A napokban újabb csörtére került sor az Egyesült Államok és Kína között. Trump elnök egy közösségi médiaposztban kelt ki éles hangnemben Kína ellen, és száz százalékos vámok bevezetésével fenyegetőzött válaszként arra, hogy Kína exportkontrollt vezetett be bizonyos ritkaföldfémekre, melyek nélkül egyszerűen nincs csipgyártás, egyáltalán az egész „okos” ipar számára nélkülözhetetlen alapanyagokról van szó. Ezért ma megnézzük, mi van ezen hisztérikus amerikai reakció mögött, mi lehet Kína szándéka, és azt is, hogyan kapcsolódik mindehhez a mesterséges intelligencia, pontosabban milyen szerepet szánnak beavatottak a mesterséges intelligenciának a két titán, Kína és az Egyesült Államok küzdelmében.

A transzhumanizmus: az emberi lét következő állomása

Muszáj tegyünk egy kitérőt: aki követi a mesterséges intelligencia fejlesztésével kapcsolatos folyamatokat és az ehhez kötődő ideológiát, a transzhumanizmust, annak nem lesz meglepő, hogy a Szilícium-völgyben a fejlesztők és ezek kritikusai a mesterséges intelligencia kapcsán arról beszélnek (Nick Bostrom, Eliezer Yudkowsky), hogy „istent fognak létrehozni egy dobozban”. Nyilván egy metaforáról van szó, de ez a metafora egy mindenkinél intelligensebb, „isteni erejű” mesterséges intelligenciát jelent (AGI), melyet aztán egy kontrollált rendszerben tartanának – ez lenne tehát a doboz. Nyilván egy mindenkinél okosabb szuperintelligens entitást nem lehet egy dobozban tartani, ezért a transzhumanizmus azt feszegeti, hogy az emberiségnek valamilyen módon vagy szinten eggyé kell válnia a mesterséges intelligenciával. Nyilván mindez a tudomány és egyáltalán a tudományt szabályozó etika jelenlegi állása szerint nem teszi lehetővé, de fontosnak tartottam erről a tech irányzatról beszámolni, mert ennek az irányzatnak a követői nagy politikai hatalommal bírnak Washingtonban, és befolyásuk nemcsak elvi befolyás. Peter Thielről, kapcsolatáról Vance alelnökkel és az ő szerepéről a MAGA-körökben írtam már korábban, ma is elsősorban róla lesz szó, ugyanis az USA „okos” hadiiparában megkerülhetetlen személyről van szó. Thiel cégei biztosítják többek között az amerikai titkosszolgálatoknak a technológiai hátteret, valamint az ő cégeinek az algoritmusai kezelik a titkosszolgálatok által használt adatbázisokat. Tehát ha Peter Thiel mond valamit a geopolitikáról és Kínáról, akkor azt érdemes komolyan venni.

Thiel, az Antikrisztus és a zöld ideológia

Thiel azzal vonta magára az utóbbi időben a figyelmet, hogy egy szemináriumot tart érdeklődőknek az Antikrisztusról. A magát katolikusnak tartó Thiel nézetei az Antikrisztusról fenn vannak az interneten, a NYT egyik podcasterének adott részletes interjút ezzel kapcsolatban, melyből kiderül, hogy az Antikrisztus stagnálást idéz elő az emberiség fejlődésében, s ebben az Antikrisztus eszközei a zöld ideológia, például Greta Thunberg, ugyanis ők a zöld ideológia miatt feláldoznák az emberiség fejlődését, a transzhumanizmus felé – teszem én hozzá. Thiel ugyanis kifejti részletesen, hogy őt a woke ideológia azért idegesíti, mert félresiklott a nemi átváltoztató műtétek felé ahelyett, hogy magát a halhatatlanságot tűzné ki célul. (Úgy látszik, hogy a világ hatalmasai obszesszív módon a saját halhatatlanságukkal vannak elfoglalva: Putyin, a kínai elnök és most már Thiel is. Pedig ha van valami jó a halandóságban, akkor az, hogy egyszer mindenkire sor kerül, válogatás nélkül.) Thiel ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a politikusok, legalábbis a nyugati politikai vezetők, nem értik, hogy az AI milyen hatalmas hatással van már most, de lesz majd még inkább a jövő konfliktusainak eldöntésében.

