Országos tisztújító küldöttgyűlést szervez október 24-én és 25-én a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) Szatmárnémetiben, ahol megválasztják a szervezet új vezetőségét. Az elnöki tisztségért két jelölt küzd meg: Szilágyi Dóra Emese, jelenlegi MIÉRT-elnök, illetve György Botond politikus-humorista. Ezúttal Szilágyi Dórát kérdeztük közösségi múltjáról, további céljairól. Hamarosan a másik jelölttel készült interjú is elérhető lesz a Maszolon. A két jelöltnek ugyanazokat a kérdéseket tettük fel.

– Miért és mióta fontos neked a közösség szolgálata?

– Már gyerekkoromban, ötéves korom óta tagja voltam a helyi ifjúsági szervezetnek a szülővárosomban, Tasnádon. Folyton kerestem a kapcsolódási pontokat, így tíz éve tevékenykedem különböző feladatkörökben a Magyar Ifjúsági Értekezletben. Voltam egyszerű résztvevő, önkéntes, majd programfelelős. Két évig voltam a szervezet külügyekért felelős alelnöke, és az elmúlt két évben az elnöki feladatkört töltöttem be.

Idéntől a Magyar Ifjúsági Konferencia erdélyi elnöke vagyok. Ez azt jelenti, hogy széles rálátásom van a különböző ifjúsági szervezetek működésére: a cserkészszövetség, az egyházi ifjúsági szervezetek, diák- és egyetemistaszervezetek működésére. A fiatalok visszajelzéseit, igényeit próbálom összegyűjteni, érdeklépviseleti szinten, hiszen ezeket az igényeket továbbítom is a döntéshozók felé.  Az elmúlt években tehát ezzel kelek és ezzel fekszem, folyton ezzel foglalkozom.

– Mi motivált arra, hogy (újra)indulj az elnöki tisztségéért?

– Az elmúlt két év nem volt elegendő arra, hogy az összes tervemet meg tudjam valósítani, hiszen az nagyrészt a kampányokról, szuperválasztási évről szólt. A MIÉRT érdekképviseleti szervezetként a fiatalok érdekeit tűzte programjára a jelöltek által, 1300-nál több jelöltünk volt az önkormányzati választásokon. Ennek körülbelül az egyharmada mandátumot is nyert, tehát ott vagyunk a helyi közösségek alakításában, de volt jelöltünk az európai parlamenti és a bukaresti parlamenti választásokon is. A munkánk nagyrésze abból állt, hogy mozgósítottunk, illetve a fiatalok észrevételeit összegyúrva programot állítottunk, majd a döntéshozók felé terjesztettük.

Ezek mellett új programokat hoztunk a MIÉRT életébe, podcast csatornát indítottunk, középiskolai karavánt indítottunk, az elsőszavazókat szólítottuk meg, de foglalkoztunk mentálhigiéniás kérdésekkel, vállalkozásindítással, hiszen ez az itthonmaradásnak az egyik biztos alapja, ha versenyképesek vagyunk. Foglalkoztunk a környezetvédelemmel, a fenntarthatósággal, ami a fiatalok körében kedvelt téma. De igyekeztünk mindegyik hagyományos programunkat, képzésünket megtartani, sőt ezeket bővítettük is.

– Hogyan látod a MIÉRT szerepét az erdélyi magyar ifjúsági életben ma?

– A MIÉRT egy ernyőszervezet, amely együtt kíván működni a többi Erdélyben működő ifjúsági, illetve szakmai szervezettel is. Az elmúlt mandátumom alatt csatlakoztunk egy nagyszabású Erasmus+ programba, a Minority+ Youth Leaders Academy-be, ahol most fejeződött be egy 1400 mintás ifjúságkutatás, amiben kifejezetten azt néztük, hogy az erdélyi magyar fiatalok hogyan viszonyulnak 2025-ben például az oktatás kérdéséhez, az oktatás és a munkaerőpiac viszonyához. Tudnak-e boldogulni az anyanyelvű oktatásban részesültek? Hogyan viszonyulnak a lakhatás kérdéshez, családalapítás, gyerekvállalás, elvándorlás? De a diszkrimináció is kiemelten fontos téma ebben a programban. Mindannyian érezzük, hogy ez a rengeteg válság, főleg a gazdasági vetületei komoly nyomot hagynak a fiatalokban, és komolyan megtépázzák a perspektíváikat. Ez a kutatás arra volt jó, hogy átfogó képet kapjuk, amiből tovább tudunk építkezni, ebből kiindulva tudjuk programjainkat összeállítani.

Emellett azért lazább témákkal is foglalkoztunk, két éve igyekszünk megfordulni minden kisebb-nagyobb fesztiválon Erdélyben, azért, hogy találkozhassanak velünk, és tartalmas szórakozásban részesítsük a fiatalokat. Igyekszünk például az irodalmat és az olvasást becsempészni könnyed formában a fiatalok mindennapjaiba, így programjainkon találkozhattak fiatal költőkkel, írókkal, de akár filmrendezőkkel, színészekkel is. És bár próbáltunk az elmúlt két évben nagyon sok területen újítani, úgy érzem, hogy a sok kampány mellett még mindig nem jutott elég idő a szervezeti építkezésre, úgyhogy elsősorban ezt a munkát szeretném folytatni, amit az elmúlt két évben elkezdtem, és természetesen mint a generációm egyik tagját, engem is érdekel az, hogy mi lesz a mi generációnkkal, milyen perspektíváink vannak, és hogyha tudok, akkor ezen szeretnék segíteni.

– Milyen konkrét terveid, elképzeléseid vannak a következő két évre nézve?

