Az adócsalás visszaszorítását célzó Jupiter 4 művelet máris visszatartó hatással van a gazdasági szereplőkre – mondta Tánczos Barna.

A miniszterelnök-helyettes a Digi24 hírtelevízióban kifejtette: az államnak határozottan kell fellépnie ott, ahol fennáll az adócsalás kockázata, de nem szabad háborgatnia a tisztességes vállalkozásokat. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az adóelkerülő hálózatok és a számla nélküli értékesítések továbbra is léteznek, és a fogyasztó sokszor maga is részese a problémának.

Tánczos Barna elmagyarázta, hogyan működik a Jupiter 4 művelet, amelyet az országos adóhatóság (ANAF), az ügyészség és a gazdasági rendőrség koordinál, és milyen hatásai lehetnek az adócsalásra. „A Jupiter 4 egy összehangolt, folyamatban lévő akció, amelynek kifejezett célja az adócsalás csökkentése” – mondta a miniszterelnök-helyettes.

Úgy véli, hogy az ilyen ellenőrzések visszatartó erővel bírhatnak a gazdasági szereplőkre, különösen, ha súlyos csalásokról van szó. „Nem tudom, hogy meg fognak-e ijedni a gazdasági szereplők, de kétszer is meg fogják gondolni az adóbefizetést. Ha reggel hatkor a szomszédot kommandósok ébresztik adócsalás, áfacsalás vagy más gazdasági bűncselekmény miatt, akkor biztosan kétszer is meggondolja majd az ember.”

Hangsúlyozta, hogy fontos, hogy az állam ott lépjen közbe, ahol kockázat van, elkerülve azonban a felesleges ellenőrzéseket. „Szükség van határozott állami fellépésre ahhoz, hogy a dolgok visszatérjenek a helyes kerékvágásba. Minden egyes gazdasági szereplő kockázati értékelése nagyon fontos, mert így elkerülhetők a fölösleges ellenőrzések. Vagyis ne háborgassuk azokat a vállalkozásokat, amelyek 2–10 éven keresztül korrektek voltak, de ahol kockázat mutatkozik, ott az államnak azonnal közbe kell lépnie.”

A miniszterelnök-helyettes beszélt az ellenőrzött adózók természetes reakciójáról is, elismerve, hogy előfordulhatnak visszaélések, ugyanakkor kiemelte a megfelelő kockázatelemzés fontosságát. „Valahányszor valakit számon kérnek, az első reakciója az lesz: hagyjanak engem békén, menjenek a szomszédhoz. Ha azonban jobban megnézzük a részleteket, meg lehet érteni a helyzetet. Nem zárom ki a visszaéléseket, de a természetes, szinte emberi reakció az ellenőrzött részéről mindig ez: hagyjanak engem békén, menjenek a szomszédhoz, mert ő lopott többet, vagy ő lop, nem én.”

Hozzátette, hogy továbbra is léteznek adócsaló hálózatok és be nem jelentett gazdasági tevékenységek, valamint a számla nélküli értékesítés gyakorlata. „Nagyon pontos, alapos kockázatelemzésre van szükség, hogy a hatósági ellenőrzések hatékonyabbak legyenek: a tisztességeseket hagyni kell dolgozni, az adócsalókat pedig ellenőrizni kell. Továbbra is vannak adócsaló hálózatok, vannak magánszemélyek, akik nagy léptékben folytatnak be nem jelentett gazdasági tevékenységeket, számla nélküli értékesítéseket. Társadalmi szinten jelen van a kérdés: kell számla? És ott a válasz: nem, ha 20%-kal kevesebbe kerül, vagyis az áfa nélkül.”

Végül a fogyasztó szerepére hívta fel a figyelmet az adóelkerülés fenntartásában: „Amíg ez a kérdés létezik, az adócsaló a fogyasztó segítségével és hozzájárulásával követi el a csalást. Nem lehet általánosítani, de éppen ezt a viselkedést kell minimálisra csökkenteni.”