Az idei év első hat hónapjában 2 ezernél több önkiszolgáló pénztárat üzemeltek be az országban.

Az utóbbi években a kiskereskedelmi vállalatok 350 millió lej költöttek arra, hogy az áruházaikat és az üzleteiket önkiszolgáló pénztárakkal szereljék fel, írja az economedia.ro. Ennek az összegnek közel egyharmadát tavaly költötték el, derül ki a Versenytanács jelentéséből.

2020 és 2025 első féléve között az ilyen kasszákkal ellátott kiskereskedelmi egységek aránya 11 százalékról 42 százalékra nőtt. 2020 végén 2365 önkiszolgáló pénztár volt az országban, a tavalyi év végén pedig már 8589. Ez azt jelenti, hogy négy és fél év alatt a számuk hozzávetőleg három és félszeresére nőtt.

Időarányosan a legtöbbet az idei év első hat hónapjában szerelték fel, 2040 darabot, 2024-ben pedig 2627-et. Idén 53,48 millió lejt költöttek ilyen célra a kiskereskedelmi láncok.

Jelenleg 1816 olyan áruház és bolt működik az országban, amelyben van legalább egy önkiszolgáló pénztár. Miközben a személyzetet nem igénylő kasszák száma gyorsan nő, az egy kiskereskedelmi egységre jutó dolgozók száma csökken, állapította meg a Versenytanács. Összességében emelkedik az alkalmazottak száma, mivel nő az áruházak és a szupermarketek száma.

A vizsgált időszakban több mint duplájára nőtt a kiszállítással járó online vásárlások értéke, 1,2 milliárd lejről 2,6 milliárdra.

A jelentésből kiderül, hogy a hazai kiskereskedelemben egyre nagyobb a tőkekoncentráció. Jelenleg a három legnagyobb piaci szereplő (Schwartz Group, Ahold Delhaize, Carrefour) piaci részesedése meghaladja a 70 százalékot, miközben 2020-ban még csak 60 százalék volt. A német Schwartz a Lidl és a Kaufland tulajdonosa, míg a holland-belga Ahold Delhaize Mega Image és a Profi hálózatokat működteti.

Az öt legnagyobb ágazati szereplő a piacnak több mint 90 százalékát mondhatja magáénak, 2020-hoz képest a részesedésüket 10 százalékot meghaladó mértékben növelték.