Kolozsvári metró: már Emil Boc is „mélységesen elégedetlen” a beruházás menetével
Több megállónak a tervezése még el sem kezdődött, s nem is fog, amíg le nem zárult a régészeti feltárás, amihez szeptemberben kellett volna hozzáfogni, de nyoma sincs.
„A kolozsvári Főtér nyugati oldalán található parkolót a 2026-os Kolozsvári Magyar Napok után, szeptemberben zárták le, hogy elkezdődjenek a leendő belvárosi metróállomás megépítését megelőző régészeti ásatások. A városvezetés kifejezetten megvárta a 17. Kolozsvári Magyar Napok (2026. augusztus 16–23.) végét a lezárással, hogy a rendezvény főtéri programjai zavartalanul lezajlhassanak” – írja a mesterséges intelligencia (MI).
Az idézet nem az MI tökéletlenségének, hanem jóhiszeműségének a bizonyítéka, elvégre nincs honnan tudnia, hogy az ásatások megkezdésére vonatkozó bejelentés csak a metróval kapcsolatos, a közvélemény félrevezetését célzó blöffáradat egyik momentuma volt.
A Kolozsvári Magyar Napok óta mintegy három hónap telt el, a Főtéren azonban nemcsak, hogy semmiféle ásatás nem folyik, de annak sincs jele, hogy ilyesmire készülnének.
37 hónap várakozás
„Az Erdélyi Történeti Múzeum (MNIT) még 2023-ban elkezdte az intézkedéseket, hogy a Művelődési Minisztériumtól megkapja az engedélyt a régészeti feltárásra. Az engedélyt 441/16.10.2023-as számmal bocsátották ki. Így, az archeológiai kutatásnak az intézményünktől függő feltételei teljesülnek. A munkaterület előkészítése, a biztonsági feltételek megteremtése, az aszfaltréteg eltávolítása és a feltárás megkezdésére vonatkozó utasítás kiadása azonban a kivitelező felelőssége. Következésképpen, intézményünk nem kezdhet hozzá a régészeti feltáráshoz, ameddig mindezek nincsenek megoldva” – olvasható az MNIT-nek a Maszol megkeresésére adott, George Cristian Cupcea aligazgató által szignált válaszában.
A metróprojekt kivitelezője, a török Gülermak, annak ellenére a kisujját sem mozdítja a régészeti tehermentesítés ügyében, hogy arra az engedély 37 hónapja megvan. A vállalat totális érdektelensége különösen bizarr annak fényében, hogy a régészeti feltárás nélkül a majdani metróállomásnak nemhogy az építését, de a tervezését sem lehet elkezdeni.
„Az összes megálló közül a főtéri a leginkább problematikus, mivel, éppen régészeti okokból, még meg sem tervezték. A Regionális Műemlék Bizottság, majd pedig a Történelmi Műemlékek Országos Bizottsága még a megvalósíthatósági tanulmány szakaszában a környék elkerülését javasolta, mivel, ha falazott szerkezeteket találunk, ami nagyon valószínű, ugyanis ez a romai város központja, talán éppen Napoca város fóruma, nagyon nehéz lesz megtalálni a védelem, a megőrzés, esetleg az áthelyezés módját” – nyilatkozta augusztusban George Cupcea.
A történészek és az archeológusok nem tudják egész pontosan, hogy mi, illetve milyen állapotban rejtőzik a föld alatt a Szent Mihály templom és a magyar konzulátus közötti területen.
„Van egy bizonytalansági szint. (…) Az biztos, hogy a leletek bőségének, megőrzési állapotának és elhelyezkedésének függvényében, valószínűleg a haszonélvezővel és a kivitelezővel együtt fogjuk eldönteni, hogyan tervezzék meg a megállót, ha egyáltalán megtervezik” – mondta a MNIT aligazgatója. Hozzátette, hogy az ásatások minimum fél évig fognak tartani. A Főtér mellett a Bocskai (Avram Iancu) téren, a kolozsmonostori apátság és a Vivo bevásárlóközpont környékén fognak régészeti tehermentesítést végezni.
A régészeti feltárás lezárultáig tehát az sem biztos, hogy lehet-e metróállomást építeni a Főtérre. Belső információk szerint a helyszínhez, a szakemberek javaslatai ellenére, Emil Boc ragaszkodik rögeszmésen.
