Milyen a jó kert? Milyen a jó kertész? Szakembert kérdeztünk a kijárási tilalom új hóbortjáról

A szükségállapot bevezetésével feléledt az emberek kertészkedve: a felgyülemlett energiát ki-ki ásással, ültetéssel, vetéssel vezeti le. Kíváncsiak voltunk, milyen esélyekkel indulhatnak a kezdő kertészek, és milyen szabályokat kell betartania a gyakorlott földműveseknek, így felkerestük Nyegre Norbert kertészmérnököt. A szakember részletesen beszámolt a növények társításáról, valamint arról, hogy milyen időközönként öntözhetünk, áshatunk, metszhetünk. Megtudtuk azt is, hogy milyen növényekkel ártunk kisállatainknak a lakásban, és a komposztálás, a balkonos kiskert, a melegágy szerepéről, elkészítéséről is pontos útmutatót kaptunk.

A kijárási tilalom bevezetése óta, aki csak megteheti, ás, szánt, ültet a háza körüli kiskertekben vagy nagyobb veteményesekben. De sokan azt sem tudják, mi fán terem a kertészkedés, és csak azért kezdenek bele, hogy lefoglalhassák magukat. Kertészmérnökként miben látod a kertészkedés lényegét? 

Sosem késő elkezdeni! Ezt az időszakot pont megfelelőnek találom, hogy az emberek elcsendesedjenek, és hozzákezdjenek egy olyan tevékenységhez, ami nemcsak szellemileg, hanem testileg is karbantartja őket. A kertészkedés lehet hobbi és a megélhetés egyik pontja is, de fontos, hogy a lényegét a kitartásban lássuk meg.

Hogy kezdjen hozzá a kertészkedéshez az, aki még életében nem próbálta ki magát ezen a területen? Lehet rosszul végezni ezt a munkát? Milyen növényekkel kísérletezhet az, aki tapasztalatlan?

Azoknak, akik nem tevékenykedtek még soha a kertben vagy a kert körül, azt ajánlom, kérdezősködjenek, járjanak a dolgok után. Lehet érdeklődni akár a nagyszülőktől vagy a családtagoktól is, valamint olyan személyektől, akik jártasak a kertészkedésben. A jelenlegi óvintézkedések értelmében online és szakkönyvekből is érdemes informálódni – most talán ezek a legideálisabbak –, de jómagam is szívesen állok minden olyan személy segítségére, aki esetleg kezdő vagy szakmai kérdése adódna.

A kertészmunkát tapasztalat és tudás híján lehet rosszul is végezni. A tudás ugyanis ezen a területen nélkülözhetetlen, és a jelenlegi klimatikus viszonyok értelmében a tapasztalat is nagy segítségnek bizonyul. Kezdőknek ajánlom a konténeres palántaültetést, mivel itt a palánta szinte az év bármelyik időszakában ültethető, és a sikerélmény garantált. Ezzel ellentétben a magvetés vagy a szabadgyökerűekkel való kísérletezés már több gondoskodást és tudást igényel. Az emberek szájából gyakori a ,,már március van, lehet veteményezni a kertben,, kijelentés, amelyre én mindig azt mondom, a növény nem tartja számon a hónapokat, csak azt, hogy mekkora az a hőmennyiség és talajnedvesség-tartalom, amely szükséges ahhoz, hogy életre kapjon, kicsírázzon.

A tapasztalat és tudás mellett még mi az, ami „jó kertet” eredményez? Melyek azok a zöldségek, gyümölcsök, amelyeket minden kertnek tartalmaznia kellene?

Jó kert az, amit megfelelően használunk ki, és fellelhetjük benne a kedvenc szezonális zöldségeinket, gyümölcseinket egyaránt. Számomra fontos, hogy egy kertben legyen hagyma, saláta, sárgarépa, zeller, cékla, burgonya, paradicsom, paprika, káposzta, karfiol, karalábé, csemegekukorica, gyógy- és fűszernövények, valamint gyümölcsök.

