A Teleki Téka talán Marosvásárhely legikonikusabb épülete, amely már 1802 óta nyitva tartja kapuit az érdeklődők előtt, és próbál egy olyan helyszín lenni, ahova bárki nyugodtan betévedhet, ha olvasni, kulturálódni akar. A Maszol stábja Kovács Bányai Réka könyvtárost kérdezte az intézmény érdekességeiről. (Videó: Lepedus-Sisko Péter/Varró-Bodoczi Zoltán)

Sokan nem tudják, hogy a marosvásárhelyi Teleki Téka épülete eredetileg is a könyvtár számára épült, Teleki Sámuel tervei alapján. A termekben a könyvek, a bútorok elhelyezése az elmúlt 200 évben nem változott. Néhány éve került felszínre a könyvtár megnyitásának a dátuma is, ami 1802. október 18-a. A megnyitáskor Erdély és Magyarország első közkönyvtárává vált, ugyanis az Országos Széchenyi Könyvtár csak 1803-ban tárja ki kapuit.   

A Teleki Téka eleve közkönyvtárnak készült. Kifejezetten azzal a céllal hozta létre gróf Teleki Sámuel, hogy a tudományok iránt érdeklődők ingyen olvashassanak az épületben. Jelenleg a főteremben 40 ezer kötet van, de a könyvek mellett számos egyéb műtárgy is rejtőzik a falak között.

Értékes kéziratok, festett halotti címerek, gyászjelentés-gyűjtemény, gróf Teleki Domokos – Teleki Sámuel fiának – az ásványgyűjteménye, és számos régi festmény és szobor díszíti a könyvtár falait. Valamikor pedig érem- és fegyvergyűjtemény is volt a könyvtárban, ami egyfajta muzeális funkciót is betöltött annak idején, de ezek ma már sajnos nincsenek meg.

Nem csak a Teleki Sámuel által vásárolt könyvek találhatók meg a könyvtárban, hanem az államosítás után bekerült körülbelül 100 ezer más régi könyv a környékről, tehát ma kb. 250 ezer kötet számlálhatunk. „Ez egy ma is élő könyvtár, folyamatosan bővül és működik” – jelentette ki Kovács Bányai Réka.

A kutatás a mai napig folytatódik, az egyik legnagyobb felfedezés az elmúlt időkben egy egyleveles nyomtatvány volt, amely ezzel a legrégebbi ismert erdélyi nyomtatvány lett. A mohácsi vész előtt egy évvel írták, és egy régi könyv kötésének a megerősítésére használták fel, így senki nem gondolta, hogy ott rejtőzik a könyvben.

A Téka egy másik nagy értéke a Koncz-kódex, amely a könyvtár legrégebbi kézirata. A 14. századi pergamenlapokra másolt latin nyelvű bibliában megtalálható a marosvásárhelyi sorok, illetve a marosvásárhelyi glosszák magyar nyelvemlék, amelyekben összesen 55 magyar szót fedeztek fel. A sorok között 44-et, a lapszéli jegyzetekben pedig 11-et.

A szavakat ma is felismerhetjük, hiszen megtalálható közöttük a medue, atyad, kyral, valaky, yeltest (üvöltést), lezen (lészen). Jellemzők az ajakkerekítés nélküli kiejtést jelölő magánhangzók: így például melléled (mellőled), midén (midőn), kelket (kölyket), thiuis (tövis) – részletezte a könyvtáros.

A járványhelyzet a könyvtárnak sem tett jót, és emiatt nem tudják még, hogy idén milyen rendezvények várhatók a Tékában, de az biztos, hogy a kutatómunkát nem hagyják abba – mondta el Kovács Bányai Réka. A koronavírus elterjedése óta pedig aktívabbak Facebookon, és arra törekszenek, hogy ellássák az embereket olvasnivalóval, így számos régi könyvről került fel leírás és fotódokumentáció, amelyek megtekinthetőek a Téka közösségi oldalán.

Mi pedig olyan szerencsések voltunk, hogy éppen elértük a marosvásárhelyi filharmónia ütőegyüttesénak a hangversenyét, amit az udvaron tartottak meg.