak.

Hogy tavasszal is szépen nyíljanak

Az elnyílott egynyári virágokról szedjük le a beérett magvakat, jól jöhet ez majd tavasszal, amikor újra benépesítjük a virágágyást. Ne hagyjunk ott növény maradványokat az egynyári virág és zöldségágyakban, ezek betegségeknek és kártevőknek nyújtanak téli menedéket.

Ősszel el kell kezdeni a talaj előkészítési munkálatait, ezáltal biztosíthatjuk, hogy tavasszal jó minőségű talajba kerüljenek a növények. Az agyagos talajú, kiürült virág- és zöldségágyakat ássuk fel, ezzel lehetővé tesszük, hogy a téli nedvesség beszivárogjon a talajba. Az őszi ásás előtt kell az alaptrágyázáshoz szükséges foszfort és a káliumot kijuttatni, ezek nem mosódnak ki a csapadék hatására. Az ásással egyszerre lehetőség van a szerves trágya, vagy komposzt talajba való beforgatására is. A nitrogénműtrágyákat mindenképp csak tavasszal juttassuk ki, mert azok a téli csapadékkal a talaj mélyebb rétegeibe mosódhatnak, ahol a növények már nem képesek ezeket hasznosítani. Az őszi ásás mély legyen, a földet most nem kell aprózni és egyengetni, a téli fagyok szétomlasztják a rögöket. A homoktalajú kertekben hagyjuk az ásást tavaszra, mert a téli szelek túlzottan kiszáríthatják a földet.

A telet átvészelő évelővirágoknál, a fásszárú félcserjéknél a téli felkészítésekor nem az esztétikai szempontok a döntőek, hanem a növény sikeres áttelelése a cél. A korán elvirágzott évelőket és a megbarnult beteg részeket vágjuk vissza. Érdemes viszont meghagyni a későn virágzó fajtákat, vagy amelyek terméseikkel, magvaikkal szép látványt nyújtanak a téli kertben és táplálékként szolgálnak majd a madaraknak a kemény tél során.

A hónap első felében még lehetséges hagymás-gumós növényeket: tulipánt, jácintot, nárciszt ültetni. A krókusz, tulipán, vagy jácint hagymákat nem csak virágágyásba, de cserépbe vagy nagyobb edénybe is ültethetjük, így tavasszal az erkélyt, vagy a teraszt fogják majd díszíteni.

Bármelyik napon fagyhat már, nem halaszthatjuk tovább a dália, kánna, kardvirág gumók kiszedését. Ezeket tisztítsuk meg a földtől, árnyékos helyen szárítsuk meg és szellős, hűvös, fagymentes helyen tároljuk. Ne késlekedjünk bevinni a fagyérzékeny növényeinket, pl. leandert, angyaltrombitát, gumós begóniát, muskátlit. Ne a meleg szobába kerüljenek, hanem egyelőre fűtetlen helyiségbe. A balkonládákat ürítsük ki, takarítsuk ki, majd tegyük el őket jövő tavaszig. Ha még nem tettük meg, ne várjunk tovább és a tartós fagyok beállta előtt a rózsák tövét takarjuk be földdel, így megvédjük őket a fagyástól.

Újítsuk és ritkítsuk a fák koronáit

November végére a lombhullató fák, cserjék már mély nyugalmi állapotban vannak, így elvégezhetők rajtuk a felújító és ritkító metszések. A metszéshez a növények mély nyugalmi állapota azért szükséges, mert a nedvkeringés leállásával a fertőzések, amelyek a nyílt sebzéseken keresztül bejuthatnak, nem tudnak tovább terjedni a növényben. A hideg idő nem kedvez a kórokozók aktivitásának sem. Ritkítsuk a gallyakat úgy, hogy a megmaradóknak több fény jusson. Lomb nélküli állapotban könnyebb a metszés, mert ilyenkor jól látszik a fák, cserjék növekedési formája. Az elöregedett és a túl sűrűn nőtt hajtásokat vágjuk vissza tőből. Ritkítási céllal e megrövidíthetünk néhány ágat, úgy, hogy az ágvégeken egy  kifelé növő oldalhajtás maradjon. Az idősebb fák, cserjék ifjításának is ez az ideális ideje, hiszen ilyenkor jóval jelentősebb koronarészt távolítunk el, mint a szokásos éves metszések során annak érdekében, hogy a növények alvórügyei aktiválódjanak.

A nyírt sövények utolsó formaigazítását a hajtásnövekedés leállta előtt, a hónap elején végezzük el, pótolhatjuk a kipusztult részeket vagy ültethetünk újonnan tervezett növényeinket is. A konténeres, földlabdások mellett még ültethetünk szabad gyökerű díszfákat, cserjéket is.

Faültetéskor a nedves talaj láttán könnyű abba a hibába esni, hogy nem öntözzük meg elegendő vízzel a gyökérzetet, ami miatt később kiszáradhatnak. Hiába nedves a talaj, ha a nedves talajrészecskék nem tapadnak a gyökerekhez, hanem köztük levegő van. Ezért fontos, hogy az ültető gödörbe visszahordott földet jól locsoljuk be, iszapoljunk, és tapossuk a gyökerek köré, hogy azok a földdel érintkezni tudjanak. Védjük meg az újonnan ültetett fákat és cserjéket az erős szelektől és a zord időtől, karózzuk és tegyünk egy réteg mulcsot a tövükhöz.

Az évelő gyógy- és fűszernövényeket most is lehet ültetni, bár az érzékenyebb növények ültetésével talán jobb megvárni a tavaszt (zsálya, levendula, kakukkfű stb.).

A gyümölcsfákról, szedjük le a fákon maradt gyümölcsmúmiákat, a lehullott leveleket folyamatosan gereblyézzük össze, komposztáljuk, vagy szállíttassuk el. Az őszi lombhullás a gondosan ápolt díszkertben is bosszúságot okohat. A lehullott lombból a legérdemesebb komposztot készíteni. Ahol a kert nincs bekerítve, és vadveszélyes területen vannak a gyümölcsfáink, a fák törzsét kötözzük be dróthálóval, vagy műanyag fóliával.

Mindezeket elvégezve nyugodtan várhatjuk a telet, hogy a hosszú hideg hónapok után újra örömmel fogjunk hozzá a kerti munkákhoz. Addig is gyönyörködjünk az őszi, téli tájban, élvezzük a nyáron megtermelt gyümölcsök, az eltett savanyúságok, lekvárok, kompótok zamatát, etessünk madarakat, figyeljük a természet pihenését.