Máris rengeteg zöldséget soroltál fel, és még csak az alapoknál járunk. Mekkora terület szükséges egy olyan kert kialakításához, amely zöldséget és gyümölcsöt egyaránt terem?

A terület mérete az elszántságtól is függ, de körülbelül 130-150 négyzetméter terület az ideális egy négytagú család számára. Hozzátenném, a mai világban nagyon sok ember nem fogyaszt bizonyos zöldség- és gyümölcsféléket, és az is gyakori, hogy egy teljes család lemond ezekről, így csak az általuk kedvelt növényeket kezdik termeszteni. Ebben az esetben a terület nagysága már függ a növény termesztési tényezőitől is. Azoknak, akiknek csak 40-50 négyzetméter terület áll rendelkezésükre, ajánlom a megfelelő időbeliség figyelembevételét, ugyanis nagy jelentőséggel bír az, hogy betakarítás után mi kerül ismét az ágyásba. Azt, hogy mit érdemes ültetni saját családi fogyasztásra, elsősorban a család dönti el. Abból kell többet vetni, ültetni, amit a családtagok szívesebben fogyasztanak, jobban szeretnek.

Mikor milyen kertészfeladatoknak van itt az ideje?

A kertészkedés is egy ciklust foglal magába. Minden növénynek megvan az életciklusa, dinamikája. Van vetés, ültetés, gondozás, betakarítás, és gondolnunk kell a termőterület megmunkálására is. A növénynek fontos a megfelelő összetételű tápanyag megszerzése, mert csak így lesz értékes beltartalmú termése. A trágya alatt érthetünk komposztot, szerves trágyát és műtrágyát is. Mind trágya, de más-más hatással rendelkezik a talaj összetételére nézve, illetve saját összetételük is különbözik. A trágyázásnál figyelembe kell venni a növények igényeit, mert egyes esetekben igen eltérőek. Abban viszont minden növény megegyezik, hogy négy fő tápanyagra van szüksége: nitrogén, foszfor, kálium, magnézium.

A trágyázást több kategóriába oszthatjuk: ősszel, közvetlenül ásás vagy szántás előtt, szükséges a szerves trágyát kijuttatni a földre. Fontos, hogy ez megfelelően legyen érlelve, valamint az is, hogy gyorsan beleforgassuk a talajba, mert ellenkező esetben veszít a tápanyag-koncentrációjából, és elillan a nitrogén. Tavasszal alkalmazhatjuk a műtrágyát, mert a magas nitrogéntartalom akkor serkenti a növekedést, továbbá év közbeni trágyázás is létezik, ezt levéltrágyának nevezzük.

Az ültetést vagy vetést a kultúrnövény határozza meg: a mi térségünkön nem palántálhatunk októberben paradicsomot. Az öntözés házi kertben kora reggel ajánlott, mivel a növényeink gyökerei akkor még nincsenek felmelegedve úgy, mint esténként, és így nem kapnak növényi sokkot az esetleges hideg víztől. Párásító öntözést inkább a déli órákban alkalmazzunk, és vigyázzunk a cseppek nagyságára, mert kiégethetik a leveleket a fóliaházakban, a gyümölcsfák lombkoronájában. Tapasztalatból ajánlom az állott vízzel való öntözést. A gyomlálás a gyomok elszaporodásától függ. A kapálás is egyfajta talajlazítás, és általa a gyomosodás is meggátolható. Kapálni viszont már a gyomok szikleveles állapotában ajánlott.

Gyümölcsfáink szempontjából egyik fontos és meghatározó kerti tevékenység a metszés, amely kora tavasszal alakító, termő vagy ifjító is lehet, de figyelnünk kell a fagypontokra. A nyári zöld metszés a szellőztetést segíti elő, ezáltal a betegségek terjedése is meggátolható.

