A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete ernyőszervezetként igyekszik összefogni a régió kisebb-nagyobb gazdaszervezeteit, hogy közösen tudják elősegíteni az agrárszektor szereplőinek fejlődését, sikerét. A mögöttünk álló esztendőről, a hatalmas munkáról, a kihívásokról, a lehetőségekről Becze Istvánnal, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) elnökével beszélgettünk.

– Milyen kihívásokkal és eredményekkel telt az idei év? A gazdákkal való együttműködés mennyire volt sikeres, például a rövid ellátási láncok létrehozása terén?

– A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete a székelyföldi gazdaszervezetek összefogásából jött létre, azzal a céllal, hogy integrálja ezeket, és közös célokat képviseljen. Minden évben szervezünk egy nagy fórumot, amely vándorrendezvényként működik. Idén Maros megye adott otthont az eseménynek, amelyet Szovátán tartottunk. A rendezvényen 210 tagszervezet képviselője vett részt, és jelenleg ennyi szervezetet tartunk hivatalosan számon Hargita, Kovászna és Maros megyéből. Tagjaink között megtalálhatók helyi és megyei szintű szervezetek, közbirtokosságok is. Célunk, hogy a mezőgazdaság és az agrobiznisz teljes spektrumát lefedjük, hasonlóan a magyarországi agrárkamara működéséhez. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a mezőgazdasági termelőkre figyelünk, hanem mindenkire, hogy döntéseink során senkinek az érdekei ne sérüljenek.

Idén a legjelentősebb tevékenységünk a rövid ellátási láncok létrehozását célzó projektek menedzselése volt. Hat ilyen pályázatot koordináltunk Székelyföldön, amelyek nagy része az év végére vagy a jövő év elejére zárul le. Kiemelten fontos például a Premilact-partnerség, amelyben a Szépvízi Csengő Szövetkezet, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és több helyi gazda is részt vett. Hasonló projektet valósítottunk meg a Pogány-havas Kistérségi Társulással a Lactomont-partnerséggel, amelyben a gyimesi Tatros Tejfeldolgozó és Értékesítő Mezőgazdasági Szövetkezet, az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium és helyi gazdák működtek együtt.

Ezeken kívül két méhészeti projekt is zajlott: az egyik Csíkban, a Mézözön-partnerség, Lajos Ferenc bioméhész vezetésével, ahol egy modern mézcsomagolót hoztak létre, a másik pedig Felső-Háromszéken – az Apicola Szamikov Méhészeti Szövetkezettel –, ahol szintén mézcsomagolót és promóciós költségeket biztosított a pályázat. Továbbá Zágonban – a Zágoni Agrocoop Stăruința Mezőgazdasági Szövetkezettel – egy pékipari projektet menedzseltünk, míg Csíkvacsárcsiban a Vacsárcsi Mezőgazdasági Szövetkezet tagjai és a közbirtokosság együttműködésével egy gyümölcsfeldolgozót hoztunk létre.

Ezek a projektek több mint ötven szereplőt – gazdákat, feldolgozókat, oktatási intézményeket – vontak be, és számos programot, eseményt, valamint tapasztalatot eredményeztek. Ezek a tapasztalatok a jövő évi hasonló pályázatokhoz is alapot adnak, hiszen már most körvonalazódnak azok a partnerségek, amelyek esetében nemcsak a menedzselést, hanem a pályázatok megírását is vállalni tudjuk házon belül. Ez az év tehát rendkívül mozgalmas volt, és fontos előrelépést hozott a helyi termékfejlesztés és a közösségi együttműködés terén.

– Hatalmas munkát végeznek a falugazdászok a Falugazdász Hálózaton keresztül. Milyen eredményeket értek el a hálózat segítségével az idén?

– A Falugazdász Hálózatot folyamatosan fejlesztjük, mindig igyekszünk az aktuális igényekhez alkalmazkodni. Jelenleg 34 falugazdász dolgozik az egyesületben, akik Hargita, Kovászna és Maros megyében tevékenykednek, de már Bákó és Brassó megye magyar gazdái felé is kiterjesztettük a tevékenységünket. Minden falugazdásztól elvárjuk, hogy minimum 100-150 gazdával tartson rendszeres kapcsolatot, és nyújtson számukra érdemi segítséget. A gazdáknak idén is számos kihívással kellett szembenézniük, ezért a szakmai tanácsadás szerepe rendkívül fontos. Egyik fő célunk az, hogy a gazdákat megvédjük a bürokrácia okozta nehézségektől: a támogatási rendszerekben számos nyilvántartást kell vezetni, határidőket betartani, és ezek elmulasztása súlyos következményekkel járhat, például támogatásvesztéssel vagy büntetésekkel.

Egy új pályázattal szeretnénk digitális eszközöket biztosítani, amelyek megkönnyítenék a gazdák adminisztratív feladatait. A kézzel vezetett regiszterek és nyilvántartások helyett hatékonyabb, gyorsabb megoldásokat keresünk, amelyek segítségével a falugazdászok is eredményesebben dolgozhatnak.

