A két nagyhatalom keményen játszik, és arra számít, hogy a másik pislog először. Amikor legutóbb néztek egymással farkasszemet, Peking nyert.

Kína keményen visszavág, ha az amerikai elnök beváltja fenyegetését, miszerint november elsejétől további 100 százalékos vámot vet ki minden kínai árura, figyelmeztetett hétfőn a kínai külügyminisztérium szóvivője.

„Ahelyett, hogy a hibáin elgondolkodna, az Egyesült Államok magas vámokkal fenyegetőzik” – mondta Lin Csien hozzátéve: „ha az Egyesült Államok ragaszkodik a választott útjához, Kína határozott megtorló intézkedéseket fog tenni törvényes jogainak és érdekeinek védelme érdekében”.

Peking a múlt héten váratlanul bejelentette, hogy november elsejei hatállyal szigorítja a ritkaföldfémek és azok feldolgozásához kapcsolódó technológiák exportját. Válaszként az amerikai elnök azzal fenyegetőzött közösségi oldalán, hogy 130 százalékra emeli a kínai árukra kivetett (jelenleg 30 százalékos) behozatali vámokat, exportkorlátozásokat vezet be „minden kritikus szoftverre”, és kilátásba helyezte a Hszi Csin-ping kínai elnökkel a hónap végére kitűzött találkozó lemondását.

A kínaiak szerint Trump túlreagálta a pekingi intézkedést. „A magas vámokkal való fenyegetőzés nem megfelelő módja a Kínával való kapcsolattartásnak” – mutatott rá vasárnapi közleményében a pekingi kereskedelmi minisztérium, hangsúlyozva, hogy „felelős nagyhatalomként” Kína jogszerűen alkalmaz exportellenőrzést bizonyos termékekre: az ellenőrzések nem jelentenek exporttilalmat, és megfelelő kérelmek esetén az engedélyezés továbbra is biztosított lesz.

Kína dolgozza fel a kritikus ritkaföldfémek mintegy 90 százalékát – ezek nélkülözhetetlenek a számítógépes chipek és védelmi technológiák gyártásában, az okostelefonoktól a vadászgépekig mindenben. Az új szabályozás megköveteli, hogy a világ bármely pontján az ilyen nyersanyagot felhasználó gyártók engedélyt kérjenek Pekingtől.

Vasárnapi közleményében a kínai kereskedelmi tárca azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy kettős mércét alkalmaz, amikor elítéli a kínai kísérleteket az ellátási láncok védelmére, miközben ő maga „hosszú ideje túlzottan tágan értelmezi a nemzetbiztonság fogalmát”, kiterjesztve saját korlátozásait a fejlett félvezetők, valamint az előállításukhoz szükséges szoftverek és berendezések exportjára.

A nyilatkozat egyúttal azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy az elmúlt hónapban korlátozó intézkedések sorozatát vezette be Kínával szemben, noha a kétoldalú kereskedelmi tárgyalások legutóbbi fordulója szeptemberben előrelépéssel zárult számos fontos kérdésben, például a TikTok videómegosztó amerikai részlegének eladása terén. A részletekről Trump és Hszi még ebben a hónapban Dél-Koreában tárgyalna a tervek szerint. A kereskedelmi tárca felszólította az Egyesült Államokat, hogy haladéktalanul hagyjon fel a helytelen gyakorlatokkal, tartsa tiszteletben az államfők közötti telefonos egyeztetések során elért megállapodásokat, és folytassa az érdemi konzultációkat a meglévő gazdasági és kereskedelmi mechanizmusokon keresztül, „a kölcsönös tisztelet és az egyenlő felek közötti párbeszéd alapján”.

Hétfőn Donald Trump enyhén finomított múlt heti agresszív fellépésén, miközben egy burkolt fenyegetést is megeresztett a kínai elnök felé. „Nem kell aggódni Kína miatt, minden rendben lesz! A nagy tiszteletnek örvendő Hszi elnöknek rossz pillanata volt. Nem akar recessziót az országának, ahogy én sem. Az Egyesült Államok segíteni akar Kínának, nem pedig ártani neki!!” – írta az amerikai elnök a Truth Social-ön. A békülékenyebb hang eredménye azonnal meg is mutatkozott a New York-i tőzsdén, amely pénteken a legrosszabb napot zárta az áprilisi „felszabadítás napja” óta: hétfőn a részvényárak ismét emelkedésnek indultak.

Kapcsolódó

„Isten egy dobozban” – A mesterséges intelligencia és a geopolitika kapcsolata

A politikai elit nem érti, hogy az AI katonai döntéseket is felgyorsít és nagyhatalmi konfliktusokat mozdíthat elő, vagyis az AI geopolitikai erőfaktor lett már most.

Benkő Erika vélemény

Elemzők szerint a Peking és Washington közötti kereskedelmi háború újabb fellángolása kifulladhat a két elnök találkozójáig – már ha létrejön –, ugyanakkor fennáll a veszélye annak is, hogy a felek egyfajta türelemjátékba kezdenek, arra számítva, hogy az ellenfél pislog hamarabb. Ez történt a nyáron, amikor a felek „tűzszünetet kötöttek”. Még azelőtt viszont – egymás kölcsönös túllicitálása után – a kínai és az amerikai vámtételek megközelítették a 150 százalékot. Ennek eredményeként számos árucikk eltűnt az amerikai boltok polcairól, a kínai beszállítókra támaszkodó amerikai vállalatok közül többen lehúzták a rolót, az USA GDP-je pedig először regisztrált negyedéves zsugorodást 2022 eleje óta.

Julian Evans-Pritchard, a londoni székhelyű Capital Economics gazdaságkutató cég elemzője szerint Peking nyilvánvalóan azzal számol, hogy Kína hosszabb ideig képes elviselni új amerikai vámok hatását, mint ameddig az Egyesült Államok meg tud lenni a kínai ritkaföldfémek nélkül. Azt is hozzátette viszont, hogy miközben Kína gazdasága ellenállóbbnak bizonyult az amerikai vámokkal szemben, mint amire sokan számítottak, az Egyesült Államokkal való kereskedelmi háború elmélyülése végső soron jelentős károkat okozhat Pekingnek.

A gazdasági mutatók egyelőre azt mutatják, hogy a megtorló intézkedések és a bizonytalanság kevésbé van hatással a kínai kereskedelemre. A pekingi vámhivatal hétfőn közölte, hogy az Egyesült Államokba irányuló export szeptemberben 27 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest, 34 milliárd dollárra, bár ez is javulás az augusztusi 32 milliárd dollárhoz képest. Összességében azonban javultak a kínai exportadatok. Szeptemberben várakozások felett, 6 százalékkal nőtt a kínai kivitel, ráadásul ez volt a leggyorsabb növekedés március óta. Az adatok azt mutatják, hogy a kínai gyártók új piacokat találtak az Egyesült Államokon kívül, de egyes jelentések arra utalnak, hogy sok kínai termék mégis eljut a Trump vámjai által „védett” Egyesült Államokba. A Vietnamba, Malajziába, Indonéziába és Thaiföldre irányuló kínai export jelentősen megugrott, miután tavasszal kereskedelmi embargóval felérő vámháború alakult ki a két ország között. Elemzők szerint Peking azért tudott dacolni Washingtonnal, mert a száz százalékot jócskán meghaladó tarifák ellenére az áru továbbra is áramlott az amerikai piacra, mindössze harmadik országokon keresztül. Az év eleje óta Kína exportja összességében 6,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, és összesen 2,78 billió dollárt tett ki a pekingi nemzeti statisztikai hivatal hétfői jelentése alapján.