A zöldségeket és gyümölcsöket mindegy, hogy miként ültetjük/ vetjük el? Vagy van szabály arra nézve, hogy mi él meg a másik mellett? Mondanál pár példát arra, hogy mit ne tegyünk egymás mellé?

Nagyon fontos, hogy mit mivel társítunk. Elsősorban figyelembe kell vennünk a növények méretét, fény- és vízigényét. A paradicsomot például nem ültethetjük a bokorbab mellé, mert beárnyékolja azt, és ezáltal gátolja a fejlődését. Szükséges figyelni az úgynevezett allelopatikus növények összeültetésére is. Ezek a növények a másik növény életfolyamatát kémiailag befolyásolják, gátolják. Ajánlott elkerülni az összeültetés során: a karós bab és cékla társítását, valamint az uborka, a paradicsom, a retek burgonya mellé helyezését.

Mégis sokan bármit a földbe tesznek azzal a reménnyel, hogy kis idő múlva gyümölcsöt/zöldséget terem. A tavasz ezen időszakában mi az, amit ha elültetünk, biztosan szárba szökken?

Azoknak, akiknek a területük megengedi, azt ajánlom, legalább egy fát ültessenek, mivel idővel nemcsak gyümölcsöt, hanem árnyékot is szolgáltat a fa. Zöldségfélék közül ajánlanám a salátát, spenótot, hagymát, zöldborsót, sárgarépát ebben az időszakban.

Bármilyen zöldség megterem magaságyásban is?

Magaságyban is megterem minden, de gazdasági szempontból nem ajánlott ésszerűtlenül kihasználni. Magaságyba inkább gyorsan fejlődő, rövid tenyészidejű, kistermetű növényeket tegyünk, mint például a zöldségféléket, fűszer- és gyógynövényeket.

A gyümölcsfákról mit tudhatunk? Mikor és mit érdemes ültetni, metszeni? Közöttük is vannak olyanok, amelyek nem élnek meg bárhol? Már késő lenne elültetni a gyümölcsfákat?

Gyümölcsfát ültetni mindenkinek ajánlott. Ültethetjük ezeket ősszel vagy tavasszal, szabadgyökérrel, illetve az év folyamán bármikor a konténerben lévőket is. A metszés kora tavasszal, rügyfakadás előtt történik a fagyok figyelembevételével, és alakító, termő vagy ifjító szerepet láthat el, nyáron pedig a zöld metszést kell alkalmazni. A gyümölcsfáknak is vannak életfeltételei, fontos, hogy egy kajszit ne az ország hidegebb régióiban akarjunk ültetni, mert nagyobb az esélye az elfagyásának. Ebben az időszakban még ültethetünk szabad gyökerű gyümölcsfákat is, de amint megindul a rügypattanás, ajánlott a konténeres fák ültetése, amelyeket az év folyamán bátran ültethet bárki.

Mihez kezdjünk a rengeteg ágnyesedékkel metszés után?

Metszés után összeapríthatjuk az ágnyesedéket, és az erre a célra kialakított komposzttartályba helyezhetjük azokat, hogy az érlelési idő lejártával komposztként hasznosíthassuk. A komposzt felhasználása is együtt jár a talajba való forgatással: ezt ajánlott ősszel tenni, a téli csapadékmennyiség miatt.

Ha nincs komposztunk, mivel javíthatjuk fel a talajt?

Komposzt helyett alkalmazhatunk istállótrágyát, tőzeget, folyékony meszet, alginitet és végső esetben műtrágyát is. Elkerülhetetlen a megfelelő mennyiség, mert, ahogy a hiánytünetek, úgy a túladagolás tünetei is láthatóakká válnak a növényeinken. Komposztot már lehet készen is vásárolni, de ajánlott a pontos utánajárás arra nézve, hogy honnan és miből készül, mert lehetséges, hogy nem teljesen érett állapotban csomagolták, és az több kárt okoz, mint amennyi hasznot.

