Elnöki kegyelemmel próbálja lezárni korrupciós pereit Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő – még azelőtt, hogy jogosult lenne a kegyelemre. Jogi szakértők szerint az eljárás aláásná a jogállamiságot, hiszen lényegében azt jelentené, hogy hivatalban lévő miniszterelnök ellen nem folyhat büntetőper.

Izrael történelmében először fordul elő, hogy hivatalban lévő miniszterelnök ellen emeltek vádat korrupció miatt. Benjámin Netanjahu 2019 óta koptatja a bíróságok küszöbét három különálló, de összefüggő ügy kapcsán. Az izraeli politikai túlélés mestere most alkalmasnak látta a pillanatot, hogy megszabaduljon az elhúzódó büntetőperektől, amelyek évek óta árnyékot vetnek kormányzására.

A két rövid megszakítással 2009 óta kormányzó Netanjahu vasárnap „kegyelmi kérvénynek” titulált beadvánnyal fordult Jichák Hercog államfőhöz, arra hivatkozva, hogy a perek akadályozzák a kormányfői teendők ellátásában egy olyan időszakban, amikor „hamarosan rendkívüli fejlemények várhatók” a Közel-Keleten.

Szűkszavú reakciójában Hercog hivatala elismerte, hogy a kérelem „jelentős következményekkel” járhat, ezért azt „felelősen és kellő komolysággal” bírálja el.

Beadványában a miniszterelnök lényegében összemosta a közérdeket a személyes érdekeivel. Azt írta: mostanában hetente három napon kell tanúskodnia, miközben a teljes izraeli társadalom közös érdeke, politikai nézeteiktől függetlenül, hogy a miniszterelnök „minden idejét és energiáját kizárólag Izrael és az izraeli nép javára fordíthassa”. Éppen ezért „kész elfogadni” a kegyelmet, noha ezzel lemondana a jogáról, hogy a bíróságon tisztázza magát. Fontosnak nevezte azt is, hogy így lehetővé válna számára, hogy „a nemzet megosztottságának begyógyításán” dolgozzon.

A lépés azonban éppen ellentétes reakciókat váltott ki az ellenzék és a civil társadalom részéről. Ahogy az várható volt, Netanjahu terve heves ellenállásba ütközött. „Az izraeli társadalom megosztottságának fő okozója nem hivatkozhat erre ürügyként annak érdekében, hogy megússza a folyamatban lévő büntetőeljárást” – mutatott rá Gadi Eisenkot, a Jasar (Egyenesen, Tisztességesen) nevű centrista párt elnöke az MTI szerint. Az ellenzéki pártok képviselői rendre hangsúlyozták, hogy nem lehet kegyelmet adni a kormányfőnek anélkül, hogy beismerné a bűnösségét és visszavonulna a politikai élettől.

A jog és a politika határán

A megbánás kifejezése jogi szakértők szerint is fontos feltétele az elnöki kegyelemnek. Enélkül „Netanjahu nem kegyelmet kér”, csupán „kész a kegyelemre” – mutatott rá Suzie Navot jogászprofesszor a Der Spiegel című német folyóiratnak nyilatkozva. Hangsúlyozta, hogy az adott körülmények között a miniszterelnök kérése elfogadhatatlan és veszélyes: aláásná a jogállamiságot, és precedenst teremtene arra, hogy a hatalmon lévők kivonják magukat az igazságszolgáltatás alól.

Netanjahu arra kéri az államfőt, hogy politikai okok miatt tágítsa az elnöki kegyelem határait, azaz mentesítsen a büntetőjogi felelősség alól valakit, aki azt állítja, hogy hivatali teendői miatt nincs ideje bejárni heti három alkalommal a bíróságra. Jogászok szerint, ha az elnök eleget tesz a kérésnek, az súlyos csapás lenne a törvény előtti egyenlőség elvére, hiszen abból indul ki, hogy a miniszterelnök annyira fontos, hogy a munkavégzésben nem zavarhatják holmi bírósági tárgyalások. (Megfigyelők felidézik amúgy, hogy korábban Netanjahu ügyvédei éppen azzal érveltek a bíróság előtt, hogy a büntetőperek nem akadályozzák védencüket a miniszterelnöki teendők ellátásában.) Ugyanakkor veszélyes precedens születhet: a jövőben minden megvádolt miniszterelnök hivatkozhat arra, hogy a közérdek nem teszi lehetővé az ellene indult büntetőeljárás lefolytatását.

