A Kijevet megrázó korrupciós botrány véget vetett az orosz invázió kezdetekor megkötött „politikai tűzszünetnek”. Az ellenzék elérkezettnek látja az időt, hogy hat évvel az utolsó választások után részt kérjen a hatalomból. Erősen kérdéses, hogy Volodimir Zelenszkij elnök hajlandó lesz-e osztozni, pedig Ukrajna egysége múlhat rajta.

Miközben Donald Trump amerikai elnök valóságos ultimátumot adott Ukrajnának, hogy fogadja el az erőteljesen Oroszországnak kedvező 28 pontos béketervet, és az ukrán csapatok helyzete a fronton egyre kétségbeejtőbb, Kijevben formálódik egy Zelenszkij-ellenes koalíció, válaszként az elnök belső körét érintő korrupciós botrányra.

Az orosz invázió kezdetekor Kijevben a hatalom és az ellenzék „politikai tűzszünetet” kötött. A civil társadalom és média szabad kezet adott Zelenszkijnek, és az orosz invázió ürügyén többnyire tartózkodott attól, hogy kritizálja a kormányzatot akár a korrupció, akár a reformok kudarca miatt. Az elnök pártja, a Nép Szolgája a 2019-es parlamenti választásokon többséget szerzett a kijevi parlamentben, így koalíciós partnerek nélkül tudott kormányozni. Oroszország 2022. februári inváziója után pedig a kormányzat háborús felhatalmazást is kapott, és bevezette a hadiállapotot. Ezek a tényezők tették lehetővé, hogy példátlan mértékű hatalom összpontosuljon az elnök és egy szűk csoport kezében. Volodimir Zelenszkij elnökségének legnagyobb korrupciós botránya a hatalom példátlan koncentrációjában gyökerezik – állapította meg elemzésében a berlini székhelyű Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért.

Zelenszkij és köre teljhatalmát csak a részben nyugati partnerek által felügyelt korrupcióellenes ügynökségek korlátozták valamelyest. Júliusban ezért a kormányzat megpróbálta megszüntetni az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Korrupcióellenes Ügyészség (SZAP) függetlenségét. Zelenszkij aláírt egy törvényjavaslatot, amely az elnökhöz hű főügyész irányítása alá helyezte volna a két intézményt. Vélhetően úgy kalkuláltak, hogy a társadalom figyelmét teljesen leköti a háború, az ellenállás minimális lesz.

Rosszul számoltak: a korrupcióellenes ügynökségek beszántására tett kísérlet kiváltotta az első nagyszabású tüntetéseket az invázió kezdete óta, és felszólalásra késztette Ukrajna legtámogatóbb nyugati partnereit is. A kormányzat visszakozni kényszerült. Felbátorodva az ukrán társadalom és a nyugati partnerek támogatásán a korrupcióellenes ügynökségek vádat emeltek Zelenszkij közeli munkatársai ellen az energetikai szektorban leleplezett korrupcióval összefüggésben. A fő gyanúsított nem más, mint az elnök barátja és volt üzlettársa, Timur Mindics. A vád szerint az elmúlt 15 hónapban legalább 100 millió dollárt loptak el az állami nukleáris energiavállalattól, az Energoatomtól.

A botrány véget vetett az invázió kezdetekor kötött politikai tűzszünetnek. Az ország végre megtudta, mit jelent a véres pénz kifejezés – fogalmazott Petro Porosenko volt elnök pártja a korrupciós botrányt kommentáló nyilatkozatában. Zelenszkij elődje és fő riválisa nekiállt aláírásokat gyűjteni a kormány elleni bizalmatlansági indítványhoz. Egy másik ellenzéki párt, a Holosz lemondásra szólította fel az elnök befolyásos kabinetfőnökét, Andrij Jermakot. Márpedig elemzők szerint Jermak az egyik legfontosabb figurája az Ukrajnát irányító szűk hatalmi csoportnak. A parlamenti frakciókkal tartott konzultáción Zelenszkij megpróbált átsiklani a követelés fölött, annak ellenére, hogy azt saját pártjából is többen támogatják. A Deutsche Welle forrásai szerint Jermak de facto érinthetetlen mindaddig, amíg ő vezeti az Egyesült Államokkal zajló béketárgyalásokon Ukrajna delegációját.

