Rossz vicc, tele veszélyekkel – Cseke Attilát kérdeztük a közigazgatási átszervezésről
Szakpolitikailag egy viccnek tartja Cseke Attila azt, ami korábban kormányzati szinten a közigazgatási átszervezésről elhangzott. „Ha nem lenne siralmas, akkor akár nevethetnénk is rajta” – vélekedett a volt fejlesztési miniszter, aki a Maszol megkeresésére az összevonás mellett felhozott érveket is megcáfolta és hangsúlyozta: ha demokráciát akarunk építeni, illik meghallgatni azok véleményét is, akikről a történet szól.
Hetek óta a fő napirendi témák között szerepel az ország területi-közigazgatási átszervezése, amit a Niculescu-kormány felelősségvállalással szeretne elfogadni. Eleinte még csak az 1500 lakosnál kisebb községekről volt szó, később viszont már a 3 ezer főnél kisebbek is célkeresztbe kerültek, majd a 10 ezer főnél kisebb városok és legújabban már a megyék összevonása is felmerült. Az RMDSZ már a kezdetekkor kijelentette: ilyen kérdésről nem lehet népszavazás nélkül dönteni, továbbá az etnikai arányokat is figyelembe kell venni.

Cseke Attila, volt fejlesztési miniszter idején igyekeztek csökkenteni az önkormányzatok kiadásait. Azokat a költségeket, ami többször érvként hangzott el a település-összevonások mellett. Az RMDSZ-es szakpolitikus a Maszol megkeresésére elmondta, hogy a közigazgatási konzorciumokra vonatkozó törvénykezés megszületett. Ez lehetővé teszi, hogy több önkormányzat közösen használhassa a humánerőforrást. A munkaerőforrás közös használatát elősegítő finanszírozási program is tervbe volt véve. Az általa vezetett szaktárca kidolgozta az erre vonatkozó kormányhatározat-tervezetet, amely egyben segítette volna azt is, hogy ezek az önkormányzatok közösen tudjanak pályázni beruházásokra. „Például egy összekötőút felújítására, vagy együtt tudjanak megoldani olyan közös szolgáltatásokat, mint amilyen a közszállítás, vagy akár összefüggő gáz-, víz-, szennyvízhálózatok. Ezáltal mindenki, a kisebb és akár a nagyobb települések lakói is részesülnének ezekből a beruházásokból, közszolgáltatásokból” – ecsetelte. Mandátuma idején viszont ez a tervezet nem került elfogadásra, a pénzügyminisztériumnál volt véleményezésen, amikor a jelenlegi kormány minisztereit beiktatták.
Veszélyes szakpolitikai vicc
Ez miért nem elég? – tettük fel a kérdést Csekének. A volt tárcavezető szerint az, ami az elmúlt hetekben, a közigazgatási átszervezéssel kapcsolatosan kormányzati szintről elhangzott „szakpolitikailag egy vicc.”. „Csak sajnos a romániai helyzetet ismerve, az ilyen viccek szoktak a legveszélyesebbek lenni, és az ilyen viccek a legveszélyesebbek a magyar közösségre is. Azért mondom, hogy szakpolitikailag ez egy vicc, mert az ország területi közigazgatási leosztásával nem játszadozol három héten keresztül” – vélekedett.
Felidézte ő is, hogy kezdetben még csak az 1500 alatti községekről volt szó, majd szóba került, hogy előbb önkéntes alapon történjen az összevonás. „Amiről egyáltalán nem is kell beszélni, mert erre a törvénykezés ma megvan. Önkéntesen, ha van rá igény, ha a helyi önkormányzatok tanácsi határozattal ezt eldöntik, ha népszavazáson az emberek többsége, illetve az a többség, amelyet a referendumtörvény előír, támogatja, akkor ezt ma is meg lehet tenni. Ehhez nem kell külön törvény, ehhez nem kell külön kormányprogram” – mutatott rá. Emlékeztetett, ilyen kísérletek voltak korábban Nagyváradon és Buzăuban is, de nem voltak sikeresek.