A műtrágya tényleg szükséges? Kell a kertnek a mesterséges beavatkozás?

A jó kert – szoktam mondani – fenntartja önmagát. Ha az embernek van kitartása és ideje, akkor ezeknek a szereknek az alkalmazását el lehet kerülni. Ha figyeljük a kártevők, kórokozók megjelenési ciklusait akkor tudunk megelőző védekezést elérni vegyszermentesen. Ha tartunk állatot vagy komposztálunk, akkor a műtrágyát nem kell használnunk. Úgy tartom, hogy az állattenyésztésnek és a mezőgazdaságnak együtt kell járnia, és így kifizetődő a befektetett munka.

Ha már a talajnál tartunk: érdemes-e minden évben felásni a kertet?

Vannak arra is példák, hogy nem szükséges, mert az ásással ártunk a talajlakó baktériumoknak, és ezáltal megbomolhat az oxigénellátottságuk. Én mégis azt tapasztalom, hogy érdemes felásni a kertet, mégpedig ősszel.

A kert földjét tehát az eredményes termés érdekében különböző módszerekkel formálhatjuk, tökéletesíthetjük. Ott van például a melegágy: mi a lényege, hogyan készíthetjük el?

A melegágy lényege a magok védelme, ezekből később palánta lesz: a melegágy megfelelő hőmérsékletet biztosít ezeknek a palántáknak. A hidegtűrő zöldségfélék korai hajtására és a melegigényesek középkorai hajtatására használják. Alapszintű elkészítéséhez hozzátartozik egy megfelelő trágyaalap, ami 40-60 cm a földben. Erre ráhelyezzük a körülbelül 35 cm magas melegágyi keretet. A keretbe jön az úgynevezett melegágyi föld, amelyből érdemesebb a finom szemcséjűt választani, ez 20 cm körüli, és a megmaradt 15 cm lesz a belső szabad tér a talaj és a borítóüveg vagy fólia között. Fontosnak tartom, hogy a melegágy egyik oldalra lejtsen, mivel a ráeső csapadék könnyen tönkre tudja tenni, de a lejtéssel a belső pára is egy irányba tud majd lefolyni. Továbbá, a tetőrész vagy legyen nyitható, vagy tartalmazzon egy ablakot, mert szükséges a szellőztetés, amit a déli órákban ejthetünk meg.

A melegágy tehát megfelelő hőmérsékletet biztosít a palánták számára. Erdélyben egyébként ajánlott trópusi növényekkel, citrommal, görögdinnyével és egyéb különleges növényi fajokkal próbálkozni? Sokan panaszkodnak, hogy hiába kínlódnak, nem lesz ezekből semmi. Miért történik ez?

Citrommal és más különleges növényi fajjal szabadföldön nem tanácsos foglalkozni, mert melegigényes növények. A görögdinnye viszont az én régiómban (Szatmár megye) gyümölcsöt hozó, így a termesztése is elterjedt. A panaszkodás nem igazán jogos azoktól, akik hidegebb régiókban laknak: Csíkszereda környékén például hiába akarnak görögdinnyét termeszteni, nem fognak sikerrel járni. Viszont a Nyárádmentén egy kollégám évek óta termeszt görögdinnyét.

A szabadföldi termesztés során több régióban is előfordul, hogy lerohadnak a paradicsomok, férgesednek a paprikák, míg fóliasátorban gond nélkül megteremnek ezek. Sokan a „repülőkből kiszórt chemtrailra” gyanakodnak. Van ennek valóságalapja?

A szabadföldön termesztett paradicsom bogyóinak és a paprikának is az egyik legnagyobb károsítója minden évben a gyapottok-bagolylepke, amely a száraz levegőt jobban kedveli, mint a fóliában levő nedves közeget. Mindemellett sok más gombás betegség is jelen van az ültetvényekben, ezek is hozzájárulhatnak a rothadáshoz, férgesedéshez. Úgy gondolom, a chemtrail típusú konspirációs elméletek megfelelő levegőelemzés nélkül alaptalanok, így e területen nem tudok nyilatkozni.

