banner_mHDmzQnh_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_wHx3GucY_webbanner_300x250.gif

Erdély legjei – Bihar megye: infrastrukturális fejlesztések (VIDEÓ)

Cikksorozatunkban az erdélyi megyék értékeit térképezzük fel. Témaválogatásunk rendhagyó és szubjektív, magyar önkormányzati vezetők ajánlásai alapján készült. Így „Erdély legjei” közé a látványos turistacélpontok, a kulturális, építészeti örökség elemei mellé az elmúlt évek kiemelkedő gazdasági beruházásai és más megvalósításai is bekerültek. Vagyis mindazok az értékek, amelyekre a helyi elöljárók szerint a megyéjük büszke lehet.  

Erdély legjei sorozatunkban Szabó József megyemenedzserrel az elmúlt évek legnagyobb Bihar megyei fejlesztéseiről beszélgettünk, és összegeztük mindazt, amit még meg szeretnének valósítani a vidék kisebb településein. (Videó: Lepedus-Sisko Péter/Varró-Bodoczi Zoltán)

A legtöbb fejlesztés Nagyváradon történt az elmúlt években, a vidék háttérbe szorult, ezért a kisebb települések lakói munkahelyek hiányában arra kényszerülnek, hogy ingázzanak a megyeszékhely és a lakhelyük között. Ezt akarja megváltoztatni Bihar Megye Tanácsa, hogy megkönnyítse az emberek életét – magyarázta a megyemenedzser.

Ehhez a legfontosabb a megyei utak rendbetétele. „Az infrastrukturális beruházásokon keresztül tudják leginkább erősíteni a közösséget és társadalmat” – mondta Szabó József.A Maszol stábjával Hegyköz útjain sétáltunk, ahol frissen aszfaltoztak éppen, mivel itt volt a legnagyobb szükség rá. „Ahol aszfaltoznak, ott előbb vagy utóbb megjelennek a befektetők. Több mint 150 kilométer utat újítottunk fel az elmúlt két évben, és ezzel az elvándorlás ellen dolgozunk” – emelte ki a megyemenedzser. 

Az utak rendbetétele mellett kulcsfontosságú az iskolafejlesztés. Ennek kapcsán Kágya faluba látogattunk el, ahol éppen most újították fel a helyi tanintézményt. Szabó József szerint a gyerekeknek az a legfontosabb, hogy olyan létesítményt hozzanak létre, ahova boldogan mennek be. Nem csak tanulni – bár az az elsődleges –, de az is fontos, hogy a tanulás mellett egy jó élmény legyen az, hogy együtt vannak a többiekkel.  Szerinte ez a kor a gyerekek számára létkérdés, mivel azokkal az élményekkel mennek tovább, amelyeket az iskolától kaptak.

„A bentlakás kiépítése volt a legfontosabb, hogy a környékről tudjanak többen idejönni. Ebbe az iskolába sok olyan gyerek járt, aki szeretett volna szakmát tanulni, de a körülmények miatt nem szívesen ment oda. Ez most megváltozott” – hangsúlyozta Szabó József. A legfontosabb a duális képzés beindítása volt, elkezdték a hiányszakmákat oktatni, ami azért jó, mert a környéken lévő nagyobb cégek munkahelyet tudnak biztosítani az ott végzőknek, így nem külföldre távozniuk a friss végzősöknek.

A harmadik nagy fejlesztés a tanmedencék építése lesz, amely során hét faluban építenek félolimpiai úszómedencét és sportbázist is. Nagyváradon nagyon erős kultúrája van az úszásnak, országos bajnokságot is nyertek a vízipóló csapataik, azonban a kisebb településeken ezt nem igazán lehetett művelni medencék hiányában. Így a cél az, hogy a kisebb falukból ne kelljen nagyvárosba, vagy Magyarországra menniük a diákoknak, ha úszást akarnak tanulni. A medencék közel lesznek az iskolákhoz, hogy tanórák idején tornaórákat is lehessen ott tartani.  

Szabó Józseffel Székelyhídra autóztunk, hogy megnézzük a legelőrehaladottabb stádiumban lévő medencét, amely már 85 százalékban készen is van, szeptemberben akarják átadni. Mint megtudtuk, a legnagyobb nehézség az volt, hogy Románia ezen részén ilyen típusú medencéket nem építettek még, és nem tudták, hogy milyen igényeknek feleljenek meg. Kihívás az úszómesterek betanítása is, mivel emiatt egy különleges tanfolyamot kell lebonyolítaniuk a környéken, ahova beiratkoznak a tornatanárok, hogy elvégezhessék a vízimentő képzést, enélkül nem indíthatják el a tanmedencék működését.

A határ menti övezetekre az a jellemző, hogy sok szülő a határon túli iskolába íratja a gyermekét. Ezekkel a különböző fejlesztésekkel pedig azt szeretnék elérni, hogy a helybéliek otthon maradjanak, esetleg a határról túlról jöjjenek mások Bihar megyébe – mondta Szabó József.

banner_2OFm8Z0e_webbanner_3_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?