Olyan helyre is feljuthattak pénteken a marosvásárhelyi Teleki Tékában a látogatók, ahová máskor nem engedik fel a nagyközönséget. A Könyvtárak Éjszakáján megnyitották a könyvtár galériáját, ahol Teleki Domokos ásványgyűjteménye mellett közelről lehetett szemügyre venni a több mint kétszáz éves könyvtárterem olyan részleteit is, amelyek lentről alig észrevehetők. 

„A mai idegenvezetés különlegesebb vagy egy kicsit másféle idegenvezetés lesz, mint amit általában a nagyteremben szoktunk tartani. Más lesz a perspektíva, szó szerint és átvitt értelemben is” – mondta a Teleki Téka galériáján tartott tárlatvezetésen Karácsony Szidónia.

A helyszín önmagában is különlegesség volt. A galériára ugyanis rendszerint nem engedik fel a látogatókat. Lázok Klára, a Teleki Téka főkönyvtárosa elmondta, a felső szint alapvetően raktárfelület, itt csak könyvszekrények találhatók, valamint Teleki Domokos ásványgyűjteménye, miközben a kiállítás a földszinten látogatható.

Éppen ezért a galériát egyfajta misztérium övezi. Ezt használták ki a Könyvtárak Éjszakáján: innen, egy másik nézőpontból mutatták be a Tékát és olyan részletekre hívták fel a figyelmet, amelyek lentről kevésbé szembetűnők.

Kétszáz éves tárgyak kerültek szemmagasságba

Karácsony Szidónia elmondta: a Teleki Téka a magyar nyelvterület egyik első nyilvános könyvtára, amelyet gróf Teleki Sámuel 1802-ben nyitott meg a közönség előtt. Az általa összegyűjtött mintegy 40 ezer kötetből álló tudományos gyűjteményt már akkor hozzáférhetővé tette az érdeklődők számára.

A galériára feljutva olyan eredeti belsőépítészeti részletek is közelről láthatók, amelyekre a földszintről kevésbé figyel fel az ember. A könyvszekrények, a parketta, az ajtók egyes részletei és több más berendezési elem Teleki Sámuel korából, a 18. század végéről, illetve a 19. század elejéről maradt fenn.

A könyvtár legfontosabb értékét természetesen a könyvek jelentik, Teleki azonban más gyűjteményeket is elhelyezett itt. Korának főúri gyűjtési szokásaihoz hasonlóan ásványok, portrék és szobrok is bekerültek a Tékába.

Teleki Domokos ásványai több mint kétszáz éve őrzik helyüket

A galéria egyik különlegessége Teleki Sámuel fia, Teleki Domokos ásványgyűjteménye. A fiatal Teleki sokat utazott, többek között hegyvidékeket, fürdőhelyeket és bányavidékeket keresett fel, utazásai során pedig ásványokat is gyűjtött. Gyűjteményének létezését már 1790-ből dokumentálják.

Az ásványokat maga rendszerezte, a korban újszerűnek számító, Abraham Gottlob Werner nevéhez kötődő módszert követve. A kollekcióban Erdélyből és Szászországból származó darabok egyaránt helyet kaptak.

Teleki Domokos 1797-ben, mindössze 25 évesen hunyt el. Ásványgyűjteménye ekkor 416 darabból állt. Apja kegyeletből megőrizte a kollekciót, Marosvásárhelyre hozatta, majd maga is tovább gyarapította. A gyűjteményt a 19. század elején rendezték el a galérián látható szekrényekben, és az elrendezés azóta lényegében nem változott.

Teleki Sámuel tekintete uralja a könyvtártermet

A galériáról egészen másként láthatók a Téka festményei is. Jelenleg tíz portré található itt, de eredetileg ennél több kép díszítette a könyvtárat.

A legfeltűnőbb Teleki Sámuel nagyméretű portréja, amely már a könyvtárterembe belépve uralja a teret. A könyvtáralapító a Szent István-rend díszöltözetében látható rajta. Teleki maga is fontosnak tartotta, hogy portréja helyet kapjon az általa létrehozott gyűjteményben, és fiával hosszasan egyeztetett arról is, hová kerüljön a festmény.

A kép fölött az isteni gondviselés szemének ábrázolása látható. Karácsony Szidónia külön kitért arra, hogy a látogatók gyakran valamilyen szabadkőműves kapcsolatra gondolnak a jelkép láttán. A magyarázat azonban Teleki családi jelmondatában keresendő: a Deus providebit, vagyis „Isten gondot visel” gondolatához kapcsolódik.

