Egyetlen vizsgatárgy se zárja el a továbbtanulás útját a háromszéki magyar diákok előtt – ezt szeretnék elérni azzal az ingyenes román nyelvi felkészítővel, amelyre idén már az érettségizők mellett a nyolcadikosokat is várják.

Az RMDSZ háromszéki szervezete által indított hiánypótló program idén mintegy 2000 fiatalnak ad lehetőséget arra, hogy magabiztosabban vágjon neki a képességvizsgának vagy érettséginek, miközben a családokat mentesíti a sokak számára nehezen megfizethető magánórák költségeitől. A legfőbb cél, hogy a magyar diákok ne hátrányból induljanak, és román nyelvből is jobb eséllyel vehessék a vizsgaakadályt.

A program idén több mint 2000 magyar tagozatos diák előtt áll nyitva: ebben a tanévben Háromszéken 842 tizenkettedikes és 1246 nyolcadikos készül a két országos záróvizsgára. A foglalkozások november 2-án kezdődnek Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Baróton és Kovászna városában. Jelentkezni október 20-ig lehet a www.haromszekirmdsz.ro oldalon elérhető űrlapon, közölte Bodor László, az RMDSZ háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke.

A tavalyi nyolcadikos eredmények jelezték, hogy segítségre van szükség

Az ingyenes román-vizsgafelkészítő 2023-ban az érettségire készülő magyar diákok támogatásával indult. Az elmúlt évben 276 fiatal vett részt rajta, ami a háromszéki magyar végzősök mintegy 40 százalékát jelentette. Bodor László összesítése szerint tavaly a rendszeresen járó végzős diákok közül mindössze ötnek nem sikerült a román nyelv és irodalom vizsgája.

Bodor László szerint az eredmények mellett a szülők, diákok és pedagógusok visszajelzései is azt mutatták, hogy folytatniuk kell a programot. Közben egyre több család érdeklődött hasonló, nyolcadikosoknak szóló segítség iránt, ezért idén a képességvizsga előtt álló diákok felkészítőivel bővítik a programot.

A tavalyi képességvizsgán a Kovászna megyei magyar nyolcadikosok 61,9 százaléka érte el román nyelv és irodalomból legalább az ötös jegyet. Ez javulás a 2023-as, 56,1 százalékos eredményhez képest, de továbbra is mintegy 20 százalékponttal elmarad az országos átlagtól.

Barót térségében a diákok alig harmada ment át románból

A Kovászna megyei átlag mögött jelentős területi különbségek húzódnak – mutatott rá Kiss Imre főtanfelügyelő. Baróton és környékén a nyolcadikos magyar diákok mindössze 34,8 százaléka szerzett legalább ötöst románból. Kovászna térségében 57%, Sepsiszentgyörgyön és környékén 61,3%, Kézdivásárhely térségében pedig 62,1% volt tavaly az átmenési arány. A legjobb eredményt a többségében románok által lakott Bodzavidéken érték el, ahol a tanulók 95,3 százaléka kapott legalább ötöst.

A nyolcadikosok felkészítő programjának megszervezése azért is összetettebb, mert míg a középiskolák jellemzően városokban működnek, Kovászna megyében 53 olyan tanintézmény van, ahol 5–8. osztályos oktatás zajlik. A vidéken élő nyolcadikos tanulók szüleinek azt kell vállalniuk, hogy beviszik gyerekeiket valamelyik városi helyszínre. A szervezők egyelőre nem tudják minden faluba elvinni a foglalkozásokat, de úgy vélik, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót és Kovászna földrajzilag megfelelő lefedettséget biztosít.

A háromszéki magyar diákoknak javultak az érettségi eredményeik

Az érettségi eredményeiben közben látványos változás történt. Néhány évvel ezelőtt a sikertelenül érettségiző magyar diákok közel kétharmada kizárólag román nyelv és irodalomból bukott el. Ez az arány 2023-ban 58 százalék volt, 2026-ra viszont 21 százalékra csökkent.