A hálózaton belül minden falugazdásznak megvan a saját szakterülete, így nemcsak a helyi körzetükben, hanem az egész régióban segítséget tudnak nyújtani. Ha például új törvény vagy szabályozás jelenik meg egy adott szakterületen, az érintett falugazdász feladata, hogy azt értelmezze, és a többi kollégával is megossza, hogy közösen, hatékonyan tudjunk reagálni.

Idén is folytattuk a Bio Székelyföld programot, amelyben több mint 500 gazda ügyintézését végeztük el. Ez a program különösen előnyös a gazdák számára: egyrészt plusztámogatást kapnak a bio minősítésű területeik után, másrészt a terményeiket jobb áron tudják értékesíteni. A biotermesztéssel járó plusz bürokratikus terheket – például a nyilvántartások vezetését – szintén mi visszük. A program koordinációjáért Máté Boglárka kolléganőm felel, és a gazdákat a falugazdászok között osztottuk szét. Bár a rendszer jól működik, komoly problémát jelent, hogy a „certifikáló” szervezetek folyamatosan emelik a díjakat, amit meg szeretnénk beszélni velük, mert ez fenntarthatatlan.

Hálózatunk irodákat működtet több helyszínen is: Sepsiszentgyörgyön, Homoródszentmártonban, Nyárádszeredában, Erdőszentgyörgyön és Csíkszeredában, ahol a központi iroda található. Legutóbb Gyimesközéplokon nyitottunk egy új irodát, amely a gyimesi és bákói területek gazdáit szolgálja ki. Ezt az irodát a Pogány-havas Kistérségi Társulással együttműködésben nyitottuk meg.

Összességében a Falugazdász Hálózat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gazdák adminisztratív és szakmai támogatásban részesüljenek, valamint, hogy megkönnyítsük számukra a mindennapi munkát. A hálózat folyamatos bővítése és fejlesztése kulcsfontosságú a jövőbeli eredmények szempontjából.

– Az idei Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny, Nektária Mézverseny és egyéb rendezvények milyen eredményekkel zárultak? Miként járultak hozzá a helyi gazdák és termelők népszerűsítéséhez?

– Az Ákovita és a Nektária célja, hogy támogassuk a helyi termékmozgalmakat, és segítsük a gazdákat és termelőket abban, hogy egyre jobb minőségű termékeket kínáljanak a fogyasztóknak. Idén az Ákovita pálinkaversenyen nagy előrelépést tettünk. A versenyt helyi szakember, János András Előd vezetésével bonyolítottuk le, együttműködve a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, valamint magyarországi partnerekkel. Ez a szakmai háttér garantálta a rendezvény magas színvonalát, és biztosította a verseny további fejlődését.

A mézversenyen a részvételi számok és a termékek minősége is jelentős mértékben emelkedett. Míg tavaly 264 minta érkezett, idén már 340 minta vett részt a versenyen, ami komoly eredmény. A minőségi fejlődést tovább támogatjuk: a télen marketingképzést szervezünk a méhészek számára. Ez a képzés a prémium termékek csomagolására és dizájnjára fókuszál, hiszen nem mindegy, hogy milyen kiszerelésben kerül a méz a fogyasztók asztalára. A megfelelő csomagolás és márkázás segíthet a termékek magasabb áron történő értékesítésében. Célunk, hogy a méztermelők számára olyan pályázati lehetőségeket biztosítsunk, amelyekkel rövid ellátási láncokat és mézcsomagoló üzemeket hozhatnak létre. Ezáltal a helyi méztermékek versenyképesebbek lehetnek, és a nagy tételben, hordós kiszerelésben eladott méz helyett magasabb hozzáadott értékkel rendelkező termékeket állíthatnak elő.

A pálinka- és mézversenyek mellett részt vettünk a Böjti Csemege kézműves sajt- és tejtermékverseny, valamint a Ribon Ribizli borverseny szervezésében. A kézműves sajtok és tejtermékek fejlesztése érdekében együtt dolgozunk Sárig Attila gyimesbükki sajtmesterrel. Célunk, hogy minél több képzést szervezzünk azok számára, akik otthoni tejfeldolgozással szeretnének foglalkozni, és akár a helyi turizmusba is bekapcsolódnának. Novemberben elindítottuk legújabb képzésünket, és szeretnénk, hogy a résztvevők a jövő évi Böjti Csemege rendezvényen saját termékeikkel legyenek jelen. Összességében ezek a versenyek és képzések nemcsak a helyi gazdák termékeinek népszerűsítésében segítenek, hanem abban is, hogy a gazdák versenyképesebb, magasabb minőségű és jobban értékesíthető termékeket állítsanak elő.