Idézem: „nem gondolkozunk azon, hogy mit jelent az AI a geopolitikára nézve”. Szerinte az AI nemcsak technológiai vagy gazdasági kérdés, hanem katonai és hatalmi kérdés is. Szerinte a politikai elit nem érti, hogy az AI katonai döntéseket is felgyorsít és nagyhatalmi konfliktusokat mozdíthat elő, vagyis az AI geopolitikai erőfaktor lett már most. Thiel Kína és Tajvan példáját hozza fel, nevezetesen, hogy kétfajta forgatókönyv létezik e tekintetben: az egyik az optimista, miszerint Kína belátja, hogy az AI-versenyt elveszítette, és az AI-alapú katonai előny elriasztja Kínát Tajvan megtámadásától. A másik a pesszimista, mely szerint Kína azt gondolja, hogy az AI-versenyben most vagy soha, pontosabban az amerikai AI-fejlődés miatti aggodalmában Kína siet megszállni Tajvant, tekintettel arra, hogy Tajvan a világ csipgyártó központja, amire Kína pont az AI-verseny miatt feni nagyon a fogát.

Az AI és a geopolitika

Őszintén szólva Peter Thiel interjúit nagyon nehéz követni, az embernek az az érzése, hogy mindenféléről összevissza zagyvál: egyszer az Antikrisztus, majd a zöldek, aztán Isten, a halhatatlanság, és mindezek tetejébe háború Kínával. Csakhogy sajnos van ebben egy nagyon könyörtelen rendszer, ahol egy adott ponton minden összeér, ha kontextusában vizsgáljuk a dolgokat, és a tény, hogy Trump épp fenyegeti Kínát a ritkaföldfémek miatt, mindezt még inkább felerősíti. Ha első látásra ledöbbenünk azon, hogy Thiel a zöldeket nevezi az Antikrisztusnak a maga katolikus fogalomtárával operálva, akkor vegyük figyelembe azt is, hogy a ritkaföldfémek kitermelése iszonyú környezeti pusztítással jár, amit a legtöbb állam eddig egyáltalán nem akart bevállalni. Hiába vannak lelőhelyek Amerikában, Grönlandon, Ukrajnában, Törökországban, a kitermelés holdbéli tájjá változtatja a vidéket, és a kitermelésen túl mindenféle szennyező anyagokat juttat a levegőbe. Kína ezt a fajta környezetpusztítást minden habozás nélkül bevállalta már évtizedek óta, ezek a bányák elsősorban Belső-Mongóliában vannak, a környéken nem is nagyon maradtak emberek az iszonyú mértékű környezeti pusztítás miatt. A világ ritkaföldfém-kitermelésének állítólag szinte 80 százalékát Kína végzi. Egy amerikai Kína-szakértőtől, Dan Wangtól hallottam, hogy igazából Kínának nem is kell megtámadnia senkit, egyszerűen elég, ha leállítja a beszállítói láncot néhány kritikus alapanyag tekintetében. És a napokban pontosan ez történt: Kína bevezetett egy csomó szabályt, amely köt mindenkit, aki Kínából vásárol ritkaföldfémet. A rendelkezés hatása olyan méretű, hogy a Ford több amerikai gyárában le kellett állítani a termelést. Tajvan kimondottan érintett, ugyanis mint fentebb említettem, ezek az anyagok nélkülözhetetlenek a csúcstechnológiában, s hagyjuk most az okostelefonokat, gondoljunk a drónokra, rakétákra, vadászgépekre, radarokra. Kína most először mutatta meg, hogy nem tartja az egész vámkereskedelmi játékot viccesnek, és ha nagyon oda akar ütni, akkor oda tud. De értelmezhetjük mindezt a Thiel féle teórián keresztül is, vagyis: elképzelhető, hogy Kína az Egyesült Államok AI fejlesztésének ütemét lassítaná a lépéssel, ugyanis mint láttuk, az AI fejlődésének kérdése kardinális lehet Kína geopolitikai lépéseit illetően. 

Mindenesetre ez a lépés érdekes kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a nyugati világ hogyan fog az AI-versenyben helytállni. Felül fogják-e ezek a társadalmak a környezetvédelmi szempontokat írni a technológiai fejlődés érdekében, vagy legalább olyan tiszta energiaforrásokat is figyelembe venni, mint a nukleáris energia? Európa végre felfogja-e, hogy míg egy regionális háború esztelen finanszírozásába öli bele szinte az összes erőforrását, addig az USA és Kína ugyanezen erőforrásokat az AI-technológia fejlesztésébe teszi a globális hegemón szerep érdekében? Ugyanis minden jel arra utal, hogy Kína és az Egyesült Államok nem konvencionális háborúban gondolkoznak, ahol az ukrán fronthoz hasonlóan emberek százai halnak meg naponta, hanem mindkét hatalom az AI majdani katonai erejének magasabbrendűségébe veti a bizalmát, mindenesetre jelenleg egyre nagyobb teret nyer az az elképzelés, hogy az nyeri majd a globális hegemón szerepet, aki létrehozza az AGI-t, vagyis az „istent a dobozban”.