A demokrácia megszilárdításával kell fellépni „a nemzet erkölcsi és politikai pusztulását” okozó kommunista rendszer ellen – jelentette ki hétfőn Nicolae Ciucă miniszterelnök az 1987. november 15-i brassói kommunistaellenes felkelés 35. évfordulójának szentelt ünnepi parlamenti ülésen.

Beszédében a kormányfő emlékeztetett arra, hogy három és fél évtizeddel ezelőtt a Vörös Csillag vállalat munkásai rendkívüli bátorságot tanúsítva szembeszálltak „egy aberrált és igazságtalan” hatalommal. A brassói kommunistaellenes felkelés szerinte „meghatározó momentuma” Románia jelenkori történelmének, mivel a romániai kommunista rendszer végének a kezdetét jelentette. „Az egész nemzet köszönetet mond azoknak, akiknek volt bátorságuk megmutatni a világnak, hogy a szabadságot és az emberi méltóságot nem lehet elnyomással korlátozni” – jelentette ki Ciucă.

A miniszterelnök rámutatott, hogy 35 év elteltével a brassói kommunistaellenes munkásfelkelés szimbolikus jelentősége nem csökkent, hanem új jelentésekkel gazdagodott. „Az állam intézményeinek kötelességük támogatni az olyan megemlékezéseket, mint a mai. A gonosz emléke megvéd minket a visszatérésétől, a gonosz elleni küzdelem emléke pedig reményt ad, és felkészít bennünket arra, hogy szembenézzünk vele, ha visszatér” – fogalmazott a kormányfő.

Hozzátette: a legjobb védekezés a tekintélyuralom minden formája ellen az alkotmányos demokrácia megszilárdítása. Szavai szerint a kormány is ezt tekinti a feladatának és a kötelességének.

Szabó Ödön: meg kell védenünk az európai értékeket, a demokráciát és a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat

Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselője beszédében rámutatott arra, hogy a brassói 1987-es tüntetés, akárcsak a közelmúlt történelmének számos más eseménye (például az 1956-os forradalom Magyarországon és Romániában, az 1977-es Zsil-völgyi bányászfelkelés, az 1989-es forradalom), azt bizonyítja, hogy a nézeteltérések ellenére a történelem döntő, kritikus pillanataiban mi, magyarok és románok, a barikádnak ugyanazon az oldalán álltunk.

„Ma, amikor sokan megpróbálják tagadni ezt a tényt, határozottan kijelenthetjük, hogy több célkitűzésünk, több közös célunk van, mint valaha a történelem során” – szögezte le a törvényhozó, hozzátéve: még ha a brassói megmozdulást el is fojtották, a tiltakozás nem volt hiábavaló. „Ma már biztosan ismerjük azt a történelmi tényt, hogy a brassói tüntetés a romániai kommunista diktatúra bukásának volt az előzménye. Azt is tudjuk, és tudnunk kellene, hogy a populizmus és a demagógia a társadalom egyensúlyát és stabilitását kérdőjelezi meg. A történelem bebizonyította, hogy minden demagóg, populista, antidemokratikus rendszer egy bizonyos ponton kimeríti saját erejét és diktatórikus, elnyomó rezsimmé válik. Egyesíteni kell erőinket a populizmus, a demagógia és az olcsó nacionalizmus elleni küzdelemben” – mondta.

Az RMDSZ parlamenti képviselője hangsúlyozta, hogy annak ellenére, hogy egy energetikai és geopolitikai válságban élünk, és gyakran úgy tűnik is, hogy a forradalom után létrehozott intézményeink elveszítik a bizalmat, tisztában kell lennünk azzal, hogy nincs más út, mint a demokrácia, a jó együttélés és a kölcsönös tisztelet.

Kapcsolódó

Mihai Demetriade: az államnak nem volt érdeke az 1987-es brassói lázadás körülményeinek feltárása

Mihai Demetriade történészt, a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) munkatársát, kutatóját kértük fel arra: mondja el, hol áll három évtized után az akkor megtorolt 1987-es brassói lázadás történeti, illetve bűnügyi feltárása. 

Mihai Demetriade 1987-es brassói lázadás kutatás vizsgálat