Fagy és havazás jöhet Európába a következő hetekben

Megdőlt egy több mint hetvenéves időjárási rekord: szokatlanul korán gyengült le az a sarki szélrendszer, amely általában fogva tartja a fagyos levegőt. Emiatt a következő hetekben betörhet a sarkvidéki hideg és a havazás Európába.

A sarki örvény – az az erős szélrendszer, amely nagy magasságokban veszi körül az Északi-sarkvidéket – szokatlanul korán destabilizálódott, ami hatással lehet Európa időjárására is. A New Scientist magazin szerint ezt a folyamatot az El Niño éghajlati jelenség befolyásolhatja, amely a trópusi Csendes-óceán felszíni hőmérsékletét már eddig is rekordmagasságba emelte, írja az Observator a magazin cikkét szemlézve.

A srakvidéki hideg kemény fagyokat és havazást hozhat hozzánk is. | Fotó: Unsplash

A sarki örvény általában ősszel és télen megerősödik, és az Északi-sark körül koncentrálva tartja a rendkívül hideg levegőt, majd tavasszal fokozatosan gyengülni kezd. Amikor azonban a rendszer destabilizálódik, a hideg levegő alacsonyabb szélességi fokokra is leereszkedhet, ami szélsőséges időjárási epizódokat idézhet elő Európában és Észak-Amerikában. Idén azonban a jelenség a megszokottnál jóval korábban következett be.

November 10-én a sarki örvény szelei annyira legyengültek, hogy irányt váltottak, és gyengén kelet felől kezdtek fújni. Bár az ilyen destabilizációs epizódok néhány évente előfordulnak, novemberben rendkívül ritkák.

Az 1950-es években kezdett meteorológiai ballonokkal végzett mérések szerint ez a valaha megfigyelt legkorábbi irányváltás a sarki örvény áramlásában, amely 18 nappal döntötte meg a korábbi rekordot.

Hogyan befolyásolhatja az El Niño a sarki örvényt?

Az El Niño jelenség a Csendes-óceán trópusi vizeinek rendellenes felmelegedésével jár, és globális léptékben képes megváltoztatni a légköri áramlást.

Általánosságban az El Niño ősszel és a tél elején erősebben tartja a sarki örvényt, majd a hideg évszak vége felé segíti elő annak gyengülését. Bizonyos körülmények között ez a folyamat lehetővé teszi, hogy a hideg légtömegek dél felé – többek között Európa irányába – mozduljanak el.

Adam Scaife, a brit nemzeti meteorológiai szolgálat (Met Office) kutatója szerint fennáll a lehetősége, hogy az El Niño kivételes intenzitása felgyorsította a sarki örvény gyengülési folyamatát, amely normális esetben csak később, a szezon előrehaladtával következett volna be.

„Valószínűleg van némi hatása az El Niño jelenségnek. Ez a gyanúm, de teljes bizonyossággal nem tudhatjuk” – magyarázta a kutató.

A jelenség a légköri áramlás megváltozásával és a planetáris hullámok terjedésével függ össze. Ahogy a trópusi Csendes-óceán passzátszelei gyengülnek, az óceán nyugati részén felhalmozódott meleg víztömegek kelet felé áramlanak. Velük együtt egy alacsony légnyomású zóna is elmozdul, amelyet felszálló meleg levegő jellemez.

Ez a változás felerősíti a jetáramlás hullámzását – ez egy olyan erős szélfolyosó a felső légkörben, amely befolyásolja az időjárási rendszerek alakulását.

Alaszka közelében ezek a hullámzások felerősíthetik az aleuti alacsony nyomású képződményt. Az e folyamat által keltett légköri hullámok később a sztratoszférába is feljuthatnak, ahol a sarki örvény található.

Ezekbe a magasságokba érve a hullámok felerősödnek, és kölcsönhatásba léphetnek a sarki örvénnyel, a szokásos áramlásával ellentétes irányú légköri impulzust átadva neki. Ennek eredménye a hideg levegőt az Arktisz körül összetartó szelek gyengülése.

Nem biztos, hogy az El Niño a fő felelős 

Nem minden kutató ért azonban egyet azzal, hogy az El Niño a fő felelős ezért a korai destabilizációért.

Egy másik lehetséges magyarázat egy tartós magas nyomású rendszer kialakulása Skandinávia felett az elmúlt hetekben. Ez a légköri blokád megzavarta a jetáramlást, és nagy kiterjedésű hullámokat idézett elő, amelyek ugyanazon a légköri hullámterjedési mechanizmuson keresztül hozzájárulhattak a sarki örvény gyengüléséhez.

Andrew Charlton-Perez, a brit Readingi Egyetem kutatója úgy véli, hogy ennek a blokádnak nagyobb jelentősége lehet, mint az El Niño jelenségnek.

„Óvatos lennék azzal a kijelentéssel, hogy a destabilizációt az El Niño okozta. Úgy gondolom, hogy a magas légnyomású blokád valószínűleg fontosabb tényező” – nyilatkozta.

Következésképpen, bár az El Niño és a sarki örvény gyengülése közötti kapcsolat meteorológiai szempontból hihető, az esemény pontos okát még nem állapították meg. Lehetséges, hogy egyszerre több légköri tényező is közrejátszott.

A sarki örvény destabilizációja nem felelős az Egyesült Királyságban tapasztalható jelenlegi hideg időjárási epizódért, de a következő hetekben elősegítheti újabb alacsony hőmérsékletű és havazással járó időszakok kialakulását. Ezt a fajta jelenséget hirtelen sztratoszférikus felmelegedésnek (Sudden Stratospheric Warming – SSW) is nevezik. Egy ilyen esemény során a sztratoszféra szokásos széláramlása legyengül vagy megfordul, az Északi-sark közelében lévő levegő pedig gyorsan felmelegszik, miközben a légnyomás emelkedik.

A felszíni időjárásra gyakorolt hatások nem azonnaliak. Az elkövetkező hetekben a sztratoszférában bekövetkező változások befolyásolhatják a troposzféra légköri áramlását, és elősegíthetik a sarkvidéki hideg légtömegek elmozdulását Észak- és Közép-Európa felé.

Kiemelkedő precedens volt 2018-ban, amikor a sarki örvény destabilizációja előzte meg a Keleti fenevad (Beast from the East) néven ismert fagyos időszakot. Akkor a bőséges havazás és a hóviharok Nagy-Britannia nagy részét sújtották, komoly fennakadásokat és emberéleteket követelve.

Adam Scaife becslései szerint a sarki örvény november vége felé újra megerősödhet, ami átmenetileg enyhébb időjárásnak kedvezne. Ugyanakkor fennáll a lehetősége, hogy a tél folyamán egy újabb destabilizáció következik be.

„Nő a kockázata annak, hogy idén télen keleti áramlással és alacsony hőmérséklettel járó időszakok alakulnak ki” – figyelmeztet a kutató.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?