Se szeri, se száma a különböző oldalakon és híradásokban a Hargita megyében problémát jelentő kóborkutya-jelenségnek. A gazdátlan ebek hol riadalmat okoznak, hol embereket, vagy házi kedvenceket támadnak meg, de számos esetben kölykök kerülnek utcára, vagy éppen árokpartokra. A felelős állattartás egyelőre csupán szólamok szintjén létezik, a lakosság többsége mintha egyáltalán nem lenne fogékony annak elsajátítására. Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson jártunk utána a problémának. 

Többrétű problémának nevezte a gazdátlanul kóborló kutyák jelenségét a Maszol érdeklődésére Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere. Mint a városvezető elmondta: létezik jogszabályi előírás, amit a városlakók nem tartanak be. A szabályozás szerint minden egyes keverék kutyát ivartalanítani kell, aminek nem mindenki tesz eleget. A polgármester kiemelte: a kóbor kutyák problémája nem csak Csíkszeredában aktuális és ha csak a megyeszékhelyen járnának el a törvényeknek megfelelően, a kérdés nem oldódna meg. „Ha a szomszédos falvak, a Csíki-medence települései nem tűzik napirendre ezt a kérdést, akkor nem lehet a probléma elé menni, mindig rengeteg kóbor kutya fog maradni” – fogalmazott a polgármester.

Kiemelte: a befogás kritikus helyzetekben hasznos, de a menhelyek befogadóképessége is limitált, így az ivartalaníott állatokat vissza kell adni, vagy örökbe fogadtatni. Ez utóbbihoz viszont nincs felkészülve a társadalom java, emelte ki.

„A felelős állattartás azt is jelenti, hogy a gazdák hogyan bánnak a kutyákkal, biztosítják-e azt, hogy nem szabadulnak el az állatok, ivartalanítják a keverékeket és nem háborodnak fel azon, ha az állatrendőrség és a város el fog járni, mert más út nincsen” – fogalmazott Korodi Attila.

Kedvezőtlen tapasztalatok sora

Egy sor kedvezőtlen tapasztalatról számolt be Sala Paula, a csíkszeredai városi menhely dolgozója, a Bundi Total Kft. és a másik Csíkszeredában működő, civil fenntartású Pro Animalia Egyesület kutyamenhelyének adminisztrátora.

Mint a szakember elmondta: a városi menhely áprilisi megnyitása óta több mint 150 kutya fordult meg „a kezeik között”. A 11 kennelből álló telep 35-40 férőhelyen gyakorlatilag folyamatosan telt házzal működik, általában kihasználják a maximálisan elhelyezhető kutyalétszámot, amihez gyakran több, akár nyolc állatot is egy helyre kell helyezniük (kölykök esetében).

„Április elsejétől a mai napig összesen 153 kutya fűződik a tevékenységünkhöz. Ebből 107-et fogtunk mi be, 30 a menhelyen született. Megteszünk mindent azért, hogy a kutyák jólétben legyenek, de figyelembe vesszük az emberek biztonságát is. Például az utóbbi időben mindenhol is kangálok vannak. Az a tapasztalatunk, hogy a szigorúbb szabályozás hatására elkezdték >>szétszórni<< a kutyákat” – számolt be a menhely munkatársa.

Sala Paula kiemelte, hogy a kutyatartók együttműködésének hiánya is számos problémát okoz. Nem fogadják el például azt, hogy törvény szerint ivartalanítaniuk kell a keverék ebeket. Ez azért is kiemelten lényeges terület, mert az említett 153 kutyának a 60 százaléka kölyök. A szakember kiemelte ugyanakkor, hogy az örökbefogadás rendszere is gyerekcipőben jár, így a városi menhelyre került ebek nagy részét a Pro Animalia menhelye veszi át. Ugyanakkor ez a megoldás sem működik bizonyos egyedeknél, különösen pásztorkutyák esetében, tette hozzá.

„Próbáljuk az örökbeadást promoválni, hátha az embereknek megjönne a kedve, hogy igenis örökbe lehet fogadni a menhelyről. Eddig sajnos egyetlen egy kutyát adtunk civil embernek örökbe, az sem sült el jól, mert elszökött a kutya, és azóta sem látták. Az örökbeadás terén tényleg nagy problémák vannak, mert az emberek felelőtlenül fogadnak örökbe, nem veszik figyelembe, hogy az adott kutyával hogyan boldogulnak, nem mérik fel, hogy képesek lesznek-e 10-15 évig azt a kutyát ellátni” – fogalmazott Sala Paula.

Azt is kiemelte: az állattartók nem értik, hogy mennyire fontos az ivartalanítás, ezért van nagy kölyökkutya szaporulat, és sok koborló kutya, amelyek „az összönök után mennek, elszöknek, csinálják a balhét”. Mindemellett néha a jószándék sem talál mefelelő fogadtatásra, több kóborló eb gazdája felelősségre vonta a menhely dolgozóit a befogadás és az ivartalanítás miatt.

