Cseke Attila szenátorral a nagyváradi magyar kulturális örökséget jártuk körbe, a Barokk Palotáról és az Ady Endre Emlékmúzeumról beszélgettünk az Erdély legjei sorozatunkban. (Videó: Lepedus-Sisko Péter/Varró-Bodoczi Zoltán)

Az Ady Endre Emlékmúzeumot a „Müllerei” néven ismert nagyváradi cukrászda nyári kioszkjában rendezték be, ami a költő egyik kedvenc törzshelye volt az 1900-as évek elején, amikor a Szabadságnál dolgozott. Az emlékmúzeum 1955-ben nyílt meg, és a költő halálának 101. évfordulója alkalmából újították fel, és újrarendezték. Ez annyira jól sikerült, hogy a Kárpát-medencei Kiállítások Versenyére is benevezték – emelte ki városnéző körutunkon Cseke Attila.

Ha belépünk az épületbe, egy teljesen újragondolt kiállítást láthatunk, interaktív elemekkel, mint például a kétnyelvű „versfal” alkalmazás, amelynek segítségével a versszakokból hiányzó szavakat illeszthetünk helyükre. A múzeum Ady Endre Nagyváradon töltött éveire koncentrál, és láthatók ott kéziratok, könyvek, a költő rendőri engedélye, kalapjának másolata és feltételezett íróasztala is, amelyen újságcikkei születtek.

Ami kihagyhatatlan a múzeumból, az a Brüll Adéllal való – nem mindig felhőtlen – kapcsolata. A kettejükről készült fotók között láthatunk egy képet (talán az egyetlent), ahol Ady és Léda mosolyognak, és békésen megvannak egymás mellett. A múzeumban az életrajzot is belefűzték a kettőjük kapcsolatába, és más olyan szerelmekről is tudósít a tárlat, amelyek szintén Nagyváradon szövődtek.

Ezt a bonyolult kapcsolati hálót, a sokrétű baráti és személyes ismeretségi szálat akár mi magunk is megpróbálhatjuk kibogozni érintőképernyős interaktív alkalmazások segítségével. Egy hangulatos kávéházat is berendeztek a múzeumban, ahova nyugodtan leülhetünk, beleélve magunkat a korabeli hangulatba.

Cseke Attila szerint az emlékház fontos helyszíne a magyar kultúrának, mivel Ady Endre személyisége Nagyváradon teljesedett ki, ezt ő maga is így vallotta. És ha Ady Endrére gondolunk, akkor mindenkinek Nagyvárad jut eszébe, pedig nem is ott született – mondta a szenátor. Az újranyílt emlékmúzeum pedig kiegészíti azt a „hálózatot”, amely olyan értékes személyiségek életútját, tevékenységét mutatja be, akik nyomot hagytak a város kulturális és szellemi életében.

A második kihagyhatatlan úti cél Nagyváradon a római katolikus püspöki palota, más néven a barokk palota, amelyet a kommunista rendszer kisajátított, és csak több éves pereskedés után sikerült visszaszerezni. Jelenleg a megyei önkormányzat ROHU-s pályázata révén újítják fel, kívül már teljesen készen van, csak a park részét kell még kialakítani, és reménykednek, hogy idén be is fejeződnek a munkálatok.

A barokk palota Mária Terézia idejében, 1761 és 1777 között épült, a bécsi Franz Anton Hillebrandt építész tervei alapján, osztrák beütésű francia stílusban, a cour d’honneur-ként ismert barokk palotaépítészeti eljárással. Bár nem teljes mértékben az eredeti tervek szerint épült fel, így is a legfontosabb barokk épület az országban.

A római katolikus egyház 1996-ban igényelte vissza a püspöki palotát, és csak 8 év elteltével, a legfelsőbb bíróság 2004-ben kimondott ítélete után vehette birtokba az épületet. A benne működő Körösvidéki Múzeum akkor 5 évet haladékot kapott a költözésre, de hiába volt megállapodás, ez csak 2013 végén történt meg.

Bibliai növény és dendrológiai park Greening Footprints a címe annak a ROHU-projektnek, amely keretében 773,1 ezer euró áll a püspökség rendelkezésére, hogy megvalósítsák a mintegy hat hektáros parkkal kapcsolatos elképzeléseiket. A palota és székesegyház főtengelyében egy kockaköves burkolatú teret alakítottak ki, felújították a sétányokat, füvesítettek, a bazilika mellé pedig bibliai növényeket telepítenek, a barokk ültetési rendnek megfelelő virágágyásokat alakítanak ki, hogy így visszaadják a kert eredeti barokk jellegét. 

A restaurálás után a palota egyházi funkciója mellé egy kulturális, értékmegőrző és -képző funkciót is kapcsolnak. „Ma már ez nem csak vallási tér, hanem zenei és kulturális eseményeknek ad helyszínt. Sikerült egy olyan teret teremteni, amely Nagyvárad közösségének szolgál” – mondta Cseke Attila.