A korrupciós botrány a lehető legrosszabb pillanatban ássa alá az elnök legitimitását és az ukránok egységét, amikor az orosz fegyveres erők nyomása nő a fronton. A legkézenfekvőbb megoldás ilyenkor a választások kiírása, a mai Ukrajnában azonban ez kivitelezhetetlen a hadiállapot feloldása nélkül. Egy másik lehetőség a nemzeti egységkormány létrehozása. Több ellenzéki párt is szorgalmazza ezt. Erősen kérdéses azonban, hogy hajlandó-e Zelenszkij megosztani a hatalmat, amely fölött oly régóta monopóliuma van. Az elnök egyelőre annyi engedményt tett, hogy beáldozott két kormánytagot, Herman Haluscsenko igazságügyi és Szvitlana Hrincsuk energiaügyi minisztert.

Ráadásul egyes megfigyelők szerint valójában folytatódnak a korrupcióellenes ügynökségek akadályozására irányuló kísérletek. A Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért elemzése szerint az Energoatom-ügyet vizsgáló nyomozók egyikét, Ruszlan Mahamedraszulovot kétes indokkal letartóztatta a Zelenszkijhez hű Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU). Azzal vádolják őt és apját, hogy részt vettek ipari kender illegális értékesítésében az oroszországi Dagesztán köztársaságban. Azonban a hangfelvétel, amelyben állítólag Dagesztánt említik, rossz minőségű, és lehet, hogy valójában Üzbegisztánról esik szó. Hab a tortán, hogy közben hamis tanúzás vádjával letartóztatták a kulcsfontosságú tanút, aki cáfolta az SZBU állításait.

Az SZBU azt állítja, hogy az állítólagos orosz befolyást tárja fel a NABU-n belül. Valójában a lépések értelmezhetők nyomásgyakorlásként, illetve az elnök belső köre elleni fellépés „büntetéseként”.

Zelenszkij támogatói azzal érvelnek, hogy a felső vezetés korrupciójának kivizsgálásával és leleplezésével a korrupcióellenes ügynökségek, a kormánykritikus média és aktivisták destabilizálják az országot, sebezhetővé teszik az orosz agresszióval szemben. Vagyis nem a hadiköltségvetés kárán meggazdagodó döntéshozók segítik az agresszort, hanem azok, akik leleplezik a korrupciójukat.

Valójában a Carnegie szerint az Energoatom-ügy gyanúsítottjai maguk állnak kapcsolatban Oroszországgal Andrej Derkacs Ukrajnából elmenekült és hazaárulással vádolt jelenlegi orosz szenátor révén. A NABU által nyilvánosságra hozott felvételek szerint a gyanúsítottak állítólag 2 millió dollárt utaltak Moszkvába. Maga a fő gyanúsított 2024-ig részesedéssel rendelkezett egy orosz gyémántgyártó, a New Diamond Technology vállalatban. Legalábbis ezt állítja Jaroszlav Zseleznyak, az ukrán ellenzéki Holosz párt képviselője egy októberben közzétett ankét alapján. Zelenszkij egykori üzlettársa röviddel a botrány kitörése előtt külföldre távozott.

A növekvő nyomás a kormányoldalon is érzékelhető. Többen állást foglaltak az egységkormány mellett, amelyben Zelenszkij szövetségesei és a társadalom által megbízható ellenzéki személyiségek is részt vennének. A Kyiv Independent forrásai szerint a Nép Szolgája párt tucatnyi képviselője írta alá az egységkormányt szorgalmazó levelet, amely egyben sürgeti az államfőt, hogy állítsa vissza a törvényhozás és az elnöki hivatal árnyékában működő minisztertanács autoritását.

A Nép Szolgája több képviselője fontolgatja a kilépést az Energoatom-ügy miatt, miközben a 2019-ben kényelmes kormányzó többség mindössze három főre olvadt a parlamentben, a korábbi lemorzsolódások következtében. Zelenszkij elnök leváltása ugyan nem merült fel komolyan, de egységkormány nélkül a kijevi parlament rövidesen döntésképtelenné válhat.