Idéntől kötelező tantárgyként szerepel a romániai közoktatásban A zsidóság története. A holokauszt. A parlament 2021 őszén döntött arról, hogy a középiskolai tanterv részeként bevezetik ezt a tantárgyat. Mint minden más újítás esetében, itt is felvetődik a kérdés: megfelelő-e a módszertan és tartottak-e erre vonatkozó képzéseket a történelemtanároknak. Vannak lelkiismeretes pedagógusok, akik kiemelik a tevékenységet a tanterem falai közül, mások a diákoknak kiadott feladatokkal „pipálják ki” saját hozzájárulásukat, de a riportunkban megszólalók egyike szerint a rendszerben olyan tanárok is akadnak, akik tagadják a holokausztot.    

A program hivatalos elindításakor az akkori miniszterelnök, Marcel Ciolacu közölte, fontos a hazaszeretet szellemében nevelni a fiatalokat, ismerniük kell a nemzet nagy alakjait, de a történelem sötét fejezeteiről vagy az ezeket előidéző személyekről is tudniuk kell. „A történelem hibáit ismerni kell, hogy ne ismétlődjenek meg” – jelentette ki.

Nem plusz teher kell legyen, hanem tanulság

Szabó Ödön, az RMDSZ oktatási szakpolitikusa a Maszolnak nyilatkozva elmondta: „Én azt látom, hogy mint minden a romániai rendszerben, ez is nehezen indul, de előbb-utóbb be fog robbanni. Én attól óvnék viszont nagyon sok embert, hogy ezt valami plusz teherként nézze. Hisz a pedagógusok egy része is, a szülők egy része is ezt egyfajta kötelező plusznak tartják, aminek nem feltétlenül örülnek” – jegyezte meg. 

Meglátása szerint fontos az elmúlt száz év nagyon nehéz történelmi terheit megtanulni, és abból okulni, hogy miként jutott oda egy társadalom, hogy különböző nyomások alatt, gazdasági, szociális töredezettség aprópóján egy-egy népet megpróbált odáig elvinni, hogy kiírtsa a földről.

„Én azt gondolom, hogy ennek vannak tanulságai. Többség–kisebbség viszonyában arról, hogy egy-egy feszültséget hogy kellene vagy lehet kezelni, és hogyan tudjuk megóvni magunkat a mában attól, hogy ezek az erők, ezek a hangok újra erősebbek legyenek, és pontosan definiáljuk, hogy miből lesz idézőjelben az a típusú csemete, amiből terebélyesedik egy olyan fa, amit már sokkal nehezebb kivágni” – mondta Szabó Ödön képviselő.

A kihívás: élményszerűvé tenni a tantárgyat

Vannak pedagógusok, akik az elméleti oktatás mellett gyakorlati, élményszerű módszereket is alkalmaznak, mások a diákoknak kiadott feladatokkal – projektek bemutatásával – pipálják ki a kötelezettséget.

Antal Levente Mihály Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes a Maszolnak elmondta: A zsidóság története. A holokauszt tantárgyhoz is készült tanterv és tankönyv, akárcsak bármely más tantárgyhoz. A tanárok többsége már az egyetemen tanult a 20. század történelméről és a holokausztról, így – véleménye szerint – kompetensek az új tantárgy oktatására.

„A kihívás inkább az, hogy a tanárok mennyire tudják a diákok számára érdekessé, átélhetővé tenni a témát. Nem elég, ha csak a gyerek dolgozik és a tanár pontoz – fontos, hogy a tanár is aktív legyen” – fogalmazott Antal Levente Mihály.

„Sajnos Marosvásárhelyen túlélőkkel ma már nem lehet találkozni, de vannak olyan helyi intézmények, ahol hitelesen lehet bemutatni a holokauszt történetét. Emellett a digitális világban akár virtuálisan is ellátogathatunk Auschwitzba vagy más emlékhelyekre – ehhez ma már minden tanteremben adott az okostábla, minden gyerek kezében ott az okostelefon. Csak rajtunk múlik, mennyire tudjuk élményszerűvé tenni ezt a tantárgyat” – mondta a főtanfelügyelő-helyettes.

A cél, hogy a diákok felismerjék: a történelem ismétlődése elkerülhető, ha megértjük a múlt hibáit – és elkötelezzük magunkat amellett, hogy hasonló tragédia többé ne történhessen meg – tette hozzá.

