A holland kormány visszavonulót fújt, azaz visszaadta a kínai tulajdonosnak az ellenőrzést a nagyközönség által kevéssé ismert cég fölött. A vita miatt kialakult chiphiány néhány hét távlatában az autóipar leállásával fenyegetett.

Október 9-én a világ legnagyobb autógyártóinál megszólaltak a vészcsengők, amikor a nagyközönség számára jobbára ismeretlen beszállító egy átiratban közölte velük, hogy „váratlan fejlemények befolyásolhatják bizonyos termékek elérhetőségét”. A hollandiai, de kínai tulajdonú Nexperia nem túlságosan fejlett chipeket gyárt, viszont azokat széles körben használják az autók elektronikus rendszereiben: a központi záraktól a légzsákoktól és a fényszóróvezérléstől az ablakemelőig. A „riadó” hatására az autógyárak és a beszállítók elkezdték felhajtani a piacon még fellelhető chipeket, mielőtt a készleteik kimerülnek. A Politicónak nyilatkozó egyik iparági forrás a Covid-járványhoz hasonlította a helyzetet, amikor az emberek hirtelen felvásárolták az áruházakból a WC-papírt és az élesztőt.

A chiphiányt a holland kormány idézte elő azzal, hogy szeptember 30-án nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva átvette az irányítást a Nexperia fölött. A hollandiai cég a Philipsből vált ki két évtizede, 2018 óta pedig a kínai Wingtech tulajdona. A holland gazdasági minisztérium arra hivatkozott, hogy a Nexperia „súlyos irányítási hiányosságai” miatt stratégiai technológiai tudás és gyártási képességek kerülhetnek ki Európából.

Válaszul a holland kormány döntésére Kína exportkorlátozásokat jelentett be, ami rendkívül súlyosan érintette az autógyárakat világszerte. Noha a Nexperia árbevétel‑arányos részesedése a piacon nem túl nagy – alig 5 százalékos –, a termékei széles körű alkalmazása miatt óriási a stratégiai jelentősége. Egy-egy járműbe tudniillik több tucat vagy akár több száz ilyen olcsó chip kerülhet, típustól függően.

A Nexperia Európában gyártott lapkáinak legnagyobb részét a kínai Kuangtunkban tesztelik és csomagolják, mielőtt a végfelhasználókhoz vagy a beszállítókhoz eljut.

A vita nyomán elsőként a Honda jelentette be, hogy kénytelen felfüggeszteni a gyártást az amerikai piacot kiszolgáló mexikói üzemében, de kiderült, hogy a nagy európai gyártó is mindössze néhány hétre elegendő chipkészlettel rendelkezik. A több autómárkának is beszállító Bosch például több száz alkalmazottját küldte kényszerszabadságra a chiphiány miatt.

Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök október végi találkozója után a Fehér Ház közölte, hogy Kína hajlandó enyhíteni az exportkorlátozásokat, viszont a gyakorlatban a szállítások továbbra is akadoztak. Peking belső döntésekre, illetve a kínai és a hollandiai egységek közötti vitákra hivatkozott. Végül szombaton egy holland delegáció utazott Kínába, és több napi tárgyalás után Vincent Karremans gazdasági miniszter szerdán bejelentette, hogy a holland kormány visszaadja az ellenőrzést a Nexperia csipgyártó fölött a kínai tulajdonosoknak. „A következő időszakban folytatjuk a konstruktív párbeszédet a kínai hatóságokkal” – nyilatkozta a holland politikus jelezve, hogy az ügy távolról sincs véglegesen megoldva. Amúgy a tárgyalásokon német, uniós és amerikai hivatalnokok is részt vettek.

Iparági elemzők szerint az eset rávilágított az autóipari ellátási láncok sérülékenyégére, de arra is, hogy milyen súlyos következményekkel jár Európára nézve Washington és Peking „geopolitikai pofozkodása”. Bírósági iratok szerint Hollandia az Egyesült Államok nyomására kezdeményezte a kínai vezérigazgató, Csang Hszüe-cseng eltávolítását a Nexperia éléről. Washington tavaly felvette a Wingtechet a nemzetbiztonsági kockázatok miatt exportellenőrzésnek alávetett vállalatok listájára, idén szeptemberben pedig kiegészítette a névsort a kínai cég leányvállalataival, köztük a Nexperiával, és nyomást gyakorolt a szövetségeseire, hogy kövessék a példáját.

A COVID‑járványt követő chiphiány, illetve az ebből adódó kényszerű leállásokból a gyártók a megfelelő következtetéseket vonták le, viszont a 2022-es újraindulás után nem követték eléggé következetesen az ellátási láncok diverzifikálását. Sigrid de Vries, az Európai Autógyártók Szövetségének vezetője sajtóközleményében úgy fogalmazott: az autógyártók „az elmúlt években tettek lépéseket”, de hozzátette, hogy a kockázatot „nem lehet nullára csökkenteni”. Ettől amúgy nagyon is távol áll az európai autóipar, ha egyetlen, kvázi ismeretlen beszállító kiesése ennyire súlyos ellátási zavarokat okozhat.

Mindenesetre az Európai Bizottság bejelentette, hogy előrehozza a chipekről szóló európai jogszabály jövő őszre tervezett felülvizsgálatát, és 2026 első negyedére új javaslatot készít elő. Az eredeti kezdeményezés célja az volt, hogy 2030‑ra az EU 20 százalékra növelje a részesedését a globális mikrochip‑értékláncban. Ez a jelenlegi, 9 százalékos szint több mint kétszerese lenne, magyarán az európai kapacitás gyorsabb növeléséhez sürgősen be kell vezetni további ipar‑ és beruházástámogató intézkedéseket.