Eltelt egy év, kettő…
A kolozsvári metró kivitelezési szerződését 2023 májusában írták alá, a városháza pedig szeptember 1-én adta ki az utasítást a beruházás megkezdésére. A tervezésre egy év volt előirányozva, s bár azóta közel 38 hónap telt el, még vannak megállók, amelyekhez hozzá sem fogtak. A csúszás hatalmas, annak ellenére, hogy Emil Boc pár napja az nyilatkozta, a tervezésen közel 500-an dolgoznak.
A kolozsvári polgármester éveken át mantrázta, fittyet hányva a valóságra, hogy a beruházás az ütemterv szerint haladt, most azonban elismerte, „mélységesen elégedetlen” a projekt állapotával.
„Annyit kínlódtam a kollégámmal, hogy biztosítsuk erre a célra a finanszírozást, biztosítva van, s mindennek a teteje, hogy mégsem folyik munka a terepen. (…) Eltelik egy év, eltelik kettő, látni akarom a terepen a konkrét megoldásokat” – idézi Bocot az economedia.ro.
Az önkormányzati vezető október 1-jén jelentette be, hogy megoldódott a metróépítés finanszírozása, 357 millió eurós uniós támogatás érkezik a 2021-2027-es Regionális Program keretében, 46 millió euró a központi költségvetésből, 7 millió eurót pedig a helyi költségvetésből fognak kiutalni.
Hamis, hamis, hamis
A dolog szépséghibája, amiről Emil Boc mélyen hallgat, hogy az infrastrukturális fejlesztésekre lehívható uniós forrásokra az azokat többszörösen meghaladó értékben írnak alá finanszírozási szerződéseket, abból kiindulva, hogy a beruházások jelentős része úgysem valósul meg határidőre. Tekinthető egy ilyen szerződés biztos finanszírozási forrásnak? – kérdeztük a téma egyik leginkább megbízható szakértőjének számító Pro Infrastructură Egyesületet. „Természtesen, nem, ahogy ezt folyamatosan magyarázzuk a közvéleménynek” – volt a civil szakmai szervezet válasza.
Arra is rákérdeztünk, van-e realitása a polgármester állításának, hogy egy metró megépítésének legnehezebb része a tervezés, nem pedig a tulajdonképpeni kivitelezés, több százezer köbméter föld kitermelése és elszállítása, sokezer köbméter beton beöntése stb. Nyáron még a teljes munka kétharmadára becsülte a tervezés súlyát, most már csak 60 százalékra. „Vajon, hogy számolta ki?” – teszi fel a költői kérdést a Pro Infrastructură.
A Gülermak 2024 decembere óta azon az aknán dolgozik, ahol a metróalagút kifúrására beszerzett berendezést (TBM) össze fogják szerelni. Boc szerint a fúrás csak azt követően kezdődhet, hogy megépítettek hét metróállomást.
Kapcsolódó
„Nem csinálhatsz egyetlen állomást, mert a vakond (a fúróberendezés – szerk. megj.) nem állhat meg az első állomásnál. Úgy értettem, legalább hét állomást kell megcsinálniuk, mielőtt a vakond fúrni kezdene. Értem ezt. Mert egyik megállótól a másikig bonyodalmak merülhetnek fel, mert sok dolog van” – magyarázta a polgármester. Sajna, mint oly sok minden, amit a beruházás kapcsán mondott, ez sem igaz.
„Hamis. Nem kell megépíteni ennyi megállót. Elegendő két-három megálló, nincs szükség hétre” – közölte a Pro Infrastructură.
A Szászfenestől Kolozsvár Szamosfalva felőli végéig húzódó majdani metró 21 kilométeres lesz 19 megállóval. A Gülermak vezette konzorcium 9,064 milliárd lejért vállalta el a megépítését. A tervezésre 398 millió lej jut, a teljes összeg 4,4 százaléka, a munkálatokra pedig mintegy 8,66 milliárd (95,6 százalék), ami ékesen cáfolja a polgármesternek a tervezés volumenére vonatkozó handabandázást.
Ahhoz, hogy a projekt megkapja a 357 millió eurós uniós finanszírozást, 2029 végéig el kellene készülnie az első, 8,8 kilométeres szakasznak. A beruházásnak korábban is volt egy 300 millió eurós uniós finanszírozása az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében, azonban azt az Európai Bizottság megvonta, mivel az önkormányzat szabálytalanul folytatta le a közbeszerzési eljárást.
CSAK SAJÁT