Kapcsolódó
„Tehát kezdték az 1500-al és az önkéntességgel, aztán elmentek a kötelező felé, aztán jött a 3000 lakos alattiak. Aztán jött az 5000 lakos alattiak, most már a tízezres városok kérdése is, és a megyék összevonása is szóba került. Tehát szakpolitikailag ez egy vicc. Ha nem lenne siralmas, akkor akár nevethetnénk is rajta, hogy kormányzati szinten pár hét alatt ilyen össze-vissza hadonászó javaslatok születnek meg. De még egyszer hangsúlyozom: Romániában az ilyen viccek szoktak a legveszélyesebbek lenni” – mondta.
Cseke rámutatott arra is, hogy még azok a bizottságok sem alakultak meg megyékben, amelyek fel kellene mérjék az 1500 lakos alatti önkormányzatok helyzetét, holott erről rendeletet is hozott korábban a fejlesztési miniszter. „Az pedig, hogy két megyei tanács elnöke szeretné, ha összevonnák a megyéiket megint azt mutatja, hogy valakik azt gondolják, hogy ez így működik egy demokráciában. (..) Nem, a demokráciában úgy működik, hogy az embereket megkérdezzük erről a nagyon fontos dologról, ami az ország közigazgatási átszervezéséről szól. Egy demokráciában ezt így csinálják” – hangsúlyozta.
Kapcsolódó
Logikátlan elképzelés
Románia közigazgatási rendszerét a francia modellből vette át, egyesek most mégis az európai országok terén kisebbségben lévő modelleket követnék, ahol több falu tartozik egy községbe – mutatott rá Cseke, szakpolitikailag érthetetlennek tartva ezt a logikátlan elképzelést. Ilyen kisebbségi modellek Lengyelországban, illetve a skandináv országokban vannak, miközben például Franciaországban több mint 36 ezer önálló község működik. „Egy két és félszer nagyobb területű országban és egy háromszor nagyobb lakossággal rendelkező országban több mint tízszer több község van mint Romániában” – ecsetelte. De magas a községek száma Spanyolországban és Olaszországban is. Németország, Svájc, Csehország, Szlovákia is ezt a modellt követi, Magyarországon minden falu önálló közigazgatási egységet alkot.
Az RMDSZ-es politikus felidézte azt is, hogy Románia 20-25 évvel ezelőtt volt egy közigazgatási átszervezés azon irányba, hogy a nagyobb községekből két önálló közigazgatási egységet hozzanak létre. „Ennek az eredményei területfejlesztés-politika szempontjából látványosak, hiszen ezen községek mindegyike hatalmasat fejlődött infrastruktúrában egy egyszerű tény miatt: mert ketten pályázhattak. Nem egy nagy önkormányzat pályázott, hanem két olyan önkormányzat, ahol két-három-négyezren laktak, ezáltal két pályázat nyert, és több településen lehetett infrastruktúrát fejleszteni. Tehát fejlesztéspolitika szempontjából jelentős előrelépést hozott, hogy nagy községekből lettek kisebb önálló közigazgatási egységek” – mutatott rá.
Kapcsolódó
Fejlesztési miniszterként sokat járta az országot, minden megyébe és sok kisebb településre is eljutott. Tapasztalata szerint ma is vannak az országban olyan önkormányzatok, községek, nagyközségek, ahol nem arra lenne igény, hogy bővítsék azokat, hanem épp ellenkezőleg, két vagy akár három közigazgatási egységre bontsák. „Mert egy közigazgatási egységet községi szinten 10-11 önálló faluval ellátni, az nem egy könnyű közszolgáltatás. Képzeljük el azt a helyzetet, hogy egy községnek 10-11 faluval, vagy annál többel, pályáznia kell. Minden falunak és minden ott élő közösségnek megvan a maga igénye a fejlesztésre, de a község csak korlátozott számú pályázatot tud letenni és korlátozott számú is fog nyerni. Ha azt a nagyközséget 10-11 faluból például kettőbe bontanánk, akkor két különböző önkormányzat pályázna sokkal nagyobb sikerrel. Tehát nem igaz az a retorika, amit mondanak, hogy ha összevonjuk a kisebb településeket, vagy akár most már a nagyobbakat is, az az embereknek jó lesz. Az elmúlt 25 év pontosan az ellentétét bizonyította a gyakorlatban, éspedig azt, hogy ha minél több önkormányzat tudott pályázni, annál több település fejlődött” – mutatott rá.