A galérián Mátyás király, Bethlen Gábor és Teleki Mihály portréja, valamint könyvtáralapítók ábrázolásai is helyet kaptak. A Mátyás királyt ábrázoló képet Teleki idejében még hiteles portrénak tartották, ma azonban már tudható, hogy nem feltétlenül tükrözi pontosan az uralkodó valódi arcvonásait.

Fekete szobrok a könyvek fölött

A könyvszekrények tetején sorakozó fekete mellszobrok ugyancsak meghatározzák a Téka látványát. Teleki Sámuel korában nagy divatja volt az antikvitásnak, amely iránt a 18. század második felében különösen megnőtt az érdeklődés. Pompeji és Herculaneum feltárása, valamint a korabeli Grand Tour utazások tovább erősítették az ókori kultúra iránti rajongást.

A gyűjtemény eredetileg 63 darabból állt, jelenleg 47 szobor látható a könyvszekrények tetején. Ókori hírességeket és mitológiai alakokat ábrázolnak, köztük Homéroszt, Caesart és Pompeiust. Teleki Sámuel még Napóleon mellszobrának beszerzését is fontolgatta, végül azonban lemondott róla.

Mindig lehet valami újat mutatni

Lázok Klára szerint éppen az ilyen kevésbé ismert részletek miatt fontos, hogy a Teleki Téka bekapcsolódjon a Könyvtárak Éjszakájába.

A Könyvtárak Éjszakája országos rendezvény, amelyhez a megyei könyvtár is csatlakozott és a Teleki Téka számára is nagyon fontos, hogy részt vegyenek ezeken az alkalmakon.

„Ez is egy plusz esemény, amikor más oldaláról megmutathatjuk a munkánkat. Amikor újra és újra felhívhatjuk a figyelmet arra, hogy milyen kincsek rejtőzködnek itt, illetve arra, hogy miután már mindent megnéztek itt az emberek, még mindig tudunk valamit mutatni” – magyarázta Maszolnak a főkönyvtáros.

Szerinte a Könyvtárak Éjszakája tulajdonképpen a Múzeumok Éjszakájának könyvtári megfelelője: arra is szeretné felhívni a figyelmet, hogy a könyvtáraknak a 21. századi, mobiltelefonok és digitális eszközök uralta világban is fontos szerepük van.

Jazz zene mellett lehetett könyveket válogatni

A pénteki program másik népszerű eseménye a könyvturi volt. Ennek során a Téka udvarán, jazz-zene mellett válogathattak az érdeklődők az összegyűlt könyvekből.

A könyvek a Téka nyitott könyvespolcára kerültek be az év folyamán a marosvásárhelyiek felajánlásaiból. A polc egész évben elérhető, bárki vihet róla könyvet, és bárki hozhat is rá. Évente kétszer az összegyűlt teljes kínálatot kiviszik az udvarra.

Lázok Klára szerint a könyvturi mindig sok érdeklődőt vonz. Különösen sok diák válogat a könyvek között, de az idősebb korosztályból is sokan visszatérnek.

A főkönyvtáros szerint a Téka tapasztalatai alapján nem lehet kijelenteni, hogy az emberek már nem olvasnak. Igaz, a Teleki Téka elsősorban kutatókönyvtár, így olvasóinak száma nem hasonlítható például egy közkönyvtáréhoz. Olvasótermét főként kutatók, valamint dolgozataikat készítő egyetemisták használják.

Az elmúlt tizenhárom évben szervezett Forgatag könyvvásárain szerzett tapasztalataik sem arra utalnak, hogy eltűnnének az olvasók: a könyvvásárnak és az ott tartott könyvbemutatóknak továbbra is van közönsége.

A Teleki Téka ugyanakkor a legfiatalabbakat is igyekszik közelebb vinni a könyvek világához. Múzeumpedagógiai programjaikban a könyvre nemcsak olvasmányként, hanem tárgyként is felhívják a figyelmet: a gyerekek a papírmerítéstől egészen a könyvkötésig megismerkedhetnek a könyvkészítés egyes fázisaival.

Ezekre a foglalkozásokra Lázok Klára elmondása szerint rendszeresen sok gyerek érkezik. A céljuk pedig egyszerű: abban bíznak, hogy a könyvekkel most ismerkedő gyerekekből később olvasó felnőttek lesznek.