Újdonság a diákok egy részének: Jézus zsidó volt, Eminescu antiszemita 

Dubb László, a marosvásárhelyi Zsidó Hitközség elnöke szerint fontos, hogy a mai generáció is tudomást szerezzen a történtekről. „Olyasmit kell tanítani, amire kíváncsiak a gyerekek, mert ha nem érdekes a téma, akkor elmegy a fülük mellett” – mondta.

Közölte: áttekintett két tankönyvet, és megfigyelte, hogy bár két külön kiadótól származnak, az információk ugyanabba a keretbe vannak szorítva. A könyvek moduljai előre meghatározzák, mit kell feldolgozni, a mai pedagógiai elvek szerint darabokra bontva az anyagot: egy-egy esettanulmány bemutatása, majd összefoglalás négy-öt-hat oldalon.

Vannak olyan tanárok is, akik minden évben az osztályokat a marosvásárhelyi zsinagóga mellett létrehozott múzeumba viszik a program keretében – meséli. „Érdekes, milyen dolgokat kérdeznek a gyerekek. Hallják az utcán a szülőktől, hogy »zsidók« és most szemben állnak egy zsidóval. Furcsa nekik. Én kihasználom az alkalmat, és megkérdezem, tudták-e, hogy Jézus Krisztus zsidó volt. Nagy a meglepetés. ilyenkor az első reakció megmutatja, ki mit tud” – mondta. 

Azt nagyon jónak tartja, hogy a tankönyv kevésbé ismert tényeket is feltár: mint például Mihai Eminescu vagy Nicolae Iorga antiszemitizmusa: 

Dubb László szerint a diákok nehezen értik meg, mit jelent hatmillió áldozat. A könyvet művelt szakemberek írták, de bele kellett szorítaniuk bizonyos keretek közé. 

„A múzeumban amikor a diákok a könyvespolchoz mennek meglepődnek. Miért van az, hogy a héber írás jobbról balra halad? Megtudják azt is, hogy miért nincsenek magánhangzók. Közel kell hozni a témát a mindennapi tapasztalatokhoz. Előjönnek előítéletek is, amit a gyerekek hallottak a zsidókról. Általában butaságok, de nem ez a lényeg: a tanár feladata, hogy elmagyarázza” – mondta Dubb László.

A tanár hozzáállása a legfontosabb

A jelenlegi, több mint százoldalas tankönyv informatív, és digitális platformokra is utal, tette hozzá Diamantstein György történelemtanár. Közölte, az egyik történelemkönyvet ő maga fordította magyar nyelvre, de jelenleg nem ezt használják az iskolákban. Kifejtette, a tankönyv részletes és jól megírt, de az anyag átadásában a tanárnak van fontosabb szerepe. 

A több mint három évtizedig oktató történelemtanár ugyanakkor azt is elmondta, hogy a rendszerben még mindig vannak olyan szaktanárok, akik tagadják a holokausztot.

„A tantárgy nem arat osztatlan sikert” – mondja egy gyakorló történelemtanár

Mint megtudtuk, nem minden történelemtanár tanítja az új tantárgyat. Az óraszámaik és a kollégákkal való megegyezés alapján derül ki, hogy ki kapja ezt a feladatot. 

„Mint mindent, ami plusz tevékenység, ezt is teherként fogják fel a diákok” – fogalmazott portálunk megkeresésére egy, a neve elhallgatását kérő történelemtanár. Az oktató szerint, ha a „muskátlik termesztését vezetnék be új, kötelező tantárgyként, a diákok hozzáállása akkor sem lenne más”. Ő maga idén kezdte el oktatni a tantárgyat, és elmondta, fakultatív módon erre vonatkozó képzéseken vehetnek részt a tanárok. Egyebek mellett a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen is szerveztek továbbképzést, de ezek egyike sem kötelező jellegű.  

Magyar nyelvű tankönyv ugyan még nem járt a kezében, de a digitális platformon elérhető tananyagot közepesnek tartja. Úgy véli, a tanterv elég rugalmas ahhoz, hogy a pedagógusok a diákok meglévő ismereteihez igazodva taníthassanak.

Felvetésünkre megerősítette, hogy a marosvásárhelyi tanárok számára az érzékenyítés szempontjából is több lehetőség adott: ilyen például a helyi Zsidó Hitközség és annak képviselői, a városban található zsinagóga, valamint a mellette működő, igényes múzeum.

A marosvásárhelyi történelemtanár szerint a tantárgy nemcsak az antiszemitizmusra való figyelemfelkeltés miatt fontos, hanem azért is, mert rá kell mutatni a napjainkban elharapózó idegengyűlöletre és a kisebbségek iránti gyűlöletre.