Cseke szerint a korábban elhangzottak alapján az összevonás nagyon sok település lakói számára visszafejlődést hozna. „Semmiféle előrehaladás nem lenne, megállna az élet” – vélekedett.
Előnyös helyzetből hátrányba
A volt fejlesztési miniszter konkrét példával is szemléltette érvelését. Érszőlőst említette, amely egy 1500 lakos alatti, többségében magyarok által lakott település Bihar megyében. Ennek a településnek szinte mindene megvan – ismertette. Nyolc alkalmazottal annyi uniós és hazai pályázatot lehívtak, hogy sikerült minden utcát leaszfaltozni, van víz- és szennyvízhálózat, saját iskola, óvoda, after-school-rendszer működik, van szociális központjuk idősek otthonával, van családorvosi, állatorvosi rendelő. Számukra így visszalépést jelentene az összevonás, mert földrajzilag két önkormányzattal egyesülhetnének: Margitta városával vagy egy hozzájuk viszonyítva kevésbé fejlett, többségében románok lakta településsel.
Kapcsolódó
Margitta municípiumának jelenleg van két faluja, ahol még nem sikerült az összes az összes infrastrukturális kérdést megoldani, így, ha hozzácsatolnak még három falut, azoknak nem lesz jobb.
„Tehát nem igaz az, hogy ha összevonunk önkormányzatokat, akkor attól biztos, hogy jobb lesz az embereknek. Az én olvasatomban, az elmúlt 25 évet tekintve és ismerve kicsit jobban ismerve az országot, mint azok, akik erről nyilatkoznak, fejlődés szempontjából pontosan ellentétes hatása lehet a kisebb településeken” – mondta.
Az 1500 lakos alatti önkormányzat jogi személyiségének a megszüntetése 0,012%-ot jelent a nemzeti össztermékben – mutatott rá Cseke. „Ez körülbelül egy most épülő új stadion költségvetésének a fele. Tehát ennyit spórolna meg az ország azzal, hogy megszüntetne 429 önkormányzatot, aminek az eredménye az, hogy szolgáltatások messzebb kerülnek az állampolgártól, hogy falvak visszamaradnak, nem folytatódik a fejlődés ezeken a településeken” – mondta.
Demokráciában ez nem így működik
Szakpolitikailag először fel kellene mérni a helyzetet, mindegyik önkormányzatét egyenként, és utána lehet javaslattal előállni – mutatott rá. Cseke szerint elemi kérdés, hogy a kormányzat ne kötelező módon vonjon össze településeket. „Ne kezdjen el valaki egy minisztériumi irodában grafitceruzával rajzolgatni közigazgatási határokat. Ez más rendszerekre emlékeztet, nem arra a rendszerre, ami felé haladunk, vagy ami felé haladni szeretnék és amit demokráciának hívunk. Tehát az emberek megkérdezése nélkül nem lehet grafitceruzával rajzolgatni a közigazgatási határokat, se megyéknek, se nagyobb városoknak, se kisebbeknek. Meg kell kérdezni az embereket. Ha az emberek úgy gondolják, hogy jobb lesz nekik, akkor azt természetesen el kell fogadni, de megkerülni azt, hogy az embereket megkérdezzük, azt nem lehet” – szögezte le.
