Díszpolgári címmel ágálnak az 1987-es brassói antikommunista felkelés hóhérai

Harminchat évvel az 1987. november 15-i brassói kommunistaellenes felkeléskor utcára vonult munkások „hóhérai” között még vannak, akiket nem vontak felelősségre, sőt néhányuknak hivatalosan  elismerték az „1989-es demokrácia megteremtéséhez való hozzájárulásukat" – hívja fel a figyelmet a November 15. Egyesület.

A szervezet vezetői az antikommunista hősök brassói emlékművénél szervezett szerdai megemlékezésen szólaltak fel. Az egyesület elnöke, Marius Boieriu beszédében követelte a Brassó díszpolgára cím visszavonását Alexandru Ionaştól, a kommunista milícia bűnügyi osztályának egykori vezetőjétől.

Fotó: Allen Coliban polgármester Facebook oldala

Harminchat év telt el, és még mindig nem büntették meg azokat, akik minket meghurcoltak. Az egyik kínvallató, Vasile Hodiş, aki Gheorghe Ursu perében is szerepelt, engem is vallatott 1987-ben a Securitate börtönében” – fogalmazott Marius Boieriu. Hozzátette: bár Hodişt egy bukaresti bíróság felmentette a Gheorghe Ursu-perben, a volt milicistára egy nagyon nehéz per vár az 1987. november 15-i események ügyében.

Azt is nemrég tudtam meg, hogy Alexandru Ionaş elvtársat, a bűnügyi nyomozóosztály volt vezetőjét 2020-ban Brassó díszpolgárává avatták. De nem, a hóhér és az áldozat nem állhat ugyanazon a piedesztálon. Ez ellenkezik mindennel, ami emberi. Ha a titulust nem vonják vissza tőle minél hamarabb, mi, a November 15. Egyesület tagjai, akik Brassó díszpolgárai vagyunk, kérni fogjuk saját díszpolgári címünk visszavonását” – mondta Boieriu.

A megemlékezésen jelen levő brassói polgármester, Allen Coliban kijelentette, kérni fogja a városi tanácstól Alexandru Ionaş díszpolgári címének visszavonását. Közlése szerint Brassó előző városi tanácsa és polgármestere javasolta 2020 júliusában a díszpolgári címre Ionaşt.

A megemlékezésen a polgármesteri hivatal a November 15. Egyesület három további tagjának – Aureliu Bejenariunak, Bíró Juliannának és Sebastian Ciorăşteanunak – kívánja átadni a Brassó díszpolgára címet.

Az 1987-es munkáslázadás a brassói Steagul Roşu (Vörös zászló) teherautógyárban tört ki a bércsökkentések miatt, de az elégedetlen munkások utcára vonulásával kommunistaellenes felkeléssé nőtte ki magát, mivel több más gyár alkalmazottai is társultak a tüntetéshez. A kommunista hatalom azonban elfojtotta a lázadást, amit véres megtorlások követtek.

A román parlament a 2021/215-ös törvénnyel november 15-ét az 1987-es brassói antikommunista felkelés napjává nyilvánította.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?