– Az egyesület számos falunapot is szervez. Mi ezeknek a jelentősége? A Felcsíki Gazdanapok keretében a magyarországi juhtenyésztőkkel megkötöttek egy fontos együttműködési megállapodást is. Mi a célja a megállapodásnak és milyen konkrét eredményeket hozhat?

– Évente több mint száz rendezvényt szervezünk a három megyében, amelyek közül kiemelkedő szerepet játszanak a gazdanapok. Ezeket mindig helyi szervezőkkel együttműködve valósítjuk meg. Hagyományosan megrendezzük a Csíkszéki Gazdanapokat, az idén Csíkszentsimonban tartottuk. Bár az események szervezését nehezítették a kiskérődzők pestise miatt bevezetett korlátozások és az esős időjárás is, de a rendezvény mégis jó hangulatban telt. Böjte Csaba atya részvételével hálát adhattunk az idei termésért, és a Magyarok Kenyere program adományozási pontja, valamint, hogy tiszteletét tette az eseményen Jakab István, a MAGOSZ elnöke is, emelte az esemény jelentőségét.

A Felcsíki Gazdanapok idején kedvezőbb volt az időjárás, ami jobb lehetőséget adott a szakmai programokra. Kiemelkedően sikeres volt a juhos kerekasztal, amelynek keretében a magyarországi Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet (JKÁSZ) vezetői is részt vettek. Az alkalom nemcsak a tapasztalatok megosztására adott lehetőséget, hanem egy hivatalos együttműködési megállapodást is aláírtunk. Ezáltal erősíteni tudjuk a magyar külkereskedelmi kapcsolatokra épülő lehetőségeket, és új piacokat nyithatunk meg juhászaink számára.

A három székelyföldi megyében számos más gazdanapot is szerveztünk társszervezőként, amelyek kiváló lehetőséget biztosítottak a kapcsolatteremtésre és együttműködések kialakítására. Hálásak vagyunk az önkormányzatoknak és helyi szervezeteknek, amelyek partnerségükkel segítették a rendezvények sikerét. Ahhoz, hogy tenyésztőink hosszú távon is sikeresek legyenek, ki kell lépniük a komfortzónájukból. Fontos, hogy összehangoltan dolgozzanak, és igazodjanak a piac igényeihez. Ebben az egyesületünk szakmai tanácsadással és kapcsolatokkal segít. A hosszú távú siker titka, hogy a gazdák kevésbé függjenek a támogatásoktól, és a piaci igények alapján tudják fenntartani tevékenységüket. Magyarország már elérte azt a szintet, hogy mezőgazdasági szereplői stabilan megélnek a piacról, és ezt a példát szeretnénk követni Székelyföldön is. Ez a fenntartható fejlődés alapja, amely a gazdák és a helyi közösségek javát szolgálja.

– Jövő évi célok...? Mit üzen a székelyföldi gazdáknak az elkövetkező esztendőre?

A Székelyföldi Gazdaszervezet a 2025-ös évre ambiciózus tervekkel készül, amelyek célja a gazdák támogatása, az agrárpolitikai változásokhoz való alkalmazkodás, valamint a Falugazdász Hálózat megerősítése. Kiemelt figyelmet fordítunk a Falugazdász Hálózat szakmai színvonalának növelésére és hatékonyságának fokozására. Célunk, hogy minél több gazdát érjenek el, és konkrét segítséget nyújtsanak számukra. Ez magában foglalja az agrárpolitikai változásokra való időbeni felkészítést, hiszen 2025-ben dőlhet el, milyen lesz a 2028-tól kezdődő európai agrárpolitika. A pályázati lehetőségek kihasználása továbbra is kulcsfontosságú. Honlapunkon elérhetővé tettük Székelyföld legjobb pályázatíróit, akikkel a gazdák szorosan együttműködhetnek, hogy sikeresen pályázhassanak, és valóban a szükségleteiknek megfelelő támogatásokat nyerjenek el.

A hagyományos rendezvények – például a gazdanapok, mézversenyek, szakmai fórumok – folytatódnak. Hangsúlyos jelenléttel készülünk az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítás és Vásárra (OMÉK), ahol tovább építhetik a székelyföldi gazdák a kapcsolataikat. A kétévente megrendezendő eseményen legutóbb is mi biztosítottuk a székelyföldi jelenlétet.

Egy nagy ívű terv is körvonalazódik, amin most dolgozunk: a székelyföldi génmegőrzési központ létrehozása, ami a Székely Géngyűrű elnevezésű program továbbvitelét szolgálná, amely a régió genetikai és biológiai sokszínűségének megőrzését biztosítaná.

Szeretnénk megoldani a traktorok helyszíni műszaki vizsgáztatását, megkönnyítve a gazdák számára az eszközök rendszeres ellenőrzését. Összességében egyesületünk 2025-re is azt tudja ígérni, hogy miként eddig is, a továbbiakban is folytatjuk a gazdákért végzett munkát, támogatva őket mindennapi kihívásaik megoldásában, és biztosítva, hogy a közösség fejlődése továbbra is közös ügy maradjon.