Kiemelte azt is, hogy ennek a „grafitceruzával való húzogatásnak” a legsértettebje a magyar közösség lehet, hiszen nem mindegy, hogy merrefele hozogatják a határokat. Szerinte nagyon könnyen elképzelhető, hogy olyan önkormányzatoknál, ahol jelenleg lehet magyarul ügyet intézni, az átszervezés után már nem. „Még egyszer mondom, ha nem lenne siralmas, akkor akár nevethetnénk is rajta, hogy milyen vicces. Amatőr szakpolitikának nevezném, de mint mondottam, ezek az ilyen viccnek tűnő dolgok Romániában a legveszélyesebbek” – vélekedett Cseke.
Figyelemelterelés vagy valós veszély?
Annak kapcsán is kérdeztük Cseke Attilát, hogy egyik napról a másikra felmerült a megyék átszervezése, összevonása. Minden szakmai felmérés nélkül – hangsúlyozta rögtön a szakpolitikus, aki szerint ez lehet egy figyelemelterelő hadművelet vagy politikai művelet része, csakhogy nekünk magyaroknak ez mindig egy nagyon kényes és problémás terület. „Lehet úgy húzni a megyék határait, akár a székelyföldi megyékét is, hogy az ott élő magyar többség (…) ezentúl ne legyen. Azt is láttuk az elmúlt években, hogy mindig volt egy része a román politikai elitnek, amelyik hajlandó vagy hajlamos volt ilyenszerű átszervezésekre, (…) és nem becsülném le semmiféleképpen azt – még ha szakpolitikailag teljesen viccesnek és szakmaiatlannak tartom –, ami az elmúlt hetekben történt kormányszinte. Nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy ez a téma hogyan alakul az elkövetkezőkben, és a helyi közösségekben is komolyan kell beszélni erről” – húzta alá Cseke.
Negatív példát is említett, ami az aggodalmak jogosságát alátámaszthatja. Felvidéket említette, ahol ’90-es évek második felében „átrajzolták” a közigazgatási határokat, és azóta sem sikerült javítani rajta. Figyelmeztetett, hogy a közigazgatási átszervezés általában nem egy-két mandátumról szól, hanem évtizedekről. „Azt gondolom, hogy van veszély” – állapította meg Cseke.
Szerinte ezért is fontos minden szinten harcolni a romániai törvényekben rögzített demokratikus szellemiség érvényesülése érdekében. „A romániai törvényekben benne van, hogy népszavazás nélkül nem lehet közigazgatási átszervezés, az etnikai kisebbségek arányát pedig nem lehet megváltoztatni közigazgatási átszervezéssel. Ezek ma élő rendelkezések a romániai jogszabályokban, nemzetközi egyezményekben is szerepelnek, amelyeket Románia aláírt, és ezeket áthúzni nem szabad” – nyomatékosította.
Ismeretes, hogy egyebek mellett a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is több alkalommal titkos paktumot emlegetetett a PSD és az AUR között. Felmerült tehát a kérdés, hogy a megyei átszervezés lehet-e egy ilyen megállapodás része. Ezzel kapcsolatban Cseke jelezte, nincs tudomása róla, viszont az AUR nyilatkozatai évek óta ilyen radikális, több megye összevonását szorgalmazták. „Azt hiszem, nem vagyunk olyan naivok, hogy ne tudjuk, hogy milyen megyéket, hogyan szeretnének összevonni. Például erdélyi megyéket, ahol magyar közösség is van. (…) Tehát semmi jóra nem számíthatunk az ő részükről sem. Meglátjuk, hogy a következő hetekben mi történik” – jegyezte meg.
Fontosnak tartja, hogy az érintett önkormányzatok el tudják mondani a szakmai érveiket. A községek országos szövetsége például már több tiltakozó nyilatkozatot kiadott. „Ha demokráciát akarunk építeni mégiscsak illene meghallgatni azokat, akikről ez a történet szól” – mondta Cseke Attila.
CSAK SAJÁT