Kiss Imre szerint ebben több tényező együttes hatása látszik. Sokat jelentett a kisebbségi diákok sajátos tantervéhez igazított érettségi bevezetése, az iskolák által szervezett pluszfoglalkozások, valamint az RMDSZ román érettségire való ingyenes felkészítője is.

Nem újabb kötelező órát tartanak

A képességvizsga előtt álló nyolcadikosok és az érettségiző tizenkettedikesek ingyenes felkészítője heti egy alkalmat jelent, kétórás foglalkozásokkal. A program összesen tizenhat alkalomból áll, de a vizsgákhoz közeledve intenzívebbé válik. Az érettségizőket márciusban, a szóbeli vizsgák előtt, majd májusban és júniusban, az írásbeli közeledtével készítik fokozottabban.

A foglalkozásokat tudatosan nem az iskolákban tartják, magyarázta Bodor László, aki szerint azt szeretnék, hogy a diákok ne egy újabb kötelező órát és számonkérést lássanak bennük. Más környezetben, jegyek és feleltetés nélkül könnyebben kérdezhetnek, hibázhatnak és szólalhatnak meg románul.

„Nem azt szeretnénk, hogy a fiatalok újabb kötelező óraként tekintsenek erre, hanem olyan plusz tudást kapjanak, amely magabiztosabbá teszi őket a vizsgán és a román nyelv hétköznapi használatában is” – mondta az ügyvezető elnök.

A szó szerinti fordítástól a román gondolkodásig

Kiss Mária romántanár szerint a háromszéki magyar gyerekek hátránya elsősorban abból fakad, hogy az iskolán kívül kevés lehetőségük van románul beszélni. Más helyzetben vannak, mint például a kolozsvári vagy brassói magyar diákok, akik a mindennapokban gyakrabban hallják és használják a nyelvet.

A foglalkozásokon ezért nemcsak a vizsgatételeket gyakorolják. Arra is törekednek, hogy a fiatalok megértsék a kérdések lényegét, bővítsék szókincsüket, és ne minden mondatot magyarból próbáljanak románra fordítani.

„Fokozatosan azon a nyelven kell gondolkodniuk, amelyiken vizsgáznak” – fogalmazott a pedagógus. Tapasztalata szerint a háromszéki magyar diákok jegyei is elmozdultak a korábban jellemző ötös-hatos tartományból: egyre több hetes, nyolcas, sőt kilences érettségi eredmény születik.

A kisebbségi tantervben használt szövegek nyelvezete közelebb áll a mai köznyelvhez, témáik pedig jobban igazodnak a diákok életkorához és érdeklődéséhez. A végső cél nem csupán a vizsga teljesítése, hanem az is, hogy a középiskolából kilépő fiatal értse és használni tudja a román nyelvet.

Jegyek nélkül bátrabban kérdeznek

Dregus Gyöngyvér romántanárnő szerint az önkéntesség meghatározza a foglalkozások hangulatát. Aki eljön, saját döntéséből vállalja a pluszmunkát, ezért általában aktívabban is vesz részt benne. „Kilépnek a jegyek szorításából, bátrabbá válnak, és könnyebben megszólalnak. Mivel nem kapnak jegyet, mernek kérdezni és hibázni is” – mondta.

A diákok céljai eltérők: van, aki csak át szeretne menni az érettségin, más jobb jegyre vagy magasabb felvételi átlagra készül. A pedagógus szerint mindkettő elérhető, de csak következetes munkával.

Október 20-ig lehet jelentkezni

A foglalkozások november 2-án kezdődnek, és Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Baróton, illetve Kovászna városában tartják őket. Bodor László szerint a felkészítőkkel járó költségeket az RMDSZ háromszéki szervezete, Kovászna Megye Tanácsa és a művészeti és népiskola fedezi. A diákok számára az ingyenesség alapvető szempont: azt szeretnék, hogy azok a családok is segítséghez jussanak, amelyek nem tudják vállalni a rendszeres magánórák költségét.

Jelentkezni október 20-ig lehet a www.haromszekirmdsz.ro oldalon lévő űrlap kitöltésével. Az iskolákban QR-kódos plakátokat is elhelyeznek, amelyek közvetlenül a regisztrációs felületre vezetnek.