Előre hozott parlamenti választásokat jelentett Pedro Sánchez szocialista spanyol miniszterelnök pár nappal azután, hogy kisebbségi kormánya súlyos törvényhozási vereséget szenvedett: a madridi parlament leszavazta a lakhatási válság kezelésére szánt két sürgősségi rendeletét. Az új választásoktól a kormánytöbbség megszilárdítását várja, miközben a felmérések az ellenzék győzelmét vetítik előre.

Néha jelentéktelennek tűnő, hétköznapi események indítanak el kiszámíthatatlan társadalmi folyamatokat. Így történt ez Spanyolországban, ahol egy mozgássérült nyugdíjas kilakoltatása országos felháborodást váltott ki, és végül a parlament feloszlatásához vezetett.

A 87 éves, mozgássérült Maricarmen Abascalt két hete a rendőrség hordágyon vitte ki lakásából, ahol több mint hetven éven át élt, mert képtelen volt fizetni a megemelkedett lakbért. Az idős asszony egy autóban húzta meg magát. A drámai kilakoltatás hatalmas tiltakozáshullámot indított el. Megfigyelők szerint a hangulat Spanyolországban a 2011-es, megszorítások elleni tömegtüntetéseket idézi. A kormány épülete előtt sátorozó tüntetők a bérlők védelmének azonnali megerősítését követelték. Spanyolországban a bérleti díjak tíz év alatt csaknem megduplázódtak.

A hatalmas társadalmi nyomás hatására a lakást birtokló befektetési alap végül megengedte a tüntetések szimbólumává vált idős asszonynak, hogy visszatérjen az otthonába, amelyért az új, nyolcéves szerződés értelmében a korábbihoz hasonló bérleti díjat fizet majd.

Pedro Sánchez miniszterelnök, a Szocialista Párt (PSOE) elnöke bejelentette, hogy a lakhatási válság kezelésére két sürgősségi rendeletet terjeszt elő, és arra kérte a többi pártot, hogy „humánus kötelességből” támogassák a legkiszolgáltatottabb bérlők védelmét. Az első rendelet 2030-ig megtiltotta volna a kiszolgáltatott helyzetben lévő bérlők kilakoltatását, korlátozta volna, hogy az úgynevezett „keselyűalapok” a piaci árnál olcsóbban vásárolhassanak lakóingatlanokat, további két évvel meghosszabbította volna a meglévő bérleti szerződésekre érvényes lakbérek befagyasztását, emellett szigorúbb szabályokat vezetett volna be a rövid távú lakáskiadás terén. A második rendelet lehetővé tette volna a bérleti szerződések automatikus és határozatlan idejű meghosszabbítását, valamint szigorúbb szankciókkal sújtotta volna azokat a tulajdonosokat, akik idő előtt felmondják a bérleti megállapodásokat.

A jogszabálycsomag végül elbukott a parlamentben, miután a katalán szeparatista Junts párt, amely korábban a kisebbségi baloldali kormány alkalmi szövetségeseként működött, most az ellenzékkel együtt ellene szavazott. (A szocialistáknak 147 képviselőjük van a 350 fős törvényhozásban.) A Junts szerint az intézkedések nem enyhítették volna a lakhatási válságot, hanem éppen ellenkezőleg, a kínálat szűkítésével tovább rontották volna a helyzetet az ingatlanpiacon.

Miután a sürgősségi csomagot pénteken leszavazta a parlament, Sánchez az előrehozott választások mellett döntött. „A mostaninál jóval nagyobb progresszív többséget kell szereznünk a parlamentben. Csak így tudjuk legyőzni az önös érdekeket, csak így tudunk újabb társadalmi reformokat végrehajtani és folytatni Spanyolország megújítását” – fogalmazott. A szocialista politikus a választást úgy keretezte, mint döntést aközött, hogy az országot továbbra is a többség érdekeit szolgáló kormány vezesse, vagy pedig egy “ultrajobboldali koalíció” vegye át az irányítást, amely szerinte az elmúlt nyolc évben kivívott jogok leépítésével egy szűk, kiváltságos réteg érdekeit szolgálná. Sánchez egyúttal azt ígérte, pártja azon fog dolgozni, hogy visszaszerezze a választók bizalmát, reményt adjon, és ismét győzelmet arasson.

