Az ideális kerti talaj tápanyagban gazdag és jó vízáteresztő képességgel rendelkezik. Ha a talajban túl sok az agyag, az a víz felhalmozódását okozza, ami kárt okoz a növényeknek, hiszen a gyökerek nem jutnak elég levegőhöz, így megfulladhatnak, valamint a gyökerek nem tudják a vízben oldott tápanyagokat megfelelő mértékben felvenni sem, írja a treehugger.com alapján a sokszinuvidek.24.hu portál.

A talaj agyagossága megállapítható úgy, hogy markunkba veszünk egy marék nedves kerti földet. Ha a csomó azonnal szétesik, a talaj túl homokos. Ha nehéznek és ragadósnak érezzük, golyót tudunk formálni belőle, ami megtartja alakját, akkor a talajban túl sok agyag van. Az iszapos talaj nyálkás lesz, de ha nedvesnek, és porszerűnek tűnik, az azt mutatja száraz. A jó kerti talaj megtartja formáját, de szétesik, ha piszkálni kezdjük.

Az agyagos talaj kevés növénynek kedvez, ezért a talaj levegőztetése érdekében érdemes mélyen gyökerező növényeket beleültetni, így amikor a növények elpusztulnak, szerves anyaguk természetes komposztot hoz létre, ami lehetővé teszi a víz átfolyását, és segít felbontani az agyagszemcséket, tehát lazábbá teszi a talajt.

Nem szükséges egy évet várni a komposzt kialakulására, hozzákeverhető a földhöz is. A komposzt talajtakaróként a talaj tetejére adható: azokon a helyeken, ahol a talaj megfagy, a fagyás és felengedés természetes folyamata a komposztot a talajba juttatja. Azokon a helyeken, ahol nem fagy, az eső a tápanyagokat a talajba szivárogtatja.

Ha nem áll rendelkezésre komposzt, takarja a talajt faforgáccsal, szalmával, fűnyesedékkel, szénával. Borítson a talaj tetejére 6-8 centiméter mulcsot, ez idővel lebomlik, és természetes anyagokkal egészíti ki a talajt. A férgek hozzáadása a talajhoz felgyorsítja a szerves anyagok lebomlását a talajban, ugyanis a férgek áthaladnak a talajon, és természetesen levegőztetik azt, míg az általuk hátrahagyott ürülék is egy módszer a talaj komposztálására.