– A nehéz gazdasági helyzet és a körülöttünk zajló konfliktusok miatt egyre nehezebb a fiatalok jövője, ezért célunk, hogy új perspektívákat nyissunk számukra. A következő időszakban egy pályaorientációs karavánt indítunk középiskolásoknak, amelybe szakembereket vonunk be és elvisszük a tudást és lehetőségeket. Később egyetemistákra is kiterjesztjük a programot. Emellett szeretnénk létrehozni az ösztöndíj- és csereprogrammonitort, amely összegyűjti az összes elérhető hazai és nemzetközi lehetőséget, segítve ezzel a fiatalok előrelépését. Fontosnak tartjuk a román nyelv tanulásának támogatását, és a differenciált érettségire való felkészülés megkönnyítését is. Külön figyelmet fordítunk a diaszpórában élő fiatalokra: jogi tanácsadással és állásbörzékkel való összekapcsolással segítenénk a hazatérni vágyókat. Az új technológiai kihívásokra is reagálunk, célunk, hogy a fiatalok megtanulják tudatosan használni az AI-t, és ebben segít majd a Mind the Gap podcast új évada, amely a gazdasági és technológiai változásokra fókuszál.

Erősíteni szeretnénk az önkéntes és adományozási kezdeményezéseket is, akár digitális eszközökkel, például applikációkon keresztül, amelyek összekapcsolják a közösségi felelősségvállalást a mindennapi szokásokkal. Konkrétan van egy olyan app, amin keresztül fel lehet ajánlani a személyes képernyőidőnket, ami egy bizonyos összegnek felel meg, és ezt az összeget lehet tovább irányítani iskoláknak, alapítványoknak, ifjúsági szervezeteknek. Ez egy win-win helyzet, mert az egyén is nyer, illetve a jó célt is tudjuk szolgálni. A szervezeti működésben nyitottabbá szeretnénk válni: egy toborzó tábort szervezünk új tagoknak, és kiemelten támogatjuk a szórványban működő ifjúsági szervezeteket. Célunk, hogy a MIÉRT minden fiatal számára nyitott közösség legyen, ahol a közéleti, szakmai és önkéntes tevékenységek révén közösen építjük a jövőt.

– Milyen területeken kellene erősítenie a MIÉRT-nek?

– Nagyobb jelenlétre van szükség a vidéki fiatalok körében, mivel általában az ifjúsági szervezetek, diákok csatlakoznak be, kevésbé azok, akik már valamilyen területen elhelyezkedtek vagy dolgoznak, pedig a MIÉRT meg kell tudjon szólítani mindenkit. A vidéki fiatalok számára is hasznos programot, képzést kell nyújtson, ami a helybeli boldogulásukhoz szükséges. Például vállalkozásindítás terén, vizsgára való felkészülésben vagy családalapításban, az ifjúsági és családpolitikai intézkedések mentén. Mi azt szeretnénk, hogy a MIÉRT minden társadalmi rétegben, minden korcsoportban jelen tudjon lenni, és iránytűként szolgálni.

– Milyen vezetőnek tartod magad?

–Kitartó vagyok, ez néha jó, de néha rossz is. Végtelenül empatikus vagyok, és szeretek nagyon sok véleményt, történetet meghallgatni ahhoz, hogy egy határozott és jól megalapozott döntést hozzak. De azt gondolom, hogy a vízióim tiszták, konkrétak, és ennek mentén fogok ezután is dolgozni.

– Szerinted miért vagy te alkalmasabb az elnöki tisztségre, mint a másik jelölt?

– Több mint tíz éve dolgozom ebben a szervezetben, ismerem az embereket, ismerem a szervezeti vezetőket, ismerem a tájegységeket, a szórványban működő szervezetek kihívásait. Partiumból származom, szóval ismerem a partiumi és a székelyföldi szervezetek működését is, de a kilenc megyében működő szórványszervezeteket sem lehet összehasonlítani, az összes más. Az elmúlt években velük együtt terveztem, velük együtt dolgoztam azon, hogy helyben ők is erősebbek legyenek, illetve a MIÉRT is erősebb legyen. Meg sem tudnám számolni, hány éve dolgozom az Erdélyi Politikai Iskolában, az Edzőtábor és az Akadémia szervezésében és előkészítésében, még akkor is, ha nem főszervező vagyok, csak a háttérben dolgozom.

Két évig voltam az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének az alelnöke Romániából, ez azt jelenti, hogy egy európai szintű rálátásom volt arra, hogyan alakulnak más tagállambeli tagszervezetek intézkedései, és jelenleg a Magyar Ifjúsági Konferencián keresztül egész Erdélyért felelek, nem csak azokért, akik a MIÉRT ernyője alá tartoznak. Azt gondolom, hogy ez a kapcsolati háló, a tapasztalat, a sokéves munka, ami mögöttem áll, megerősítenek ebben a tisztségben, és erre a pozícióra ajánlanak.

– Mi a kedvenc, legmeghatározóbb MIÉRT-es élményed?

– Sok megmosolyogtató történet van, de elmondom az egyik kedvencem. Régen egy kicsit másról szólt az ifjúsági mozgalom, és a legelső Edzőtáboromban, amin résztvevőként voltam jelen, későn érkeztem, ezért a leges-leges-legutolsó szobát kaptam. Ez egy ágynemű raktár volt, amibe behelyeztek nekem egy pótágyat. Szűkös volt, viszont nagyon-nagyon jó illata volt a friss ágyneműnek. De nagyon nagy élmény volt például az is, amikor 2022-ben az Erdély Dalát szerveztük, aminek döntőjét élőben közvetítette az Erdély TV. Az elég nagy sajtófigyelmet kapott, nagyon szuper hangulatban telt, sok fiatal tehetséggel.

A MIÉRT podcast-csatornájának egyik izgalmas epizódja: