Időről időre fellángol a vita a gazdátlan háziállatokkal való bánásmód kapcsán. Gondoskodhat-e róluk bárki például úgy, hogy lakott övezetben, városban, lakóházak, intézmények, vagy éppen üzletek közelében élelmet tesz ki számukra? Az általunk megszólaltatott hatóságok álláspontja egyértelmű: a kóbor állatok közterületen való etetése veszélyes helyzeteket eredményezhet. A gondoskodók viszont éppen a hivatalok tehetetlenségén bosszankodnak.

Saját közösségi oldalán osztott meg a napokban egy történetet Csaba. A csíkszeredai fiatalember gyermekkora óta nagy állatbarát és mint ilyen, elkeserítőnek találja, hogy  országos jelenség a sok kóbor állat. „Kutyák és macskák tömege él az utcán, éhezve, szomjazva, menedékhely nélkül. Sajnos van még hová fejlődnünk ezen a téren is. Noha tudom, hogy ez nem oldja meg a problémát, de az autóm csomagtartójában mindig akad kutyaeledel, és mikor kóbor kutyát látok, mindig kiszórok neki belőle” – mondta el megkeresésünkre Csaba.

Mint megosztotta, éppen emiatt került konfliktusba a közelmúltban egy csíkszeredai üzlet alkalmazottjával, ezt az eseményt tette közzé saját oldalán is. „Az esetek nagy részében, mikor mások látják, hogy etetem szegény állatokat, vagy követik a példámat, vagy mosolyognak elismerően. (…) Sajnos ellenpéldával is találkoztam már. Legutóbb, amikor az egyik csíkszeredai használtruha kereskedés parkolójában ólálkodó ebeknek szórtam ki eledelt, az egyik ott dolgozó kiszaladt, és felvilágosított, hogy fel fogja seperni a kiszórt ételt, ezért kézzel össze kellett hamar szednem, és a szomszédos szupermarket melletti zöldövezetben szórtam ismét szét” – idézte fel a fiatalember.

Csaba elmondta: bejegyzése nyomán kapott negatív és pozitív visszajelzéseket egyaránt. Beszélgetésünk során kiemelte: tudja, hogy az etetés nem oldja meg a gazdátlan állatok problémáját. A fiatalember szerint a hatóságoknak kellene szigorúbban fellépniük és betartatni az állatok tartására vonatkozó szabályokat. A szélnek eresztett állatok esetében, ha beazonosítható, a felelőtlen gazdát kellene megbüntetni – adott hangot véleményének.

„Ezek az állatok nem tehetnek arról, hogy száműzve lettek, ők is éhesek, szomjasak, fáznak, éreznek, egy szóval: élnek. Aki képes megvetni őket, gondolkodjon el, milyen volna, ha az utcán kellene élnie, nem volna hajléka, étele, és mások csak belerugdosnák, mintsem megmentsék. Ne csak karácsony közeledtével próbáljunk jót tenni, hanem egész évben!” – mondta el Csaba.

Hiányzik az önkormányzati kutyamenhely

A problémával kapcsolatosan megkerestük Bors Bélát, Csíkszereda alpolgármesterét. A városvezető szerint a kóborló állatok jelensége Csíkszeredában akut probléma. Mint megosztotta: a megoldás érdekében önkormányzati kutyamenhely kialakítását határozták el. A telephely több százezer lejes beruházással el is készült, ám még nem kezdhette el működését. „A menhely működtetését ki kell szerveznünk, a városházának nincs saját állatorvosa, ugyanakkor technikust már kineveltünk. Most már van külön technikusunk, aki ezzel a kérdéssel foglalkozik” – mondta el Bors Béla.

Kapcsolódó

Csíkszereda: kutyamenhely létrehozásával oldanák meg a kóbor ebek problémáját

A gazdátlan, kóbor ebek helyzetének megoldása érdekében kutyamenhelyet hozna létre a csíkszeredai önkormányzat.

Hargita megye Csíkszereda kóbor kutyák tanácsülés

„Jelenleg a működtetésre kiírt közbeszerzési eljárás zajlik. Első körben egy árajánlattevő volt, és annak nem felelt meg az ajánlata a tenderfüzetben leírtaknak, ezért azt kénytelenek voltunk semmissé tenni. Most újra ki van írva a közbeszerzésre, bízom benne, hogy lesz jelentkező” – fogalmazott az alpolgármester. Bors Béla azt is elmondta, hogy pályázatot nyújtottak be a megyei önkormányzat felé egy nagyszabású ivartalanítási akció lebonyolítása érdekében.

„Mindenképp készülünk arra, hogy a tavasszal már egy működő szerződéssel el tudjuk látni ezt a feladatot, be tudjuk a város területéről gyűjteni a kóbor ebeket. Ezeket az állatokat kezelni kell, sterilizálni kell. Azt gondolom, hogy hosszú távon mindenképp az a megoldás, ha évről évre minél több sterilizáló kampányt és akciót szervezünk annak érdekében, hogy a szaporulatot kordában tudjuk tartani” – közölte Csíkszereda alpolgármestere.

Mi számít kóbor állatnak?

A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság járványtani osztályvezetője, dr. Fodor Levente érdeklődésünkre kiemelte: mindenekelőtt azt érdemes tisztázni, mi is számít „nem tulajdonban lévő”, magyarán kóbor állatnak. (Itt érdemes tisztázni, hogy bár cikkünkben elsősorban kutyákról ejtünk szót, kóbor, gazdátlan lehet bármely háziállat – szerk. megj.)

„Kóborkutya alatt értünk minden olyan állatot, amely nyilvános helyen található, nem egy gazda lakhelyén, nem az ő tulajdonában lévő területen van. Tehát ez alatt értjük azt az állatot is, ami esetleg rendelkezik mikrochippel, de szabadon kóborol nyilvános területen” – szögezte le a szakember. Mint kiemelte, 2001 óta a 155-ös sürgősségi kormányrendelettel szabályozzák központilag a kóbor jószágok kérdését. „Azzal, hogy etetünk egy kutyát, amelyik nem a saját tulajdonunkban van, vagy nem valaki saját tulajdonát képezi, nincsen bezárva egy adott helyre, egy >>törvénytelenül létező<< állatot segítünk, ami egyértelműen nem megengedett és nem ajánlott” – ismertette az osztályvezető.

Mint hozzátette, ha valaki etet egy állatot, akkor vagy a saját tulajdonba kellene helyeznie azt, azaz be kellene fogadnia és ennek megfelelően eljárni (mikrochip, oltások stb.), vagy értesítenie kell a helyi önkormányzatot. Romániában ugyanis minden polgármesteri hivatalnak kötelező a saját tulajdonában lévő területekről a kóbor állatokat begyűjteni. „Azt gondolom, hogy az etetéssel kihágásoknak, törvénytelenségeknek a sorozatát követik el és mi, mint hatóság, ezt nem tudjuk elfogadni és megengedni” – közölte Fodor Levente.

Egészségügyi kockázatok

Az esetleges szabálysértéseken túl a kóbor állatok jelenléte a lakott területeken, településeken egészségügyi kockázatot is jelent. Mint Fodor Levente elmondta, az egyik legsúlyosabb betegség, amit a gazdátlan állatok is elkaphatnak, terjeszthetnek: a veszettség. „Romániában minden egyes állatot, amely terjesztheti, főleg a kutyákat, de a macskákat is, kötelező beoltani veszettség ellen” – szögezte le az osztályvezető. Mint hozzáfűzte, vadon élő állatok (pl. a rókák) esetében európai uniós finanszírozással sikerült az utóbbi időszakban évente két alkalommal beetetés útján vakcinát juttatni a vadonba. Ez az akció 2024-ben sajnálatos módon az ország nagy részén elmaradt az ukrán-orosz háború miatt.

Az oltásoknak és a rókáknak juttatott vakcináknak köszönhetően országos szinten sikerült visszaszorítani a veszettséget, ugyanakkor a be nem oltott, kóbor állatok vírusos gócokat okozhatnak. Ezáltal nagy veszélyt jelentenek a haszonállatokra és az emberekre is – mutatott rá Fodor Levente. Hozzátette: vannak további fertőző betegségek is, amelyek ellen szintén meg kell kapják az oltást a kutyák. Példaként említette a szopornyicát, vagy a fertőző májgyulladást, amelyek ellen a felnőtt állatokat is rendszeresen oltatni kell. A be nem oltott kóbor állatok ezeket a betegségeket is terjeszthetik, valamint a parazitális betegségeknek is hordozói, terjesztői lehetnek.

Az ivartalanítás is fontos

A szakember hangsúlyozta a kérdéskör kapcsán, hogy az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően Romániában minden egyes nem fajtiszta kutyát ivartalanítani kell. „Ezt nem nagyon tartják be az emberek, és hogyha megyünk úgy az államrendőrség, mint mi, ezt követjük, és büntetünk, akkor fel vannak háborodva. De a jogszabály érvényben van, és be kéne mindenki tartsa. Azt kell elérjük valahogy, hogy tudatosuljon az emberekben, hogy ha mindenki betartaná a jogszabályt, ivartalanítaná az állatát, akkor ezzel, indirekt módon, a kóborkutyák számát is csökkenteni lehetne” – mutatott rá Fodor Levente.

Az osztályvezető kihangsúlyozta: a felelős állattartás része az is, hogy ha valakinek több állata van, mindegyik esetében gondoskodik az oltásról, az ivartalanításról, akkor is, ha ez költségekkel jár. Ugyanakkor az is elfogadhatatlan, hogyha a megunt, „fölöslegessé vált” állatokat „elcsapják”, útnak eresztik, tette hozzá.

Veszélyes az állatharapás

A veszettség terjedésének kockázatára tért ki érdeklődésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője is. Mint megosztotta, tudomásuk szerint az ukrajnai háború kezdete óta akadozik a veszettség elleni védőoltás. Ez pedig kockázatot jelent a háziállatokra és az emberekre nézve is.

„A veszettség emberre is nagyon veszélyes betegség, ami ellen nincs rutinszerű védőoltás. Mivel egy lassan kialakuló idegrendszeri fertőzés, ezért van arra idő, hogy a vírussal kapcsolatba került, vagy a fertőzéssel kapcsolatba került beteget az érintkezés után közvetlenül, de nagyon gyorsan beoltsuk, és még kialakuljon a védettség. Ezért kell mindenkinek – akit ismeretlen állat harapott meg, vagy olyan állat, akár háziállat is, ami nem volt beoltva – gyorsan a fertőző osztályok veszettség elleni központjaiban jelentkezni. A háziorvosok útba tudják igazítani a pácienseiket, ha ilyen történik. Minden esetben orvoshoz kell fordulnunk” – hívta fel a figyelmet Tar Gyöngyi. A veszettség a kóbor állatokat különösen veszélyezteti, mert közös táplálék, esetleg érintkezés révén elkaphatják és közvetíthetik a fertőzést, tette hozzá a szakember.

„A háziállatok a kóbor állatoktól megfertőződhetnek. Azt tudom javasolni, hogy mindenki oltassa be a háziállatait, nézzen utána, hogy napirenden vannak-e a veszettség elleni oltások kutyáknál, macskáknál. A közvélekedéssel ellentétben nemcsak a kutya, hanem a macska is közvetítheti és elkaphatja a veszettséget” – emelte ki az igazgató.

A veszettségen túl az állatharapások is jelentős egészségügyi kockázattal járnak, tudtuk meg. „Az állati harapás mindig potenciálisan nagyon fertőző, nehezen tisztítható sebet okoz, és nagyon rossz gyógyulási hajlama van. Állatharapás esetében mindig háziorvoshoz kell fordulni, vagy a sürgősségre kell menni. Fontos, hogy leellenőrizhető legyen, milyen volt az állat, beoltották, vagy sem” – fogalmazott Tar Gyöngyi.

Nézzétek meg ezt a videót arról, hogy hogyan szüntették meg a kóborkutyák problémáját Hollandiában!