„Nemzetközi térre visszük a kérdést” – Vincze Lóránt szerint erős jogi eszköz a román-magyar alapszerződés is (INTERJÚ)
A nemzetközi egyezmények ratifikálásával Románia egyértelmű kötelezettségeket vállalt, amelyeket számon lehet és számon is kell kérnünk - mondta a Maszolnak Vincze Lóránt. Az európai parlamenti képviselőt arról kérdeztük, hogy a PSD által kezdeményezett, az etnikai arányokat megváltoztató, így jogkorlátozó közigazgatási-területi átszervezés kapcsán milyen mozgástere van az RMDSZ-nek. A politikus emlékeztetett rá, a román-magyar alapszerződés. kimondja: a felek tartózkodnak a népességi arányok megváltoztatásától a kisebbségek lakta régiókban, ha az a jogok korlátozását eredményezi.
– Az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménye, illetve a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája kitér a kisebbségi közösségek jogainak, területi elhelyezkedésének figyelembe vételére egy közigazgatási átszervezés esetén. A kérdés ugyanaz, mint sok romániai törvény esetén: kikényszeríthető-e, hogy Románia tekintettel legyen ezekre a nemzetközi vállalásokra?
– A nemzetközi egyezmények ratifikálásával Románia egyértelmű kötelezettségeket vállalt, amelyeket számon lehet és számon is kell kérnünk. Az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezménye világosan tiltja az olyan intézkedéseket, amelyek megváltoztatják a kisebbségek által is lakott területek etnikai arányait, és ezáltal a jogaink korlátozására irányulnak. A Nyelvi Charta szintén rögzíti, hogy a közigazgatási felosztás nem akadályozhatja a kisebbségi nyelvi jogok gyakorlását.
Ugyanakkor van egy másik rendkívül erős jogi eszközünk, mégpedig az 1996-os román-magyar alapszerződés. Ennek tizenötödik cikke kerek perec kimondja, hogy a felek tartózkodnak a népességi arányok megváltoztatásától a kisebbségek lakta régiókban, ha az a jogok korlátozását eredményezi, ráadásul kötelezővé teszi a kisebbségi szervezetek megkérdezését. Egy közigazgatási átszervezés tehát innentől kezdve nem csupán belügy, hanem román-magyar kétoldalú kérdés is, amelynek érvényesítéséhez a nemzetközi diplomácia eszköztára is rendelkezésre áll.

– Az Európa Tanács nem az EU intézménye, Brüsszel pedig tagországi hatáskörbe sorolja az etnikai kisebbségek kérdését. Láttuk az Európai Bizottság elutasító magatartását a Minority SafePack kapcsán. Számíthatunk védelemre a magyar többségű megyék esetleges beolvasztása esetén az Európai Uniótól?
– Bár az Európai Bizottság a Minority SafePack esetében valóban merev elutasítást mutatott, az Európai Unió intézményrendszere nem merül ki ennyiben. Az Európai Parlament például egy 2018-as állásfoglalásában már rögzítette, hogy a közigazgatási átszervezés nem járhat negatív következményekkel a nemzeti és etnikai kisebbségekre nézve. Amikor a magyar többségű megyék vagy települések beolvasztásának veszélye felmerül, ezekre a meglévő európai parlamenti állásfoglalásokra, az Európa Tanács Románia által ratifikált egyezményeire, valamint az EBESZ lundi ajánlásaira is támaszkodhatunk, amelyek kimondják, hogy a választókerületi határokat és a népességi arányokat nem szabad a kisebbségi képviselet gyengítésének céljával módosítani. Azon leszünk, hogy a nemzetközi partnereinket Brüsszeltől Washingtonig, természetesen Budapesten át tájékoztassuk, amennyiben megjelenik egy politikailag felvállalt kormányzati terv és az veszélyt jelent a romániai magyar közösség meglévő jogaira. Arról mindenkit biztost hatok, hogy nem leszünk sem óvatosak, sem szemérmesek, minden rendelkezésünkre álló demokratikus eszközt bevetünk, ha a magyar közösség érdeke megkívánja.
– Konkrétan mit lép az RMDSZ nemzetközi szinten, ha a magyarság képviseletét, nyelvhasználatát hátrányos helyzetbe hozó közigazgatási és területi átszervezés kerül a román politika napirendjére?
– Európai és nemzetközi térre visszük a kérdést, ahogyan ezt korábban is tettük minden közösségellenes tervezet esetében. A strasbourgi Európa Tanácsban, az Európai Parlamentben és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) hálózatán keresztül is egyértelművé tesszük a helyzetet a nyugati partnereink számára. Számos országban vannak kormányzati kapcsolataink, minket támogató vezetők. Elmondjuk mindenhol, hogy egy ilyen lépés a romániai magyar közösség politikai és adminisztratív kivéreztetését jelentené. Nem fogjuk engedni, hogy a bukaresti belpolitikai alkuk csendben, a nemzetközi közösség szeme elől rejtve, a mi kárunkra köttessenek meg.