A szakember rámutatott: lenne jó példa, amit követni lehet. Nyugati országokban szigorú szabályozások léteznek a kutyatartásra. „Létezik rá élő példa, hogy hogyan lehetne csinálni, csak nem akarják alkalmazni. Ha ott kutyát vállal valaki, azt be kell jelenteni, adózni kell utána. Tudomásul veszik, hogy pénzt kell áldozni erre a dologra, van annak a kutyának egy értéke, és megvannak a megfelelő tartási körülmények, amit ellenőriznek. Például ha a kutyádat órákra egyedül hagyod, a szomszéd felhívhatja a rendőrt, hogy a kutya nincs megfelelően tartva, és elkobozhatják. Nálunk ilyen nincsen, pedig van erre egy jó procedúra, amit lehetne követni, de nem akarjuk, mert ezzel munka van. Jobb olyan dolgokat csinálni, hogy teszünk valamit, ne mondják azt, hogy nem, de igazából nincs értelme” – osztotta meg a szakember.

Hetven állatot tud befogadni a székelyudvarhelyi önkormányzat által fenntartott kutyamenhely, a férőhelyek jelentős része jelenleg tele van – mondta el a Maszol érdeklődésére Zörgő Noémi, a városháza sajtófelelős munkatársa.

A városban folyamatosan gondot okoznak a gazdátlan ebek, ezért rendszeresen szerveznek befogásukra akciókat. Teszik mindezt a törvényes szabályozásnak megfelelően: orvos, kutyabefogó, sofőr, altatólövedékes fegyver használatára jogosult személy vesz részt ezeken az akciókon, tudtuk meg.

„Havonta kétszer szoktunk befogást szervezni, jellemzően lakossági bejelentés alapján határozzuk meg a zónákat. A városnak nincs állandó sintérszolgálata. A menhelyre érkezve az állatorvos ellátja az állatot, csipezi, ha szükséges és ha kell ivartalanítja is” – mondta el Zörgő Noémi. Mint megtudtuk, az ősz beálltával nem érzékeltek növekedést a kóbor kutyák jelensége terén, nem jelent meg több gazdátlan állat a városban.

A felelős állattartással kapcsolatosan egyébként a székelyudvarhelyi városháza felületein rendszeresen posztolnak tartalmakat. Részt vettek a Hargita Megyei Tanács által szervezett ivartalanítási kampányban is, amelyen gazdás kutyákat ivartalanítottak. Emellett folyamatosan népszerűsítik a felelős kutyatartást és az örökbefogadást is, tudtuk meg.

Évszaktól függetlenül

Bő félházzal működik jelenleg a gyergyószentmiklósi önkormányzat által fenntartott kutyamenhely – osztotta meg a Maszol érdeklődésére László Endre, a telep állategészségügyi felelőse. Mint a szakember elmondta: a Hargita megye északi részén fekvő városban folyamatosan gondot okoz a gazdátlanul kóborló ebek jelensége. Évszaktól függetlenül jelen vannak a városban a felügyelet nélkül járó kutyák, amiket a menhely munkatársai lehetőségeikhez mérten igyekeznek befogni.

Arra a kérdésre, hogy a pásztorok által az őszi, téli időszakban elengedett („elcsapott”) kutyákról van-e szó, László Endre elmondta: létezik ugyan az említett jelenség, ám tömegesen nem jelennek meg terelőkutyák a településen. Ugyanakkor a menhely munkatársa egy másik jelenségre hívta fel a figyelmünket. A szakember szerint a kóborló kutyák jelentős része Gyergyószentmiklós peremén, az egykori téglagyár mellett található romatelepről jár be a városba. Az elhanyagolt állatok élelmiszer után kutatva keresgélnek a szemétben, majd a romatelepre járnak vissza, ahol gazdáik nem látják el őket. László Endre szerint sokszor az ott élők sem tudják kezelni, megfogni őket.

A László Endre által elmondottakat erősítette meg Len Emil-Balázs, Gyergyószentmiklós alpolgármestere is. A városvezető kiemlete, hogy a menhelyre befogadott kutyák ellátása az örökbeadásig, vagy a legrosszabb esetben az elaltatásig, jelentős terhet ró az önkormányzat költségvetésére. Hozzátette: ez a folyamat kutyánként mintegy ezer lejbe kerül, amit felhasználhatnának olyan beruházások finanszírozására is, „ami látszik a városon”.

Az alpolgármester szerint a menhelyen elhelyezett kutyák „senkinek sem kellenek”; mint szemléltette: arányaiban tíz befogott állatra jut egy örökbevétel. Len Emil-Balázs szerint az is nehezítette a helyzetet, hogy míg korábban volt lehetőség kutyákat Németországba örökbe adni, a jogszabályok változásával jelenleg ez az út nem járható. Korábban arra is volt példa, hogy egy bukaresti állatvédő szervezet nagyobb számban vett át ebeket a menhelyről, azonban ezek a ritka alkalmak is megszűntek egy ideje.