A konzervatív ellenzék üdvözölte az új választások kiírását. Közvetlenül Sánchez bejelentése után a Néppárt (PP) „Végre” címmel tett közzé az X-en egy videót, amelyben az ország újjáépítését ígérte arra az esetre, ha kormányra kerül. Alberto Núñez Feijóo pártelnök később kijelentette: az előrehozott választás „az egyetlen jó hír, amellyel Sánchez ebben a helyzetben szolgálhatott”. Úgy vélte: akik a problémákat okozták, képtelenek megoldani azokat.

Santiago Abascal, a szélsőjobboldali Vox vezetője szintén üdvözölte a választások kiírását, és kampányának egyik központi témájaként a bevándorlást nevezte meg, emlékeztetve Ceuta nyári „inváziójára”. Ezzel arra utalt, hogy néhány nap alatt több tízezer illegális bevándorló próbált behatolni a Marokkóval szomszédos spanyol enklávé területére.

Elemzők szerint az előrehozott választásokkal Sánchez jelentős politikai kockázatot vállal, a közvélemény-kutatások alapján a szocialisták könnyen ellenzékben végezhetik. Az elmúlt hónapokban több korrupciós ügy és politikai botrány is gyengítette a kormányt, amely 2023 óta képtelen átvinni a költségvetést a képviselőházon. Bár a spanyol gazdaság ennek ellenére jól teljesít, a ceutai migrációs válság szintén megtépázta a PSOE népszerűségét.

Az 54 éves miniszterelnök ugyanakkor abban bízhat, hogy a lakhatási csomag elutasítása a szociális kérdésekre tereli a közbeszédet a bevándorlásról és a korrupciós ügyekről, a kialakult társadalmi elégedetlenség és a javasolt szocialista intézkedések pedig mozgósítják a baloldali szavazókat. Egy felmérés szerint a parlament által leszavazott lakhatási intézkedéseket a lakosság mintegy 70 százaléka támogatta. Ez azt mutatja, hogy noha jelenleg egy PP-Vox koalíció a legvalószínűbb, nem zárható ki Sánchez visszatérése sem – különösen, hogy olyan politikus hírében áll, aki képes váratlan fordulatokra.

Kapcsolódó

„A vörös Orbán” – Így riogatnak Sánchezzel, miközben Madrid egyre távolabb kerül az uniós fősodortól  

Szakértő: ha a spanyol kormányfő úgy érzi, hogy európai partnerei már eleve vele szemben sorakoztak fel, kevésbé lesz érdekelt álláspontja mérséklésében.

Spanyolország Pedro Sánchez Madrid Európai Unió

A tiltakozásokat szervező Bérlők Szövetsége szerint a lakhatás kérdése a választási kampány egyik központi témája lesz. Alicia del Río szóvivő úgy fogalmazott: a választók többsége határozott fellépést vár az ingatlanspekulációval szemben. Hozzátette, nem várják meg a választásokat, hanem egy lakhatási jogokért meghirdetett országos sztrájk megszervezésére készülnek.

A TVE és az El País szerint a parlament feloszlatása ellenére a lakhatási rendeletek mégis életbe léphetnek. A 350 fős képviselőház feloszlatása után ugyanis a választásokig tartó időszakban egy úgynevezett Állandó Képviselői Testület (Diputación Permanente) jogosult sürgősségi jogszabályok elfogadására. A 68 képviselőből és a házelnökből álló testületben a Reuters szerint jelenleg szűk, 35-34 arányú többség támogatja az intézkedéseket. Az ügyvivő kormány kedden fogadhatja el ismét a jogszabályokat, köztük a kiszolgáltatott helyzetű bérlők kilakoltatását megnehezítő „Maricarmen-rendeletet”.