Mi az RMDSZ-ben nem várjuk meg, amíg egy konkrét törvénytervezet az asztalra kerül, hanem már most, a konkrét javaslatok közzététele előtt lépünk. Számos szempontból megvizsgáltuk ezt a kérdést, hogy ne állíthassanak bennünket kész tények elé. Ha a román politika megpróbálja napirendre tűzni a magyarság háttérbe szorítását, azonnal minden európai, nemzetközi és kétoldalú fórumon jelezzük a jogsértést.
Az elmúlt évtizedekben az RMDSZ nemzetközi érdekérvényesítő ereje konszolidálódott, ismernek bennünket, hitelesnek tartanak bennünket és tudják, hogy csak akkor kiáltunk farkast, ha a közösségünk valóban veszélyben van. Egy romániai közigazgatási átszervezés, amelynek nyomán csökken a magyar közösség számaránya a településeken és a megyében, netán számunkra hátrányosan rajzolnak át választókerületeket ilyen veszélyt jelent.

El fogjuk mondani, hogy ha egy magyar többségű települést összevonnak egy román többségűvel, ott csökkenni fog a magyarság számaránya, ami egyenes utat jelent az anyanyelvhasználati, kulturális és oktatási jogaink csorbulásához. Közösségünknek kevesebb képviselője lenne a tanácsokban, így az erőforrások elosztásánál is egyértelmű hátrány érne minket. A helyi önkormányzatok európai chartája konzultációt követel meg az érintett közösségekkel egy ilyen lépés előtt, és ezt a konzultációt, valamint a román-magyar alapszerződésben foglalt garanciákat kőkeményen meg is fogjuk követelni.
Nem véletlenül tart fenn az RMDSZ rendszeres kapcsolatokat Washingtonban, az ENSZ-nél, az EBESZ-ben, az Európa Tanácsban és a mindennapi munkánk által az EU minden intézményével, a már említett kétoldalú kapcsolatok mellett. Ezeket a kapcsolatokat most hasznosítani fogjuk, bár én még mindig abban bízom, hogy a közigazgatási átszervezés inkább egy figyelemelterelő művelet, ami mögött a kormány részéről nincsen komoly politikai szándék.
– Kire, kikre számíthat ebben az esetben az RMDSZ, az erdélyi magyarság az Európai Parlamentben, általában az uniós intézményekben?
– Legfőbb szövetségesünk az Európai Néppárt, amelynek az RMDSZ is tagja. Ők számos alkalommal bizonyították, hogy kiállnak a kisebbségek mellett. A Minority SafePack európai kampánya alatt kiépítettünk egy olyan erős hálózatot az uniós intézményekben, amelyre ma is építhetünk. Stabilan támaszkodhatunk azokra a képviselőkre, akik maguk is őshonos kisebbségi közösségekből származnak, és értik a mi erdélyi valóságunkat, tisztában vannak vele, hogy a történelmi régiók sajátosságainak tiszteletben tartása európai alapérték.
Az EP Kisebbségi Intergroupja – amelynek elnöke vagyok – egy olyan többpárti platform, amely azonnal hangot ad a tiltakozásunknak, és konkrét politikai lépéseket tud kikényszeríteni a parlament falai között. Ismertetni fogom ezen a fórumon a helyzetet, és borítékolható, hogy a kollégák ki fognak állni mellettünk.
Az Európai Bizottság számos tagjával, több tagállam brüsszeli állandó képviselőjével, az EU soros elnökségeivel állandó munkakapcsolatban vagyok, természetesen az ő segítségüket is kérném. Bár egyelőre csupán egy feltételezésre adott válaszként beszélek a stratégiánkról, biztos vagyok abban, hogy nem leszünk magunkra a küzdelemben.
Kapcsolódó
– Mire számít, milyen kifutása lesz a PSD kezdeményezésének, sikerül-e olyan megoldást találni, ami az erdélyi magyaroknak is megfelel?
– A gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb ügyintézés mindenkinek érdeke, a románoknak és a magyaroknak egyaránt. Én abban bízom, hogy Bukarestben is belátják, nem lehet csupán a térképet és a vonalzókat nézni, amikor határokat rajzolnak át. Azt is meg kell vizsgálniuk, hogyan tudják az emberek az új felállásban használni az anyanyelvüket, és hogyan érinti ez a meglévő jogaikat. Az erdélyi magyar közösség semmiképpen sem lehet vesztese egy önkormányzati átszervezésnek. Csak olyan megoldás lehet elfogadható számunkra, amely tiszteletben tartja az eddig kivívott jogainkat, nem hígítja fel a közösségünk számarányát, és tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket, kiemelten a román-magyar alapszerződést. Mi felkészültünk erre a vitára, és meg fogjuk védeni az erdélyi magyarság érdekeit.
Egyelőre abban sem lehetünk biztosak, mennyire komolyak ezek az átszervezési szándékok, napról napra jönnek ki újabb és egyre elrugaszkodottabb elképzelések, ez arra enged következtetni, hogy a PSD-nek nem egy komoly, átgondolt elképzelése van, hanem egy ötletbörzét tartanak, amelyben mintha saját magukat igyekeznének túllicitálni. Ezzel együtt nem engedhetjük meg azt magunknak, hogy csak legyintsünk ezekre a javaslatokra, és kimaradjunk a vitákból, mert a tét az bizony igenis komoly.
CSAK SAJÁT