Kolozsvári metró: még nincs félig kész, de már majdnem hozzákezdtek
Hónapok múlva kezdődhet csak el a metróalagút fúrása, mivel még a fúróberendezés összeszereléséhez sem kezdtek hozzá.
2024. december 31-éig kellett volna felerészben megépíteni a kolozsvári metró első, közel 9 kilométeres szakaszát, legalábbis az országos helyreállítási tervben (PNRR) szereplő ütemterv szerint. Ez a határidő volt az egyik feltétele annak, hogy a beruházás megkapja a PNRR-ben erre a célra elkülönített 300 millió eurós finanszírozást, a másik pedig az, hogy 2026 júniusáig befejezzék az első szakasz építését.
Azt, hogy mennyire komolytalan dolog volt belefoglalni a beruházást az országos helyreállítási tervbe, ékesen bizonyítja, hogy az 50 százalékos kivitelezési határidőig hozzá sem kezdtek az alagút fúrásához, a munkálatok 0 százalékon állnak.
Emil Boc már 2024 júniusának elején, a helyhatósági választások kampányának finisében jelentette be, egyértelműen szavazatszerző szándékkal, a munkálatok megkezdését, belenyomva az ásót a munkaterület földjébe. Akkor még nem lehetett tudni, hogy a kolozsvári polgármesternek ezt a jelképes gesztusát hosszú hónapokon át semmiféle munkavégzés nem követi majd, a kivitelezés lényegében anélkül állt le, hogy valójában megkezdődött volna.
Mese, mese, meskete
Ez alatt az idő alatt a kolozsvári városvezetés tudatos dezinformációs kampányt folytatott, azzal ámítva a közvéleményt, hogy az építőtelepen szorgos munka folyik. A valóság az, hogy az előkészítő munkálatok csak november végén kezdődtek el Szászfenesen, az Eroilor utca közelében, nem messze a Leányvártól. Itt lesz a majd a második megálló, ahol a metróvonal bemegy a föld alá, a Szászfenes Gyalu felőli szélére tervezett végállomástól idáig a felszínen fognak futni a sínek.
Január 4-én, tehát négy nappal az első metrószakasz 50 százalékos kivitelezési határidejének letelte után a helyszínen jól látható volt, hogy elkezdték a munkaterület kialakítását, s ugyanakkor az is, sok földet kell még megmozgatni, mielőtt hozzá lehetne kezdeni a fúróberendezés összeszereléséhez. A TBM rendszerű hatalmas fúrógép elemei, melyek december közepén érkeztek meg Kínából, egy kivételével még becsomagolva sorakoztak az építőtelepen, úgy, ahogy a tehergépkocsikról lerakták őket.
A nagy infrastrukturális beruházásokat monitorozó, szakemberekből álló Pro Infrastructură Egyesület a Maszol érdeklődésére korábban azt közölte, hogy egy TBM összeszerelése általában három hónapot vesz igénybe, s hasonló információt tett közzé a kolozsvári önkormányzat is. Ez azt jelenti, hogy a metróalagút fúrása a legjobb esetben is csak valamikor április folyamán kezdődhet, vagyis hónapokkal azután, hogy felerészben már kész kellett volna lennie az első szakasznak.
Az építőtelepen már leraktak több mint egy tucat konténert, melyek minden bizonnyal irodaként és szállásként szolgálnak majd, de szemmel láthatóan egyelőre nincsenek használatban, amikor a helyszínen jártam, még a villany sem volt mindegyikbe bevezetve. Az, hogy a fúrás nem holnap vagy holnapután kezdődik, abból is kitűnik, a kivitelező csak november végén, egy kolozsvári állásbörzén kezdte meg a munkaerő toborzását.
Kapcsolódó
A PNRR-s finanszírozás azonban nem amiatt veszett el, mert a beruházás tetemes késésben van. Az Európai Bizottság már októberben közölte, hogy megvonja a beruházás finanszírozását a közbeszerzési eljárás során elkövetett szabálytalanságok miatt. A kolozsvári önkormányzat teljesen fejetlenül vezényelte le a tendert, a pályázatok benyújtási határidejét három alkalommal tolta ki, az eredményhirdetést pedig kétszer, közben pedig fel is függesztette az eljárást. A 300 millió euró azonban nem a totojázás miatt úszott el, hanem, ahogy azt korábban megírtuk, mivel az önkormányzat nem tartotta be a nemzetközi közbeszerzési eljárásokra vonatkozó uniós szabályokat.
Volt pénz, nincs pénz
Emil Boc polgármester és Dan Tarcea alpolgármester egymást túllicitálva próbálták meg bagatellizálni a pénz elvesztését, lényegében a saját siralmas bizonyítványukat magyarázva. Állításuk szerint nem nagy veszteség, hogy a beruházás nem kapja meg a 300 millió eurót, mivel az úgyis a PNRR hitelkomponenséből érkezett volna. Ez igaz, azonban a két PNL-s városvezető arról mélyen hallgatott, hogy a 300 millió euró után nagyon alacsonynak számító, a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint évi 2 százaléknál kisebb kamatot kellene fizetni, mivel a hitelt az Európai Unió vette fel.
Boc és Tarcea ismételten állította azt is, hogy a beruházás finanszírozása továbbra is biztosított, ami nem teljes mértékben igaz. Tény, a kolozsvári metró finanszírozásának biztosítása csakis kormányzati politikai akarat kérdése, de az is, hogy egyelőre nem született döntés arról, milyen forrásból pótolják a kiesett 300 millió eurót. Nagy kérdés, mennyire fogja prioritásként kezelni a nagy pénzszűkében levő kormányzat a tisztán helyi jelentőségű, ellenben méregdrága kolozsvári beruházást. Az is tény, hogy amennyiben hitelből oldják meg a finanszírozást, az jóval drágább lesz az elvesztegetett uniós forrásnál.
A metró kivitelezője a török Gülermak, a francia Alstom és a román Arcada cégek alkotta konzorcium, előbbinek nagy tapasztalata van a metróépítés terén. A kivitelezőnek a szerződés aláírásától számított 96 hónap alatt kell megépítenie a 21 kilométer hosszú, 19 megállós metróvonalat, valamivel több, mint 9 milliárd lejért, amire még rájön az áfa.
A szerződést 2023 májusának végén írták alá, ami azt jelenti, hogy legkésőbb 2031 májusában útnak kellene indulnia az első szerelvénynek. A rendelkezésre álló 96 hónapból 19 már eltelt úgy, hogy a tervezésre 6 hónap volt előirányozva, s a kivitelezés el sem kezdődött, még csak az előkészítő munkálatok folynak.
Emil Boc több alkalommal kijelentette, hogy a beruházás a tervek szerint halad, ami, természetesen nem igaz, s a 2031-es határidőre átadják a metrót. Nem tudom, lehet-e fogadni rá, Angliában biztosan lehetne. Az is biztos, 1 lejt sem tennék arra, hogy teljesülni fog a szerződésben előírt határidő.
CSAK SAJÁT