Van precedens, és még sincs

Izrael leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke ellen többévi nyomozás után, 2019-ben emeltek vádat vesztegetés, csalás és hivatali visszaélés miatt.

Az egyik ügyben „csak” csúszópénzt és nagyértékű ajándékokat kapott két üzletembertől, a másik két eset azonban súlyosabb, amennyiben közvetlenül érinti a sajtó függetlenségét. Az ügyészek szerint a „4000-es ügyben” a miniszterelnök kedvező jogi szabályozást ígért a Bezeq távközlési vállalatnak, cserébe pedig pozitív médiavisszhangot kért saját magáról és feleségéről, Saráról a cég korabeli elnöke, Saul Elovics által ellenőrzött Walla! hírportálnál. Hasonló üzletet kötött az ügyészek szerint a „2000-es ügyben” a Jediót Ahronót újság tulajdonosával, Arnon Mozesszel, csak ezúttal a jobb tudósításért cserébe olyan törvényjavaslatot ígért, amely lassítja egy rivális újság növekedését.

Kapcsolódó

Trump levélben kéri az izraeli elnököt, hogy adjon kegyelmet Netanjahunak

Donald Trump amerikai elnök Jichák Hercog izraeli államfőhöz címzett levelében arra kérte szerdán a zsidó állam elnökét, hogy részesítse kegyelemben Benjámin Netanjáhú izraeli kormányfőt a korrupciós ügyeiben folyó perben – írja az MTI.

korrupció elnöki kegyelem Benjamin Netanjahu Donald Trump

Netanjahu következetesen tagadja a vádakat. Támogatói politikai indíttatásúnak tartják az ellene folyó eljárást – köztük Donald Trump, aki alig két hete, az izraeli elnöknek címzett levelében maga is kegyelmet kért Netanjahunak.

A kérelmet az teszi szokatlanná, hogy a perek nem zárultak le, nincs jogerős ítélet és beismerő vallomás, miközben a kegyelem többnyire elítélés után következik. Félig-meddig hasonló eset a 300-as járat néven ismert ügyben történt: a kegyelmi gesztust nem előzte meg jogerős bírósági ítélet, de fontos különbség, hogy az érintettek beismerték a jogsértést. Mivel Netanjahu tagadja a vádpontokat, a precedens csak korlátozottan alkalmazható.

Ha Netanjahu mégis beismerő vallomás nélkül kapna kegyelmet, az mély társadalmi feszültséget okozna – figyelmeztetett Jedidia Stern, a Zsidó Közpolitikai Intézet (JPPI) vezetője. Szerinte az ellenzők a jogállamiság elleni újabb támadásként értékelnék a gesztust, és utcára vonulnának, míg a miniszterelnök támogatói igazolva látnák a „mély állammal” kapcsolatos összeesküvés-elméleteiket. Az izraeli jogtudós szerint egy teljes körű elnöki kegyelem valószínűtlen, ezért Netanjahu ügyvédei vélhetően valamilyen tárgyalási folyamat kezdetének tekintik a kegyelmi kérelmet. Elképzelhető egy feltételes kegyelem, azaz egy beismeréshez kötött, esetleg politikai visszavonulást időzítő megoldás. Egy másik forgatókönyv lehet a döntés halasztása a per lezárásáig.

Dana Blander, az Izraeli Demokrácia Intézet kutatója szerint nem utolsósorban irracionális, hogy valaki kegyelmet kapjon enélkül, hogy elítélték volna. „Miért kapna? Általában, ha valaki ártatlannak tartja magát, nem kell kegyelmet kérnie” – magyarázta.

Másfelől Suzie Navot szerint Netanjahu kérelme tulajdonképpen érveket szolgáltathat egy alkalmatlansági eljárás lefolytatására: akinek nem jut (elég) ideje az ország vezetésére, az ne akarjon kormányozni.