Donald Trump tarifái ellenére Kína jelentősen növelni tudta világpiaci részesedését. A Világbank prognózisa szerint a „felszabadulás napi” vámok következtében lassul az amerikai gazdaság, miközben Kína növekedési kilátásai változatlanok.  

Újabb „kínai exportsokktól” tartanak amerikai gazdasági szakértők mindössze napokkal azután, hogy az Egyesült Államok és Kína bejelentette a gyakorlatilag Donald Trump januári hivatalba lépése óta tartó vámháború felfüggesztését.

A múlt heti, londoni megállapodás nagyrészt az amerikai elnök által meghirdetett „felszabadulás napja” előtti állapot visszaállítását jelenti. Az amerikaiak a továbbiakban 55 százalékos vámot fizetnek a kínai árukra, miközben Kína tíz százalékkal sújtja az amerikai importtermékeket. A megállapodás részeként az Egyesült Államok ismét hozzájuthat az elektronikai és a védelmi rendszerekben használt kritikus ásványokhoz és mágnesekhez, melyek exportját Peking korlátozta válaszul az amerikai tarifákra. Washington leállítja az amerikai egyetemeken tanuló kínai diákok vízumának megvonását.

A megállapodás sok részlete továbbra sem ismert, nagyrészt azért, mert azokról a felek nem jutottak közös nevezőre. Megoldatlan ugyanakkor az alapprobléma – Kína exportorientált gazdasági modellje –, amivel Trump az egyoldalú vámtarifáit indokolta. Mi több, az ezzel kapcsolatos amerikai panaszok várhatóan tovább fokozzák majd a feszültséget a belátható jövőben. Az agresszív vámok bevezetésével Trump szándéka túlmutatott a szövetségi költségvetési bevételek egyszerű növelésén. Intézkedéseinek célja egyrészt az amerikai ipar védelme és a feldolgozóipar hazacsalogatása volt, másrészt külpolitikai nyomásgyakorlásra is használta azokat.

Kína és az Egyesült Államok között nem zárult le a kereskedelmi háború, mindössze tűzszünetet kötöttek a felek, miután egymás kölcsönös túllicitálása után a vámtételek megközelítették a 150 százalékot, ami felér egy embargóval. Számos árucikk eltűnt az amerikai boltok polcairól, és a kínai beszállítókra támaszkodó amerikai vállalatok közül többen lehúzták a rolót. Az USA GDP-je 2022 eleje óta először regisztrált negyedéves zsugorodást.

A CNN májusban arról írt, hogy az Egyesült Államokba irányuló kínai export meredek csökkenése következtében a pandémia vége óta nem tapasztalt ütemben zsugorodott a távol-keleti ország hatalmas feldolgozóipara, ami gazdaságélénkítő intézkedéseket követelt Peking részéről. A New York Times most újabb kínai „exportsokkról” cikkezik. Eszerint Kína sikeresen állította át a feldolgozóiparát az amerikai importkorlátozásokat követően. Kína kereskedelmi többlete május végéig megközelítette az 500 milliárd dollárt, ami több mint 40 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Kína globális piaci részesedése minden árukategóriában meredeken emelkedett. A kínai exportáradat a lassuló gazdaság és az erre adott kormányzati politika következménye – mutatott rá a Timesnak Leah Fahy, a Capital Economics közgazdásza. Peking évek óta pénzt lapátol a feldolgozóiparba, amely így sokkal több terméket gyárt, mint amennyire belföldön kereslet van. Most az amerikai piacról kiszorult áruit Kína Délkelet-Ázsiába, Latin-Amerikába és Európába irányította át, ami a szakértő szerint magában rejti a konfliktus lehetőségét, ezekre az országokra ugyanis szintén nyomás nehezedik Washington részéről.

Összességében azonban Trump vámjai több fájdalmat okoznak Amerikának, mint Kínának Dean Baker közgazdász szerint. A washingtoni Gazdasági és Szakpolitikai Kutató Központ (CEPR) alapítója kiemelte, hogy már a legújabb megállapodás fényében készült prognózisában a Világbank felére csökkentette az amerikai gazdaság kilátásaira vonatkozó előrejelzését – 2,8 százalék helyett 1,4 százalékos GDP-bővülést vár –, miközben Kínával kapcsolatos várakozását nem módosította. Egyértelmű, ki fizet Trump „felszabadulás napjáért” – jegyezte meg az elemzést kommentálva Fareed Zakaria a Washington Postban hozzátéve, hogy az amerikai elnök tévedett, amikor azt gondolta, hogy meg lehet félemlíteni egy „beszállítói szuperhatalmat”.