A gyógynövények nemcsak gyógyászati és gasztronómiai célokra használhatók, hanem a vegyszermentes növényvédelemben is fontos szerepet tölthetnek be. Hasznos ismernünk, hogy a megfelelően megválasztott növénytársítások, valamint egyes gyógynövények illóolajai miként segíthetik a kártevők visszaszorítását, a hasznos élő szervezetek megtelepedését és a természetes ökológiai egyensúly fenntartását.

A gyógy- és fűszernövényeknek a biológiai növényvédelemben betöltött szerepét állította előadása középpontjába Józsa Eszter kertészmérnök, okleveles növényorvos és falugazdász a csíksomlyói Mária-kertben tartott XI. Székelyföldi Gyógynövény Napokon. A Gyógynövények a biológiai növényvédelem szolgálatában címmel elhangzott bemutatójában azt szemléltette, miként válhatnak a kultúrnövények mellé ültetett gyógynövények a vegyszermentes, fenntartható gazdálkodás kulcsfontosságú elemeivé, segítve a környezet megóvását és az ökológiai egyensúly megtartását.

A növényorvos hangsúlyozta: a mai mezőgazdaságban és kertészetben elengedhetetlen a szintetikus növényvédő szerek kiváltását célzó környezetbarát módszerek térnyerése, amelyek védik a biológiai sokféleséget.

A gyógynövények alkalmazása nem csupán a kórokozók és kártevők távoltartására alkalmas, hanem táplálékot, valamint biztonságos élőhelyet kínál a beporzóknak és a kertben hasznos élő szervezeteknek, amelyek nélkül elképzelhetetlen a természetes ökológiai egyensúly.

A növénytársítás gyakorlati lehetőségeit ismertetve rámutatott, hogy a körömvirág, a bársonyvirág, a levendula, a bazsalikom, a fokhagyma, a kapor, a rozmaring, a citromfű, a kakukkfű, a zsálya vagy a cickafark nemcsak díszítik a kertet, hanem hatékonyan hozzájárulhatnak a kártevők távoltartásához is. Emellett vonzzák a hasznos rovarokat – például a katicákat, a zengőlegyeket, a fürkészdarazsakat és a fátyolkákat –, amelyek természetes módon segítik a növényvédelmet. A jól megválasztott növénytársítás így egyszerre eredményezhet egészségesebb növényállományt és sokszínűbb, esztétikusabb kerteket.

A szakmai előadás során szó esett az illóolajok növényvédelmi alkalmazásáról is. Józsa Eszter ismertette, hogy számos gyógynövény – köztük a levendula, a kakukkfű, a rozmaring, a borsmenta, az oregánó, a fahéj és az indiai citromfű – illóolajának rovarriasztó, gombaellenes és antibakteriális tulajdonsága van, ezért ígéretes alternatívát jelenthet a biológiai növényvédelemben.

Egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy ezek alkalmazása megfelelő szakmai ismereteket igényel. A túl magas koncentráció károsíthatja a növényeket, az illóolajok gyors lebomlása és UV-érzékenysége miatt pedig a kijuttatás időzítésére is különös figyelmet kell fordítani.

Az egyik legfontosabb üzenetként elhangzott, hogy a természetet nem ellenfélként, hanem szövetségesként kell kezelnünk. Ha megismerjük a gyógynövények tulajdonságait, és tudatosan építjük be őket kertjeinkbe, jelentősen hozzájárulhatunk a természetes ökológiai egyensúly fenntartásához, miközben egészségesebb környezetet teremtünk önmagunk és családunk számára – mutatott rá a növényorvos.

Józsa Eszter végezetül arra biztatta a hallgatóságot, hogy becsüljék meg Székelyföld gazdag természeti adottságait. Mint fogalmazott, a térség kiváló lehetőséget kínál arra, hogy minél több gyógynövényt, fűszernövényt, zöldséget, gyümölcsfát és virágot neveljünk saját kertjeinkben. A változatos kertek nemcsak a hasznos élővilág fennmaradását segítik, hanem a mindennapok örömforrásai is lehetnek.

Az előadó – mint minden előadásán – ezúttal is megfogalmazta azt a gondolatot, amely szemléletének egyik legfontosabb üzenete: „a kert a pszichológusunk.” A kertészkedés ugyanis nem csupán a termésről vagy a növényvédelemről szól, hanem a lelki feltöltődésről, a természethez való kapcsolódásról és egy kiegyensúlyozottabb, egészségesebb életmódról is.