A tömbházban élők mikor ültethetnek? Az ő növényeik megmaradásához feltétlenül szükséges a balkon, a terasz, vagy elegendő csak a konyhapult?

A tömbházban lakók szinte bármikor ültethetnek, de ajánlott úgy tenni ezt, hogy közben figyelembe vegyék növényeik fényigényét, lakásuk alkalmasságát. Vannak magas fényigényű, illetve árnyékkedvelő növények is, és ezeket tanácsos jól megválasztani, a lakásban megfelelően elhelyezni. A balkon nem szükséges, de nagy előny, ha a nyári időszakban a paradicsomot ott nevelik. A konyhapult alkalmas a fűszernövények nevelésére, hiszen azok mindennapi használata is ott kezdődik.

Hogyan tarthatják életben ezeket a fűszernövényeket? Több és másfajta törődést igényelnek, és ha igen, mit?

Megfelelő fény és vízmennyiség, időnként tápanyag utánpótlás szükséges, legyen szó komposztról vagy kávézaccról. A déli fekvésű ablakokba a bazsalikomot, kakukkfűt, rozmaringot, oregánót tehetik, a keleti és nyugati fekvésű ablakokba pedig a mentát, tárkonyt, petrezselymet.

Melyek azok a növények, amelyeket nem ajánlott termeszteni lakásban, kisállatok mellett?

Általában tömbházban, lakásban az emberek többsége kutyát tart. A kutyákra nézve mérgező a nemes babér, a fokhagyma a paradicsom levele és szára. Azonban nagyrészt a szobanövények azok, amelyek károsíthatják kedvenceinket: a begónia, a liliom, az azálea, a hortenzia és a krókusz is mérgező rájuk nézve.

Hogyan alakíthatnak ki a tömbházakban élők  minikertet a balkonon? Hasznos ilyenkor a függőkert (függőlegesen elhelyezett, félbe vágott flakonok állványra helyezése)?

Elsősorban a megfelelő növények megválasztásával alakíthatjuk a kiskertünket. A koktélparadicsom, a gyógy- és fűszernövények, valamint az édesburgonya és a sarkantyú, nemcsak tápláló, hanem a balkonon igen mutatós is. A minikert kialakítására én a futtatást ajánlom, és a polcra felrakást a növények szempontjából. A függőkert működhet, de nagyon stabilnak kell lennie, valamint ellenállónak az időjárási viszonyokkal szemben. Ajánlott a kisméretű növények beültetése a függő kertekbe, ezáltal is teret adva a levegőnek a felaggasztott konténerek között. A tömbház-lakásban élők számára kevesebb a kertészkedési lehetőség, de a gyógy- és fűszernövények, néhány zöldségféle termesztése máris „kertes hangulatot” hozhat a lakásukba.

Kertészkedéssel ki lehet váltani a boltban vásárlást?

Határozottan állítom, hogy egy kerttel ki lehet váltani a boltban vásárlást! Mivel tudjuk, hogy mire van szükségünk, az igényeinknek megfelelően termeszthetjük a zöldségeket, gyümölcsöket, ellentétben a bolti vásárlással, ahol már készen kapjuk a terméket, és nem tudhatjuk, hogyan és mivel voltak termesztve, kezelve.  

Mennyire lesz tartós az emberek kertészkedési kedve, vagy ez csupán új hóbortnak mondható?

A kertészkedés nem egy kétnapos időtöltés, hanem egy hosszas odafigyelést igénylő folyamat. Jó taktika, hogy ezekben az időkben tanulunk meg következeteseknek lenni, és kitartani az elkezdett munkánk mellett. A kijárási tilalom és a hozzá kapcsolódó kertészkedv megérteti velünk, hogy türelem, kitartás és odafigyelés szükséges, bármiről is legyen szó.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?