November 15-én van az emléknapja az 1987-es brassói felkelésnek.

Harmincnyolc évvel ezelőtt, a diktatúra kellős közepén, Brassóban kitört az első antikommunista felkelés: a munkások spontán tiltakozása, amely gyorsan utcai megmozdulássá nőtte ki magát azoknak az embereknek a részvételével, akik rendkívüli bátorsággal mondták ki a „nemet” a diktatúrára és a hazugságra, és megmutatták az egész világnak, hogy nincs az a rendszer, legyen az bármennyire is elnyomó, amely korlátozhatná a románok szabadság és méltóság iránti vágyát – ezekkel a mondatokkal idézte fel szombati üzenetében Ilie Bolojan kormányfő az 1987-es brassói antikommunista felkelést.

Emlékezetes, hogy az november 14-én kezdődött a Steagul Roşu (Vörös Zászló) kamiongyár matricarészlegén. Másnap az emberek a Román Kommunista Párt székháza elé vonultak. Nicolae Ceauşescu diktátor portréit leverték a falakról és elégették. A politikai titkosrendőrség, a Securitate feloszlatta a tömeget, több embert letartóztattak. Őket első fokon halálra ítélték, ám a nemzetközi közvélemény nyomására megváltoztatták az ítéletet: 61 személyt deportáltak, 27-nek kényszermunkahelyet határoztak meg.

De ahogyan Ilie Bolojan rámutatott: ez a lázadás áttörte a hallgatás falát és megnyitotta az utat a diktatúra bukásához vezető 1989-as decemberi forradalom felé. „A brassói antikommunista felkelés ma is a méltánytalansággal szembeni ellenállás egyik mérföldköve, emlékeztetve bennünket társadalmi kötelességünkre: arra, hogy védjük és garantáljuk az állampolgári jogokat és szabadságokat, és erősítsük az alkotmányos demokráciát – mint védelmi formát mindenfajta autokratizmussal szemben” – üzente a kormányfő.

Kapcsolódó

A brassói lázadásban is ott volt a szabadságigény – Az évfordulós dokumentumfilm rendezőjét kérdeztük

Liviu Tofan rendező, a Szabad Európa Rádió egykori hírszerkesztője dokumentumfilmet forgatott 2017-ben, a brassói lázadás 30. évfordulóján. Beszélgetésünkben azt is elárulta: miért bíztak meg benne és tárulkoztak ki előtte az egykori résztvevők?

1987-es brassói lázadás kommunizmus dokumentumfilm

Kifejezte tiszteletét azoknak a bátorsága előtt, akik szembeszálltak az elnyomással. „Erkölcsi kötelességünk megvédeni a történelmi igazságot és azok emlékét, akik életüket adták a szabadságért. Küzdenünk kell a történelmünk meghamisítása ellen, amely táplálja a nosztalgiát egy olyan rezsim iránt, amely megsértette az emberi méltóságot, és együtt kell felépítenünk egy szilárd, demokratikus értékeken alapuló társadalmat” – nyomatékosította Bolojan.

A parlament 2021-en fogadta el a törvénytervezetet, amelynek értelmében november 15. hivatalosan is az 1987-es brassói antikommunista felkelés emléknapja. A barcasági városban ebből az alkalomból koszorúzást tartottak, de megrendezték a hagyományos futóversenyt is a brassói hősök emlékének ajánlva.