Japán és Dél-Korea újraindította Kínával az öt éve megszakadt szabadkereskedelmi tárgyalásait. Az Egyesült Államok két hagyományos távolkeleti szövetségesének a lépését a Donald Trump vámpolitikája által keltett aggodalmak váltották ki.

Kína, Japán és Dél-Korea megállapodott abban, hogy közösen reagálnak az amerikai vámokra – közölte a kínai állami média a Reuters szerint. Szöul „kissé eltúlzottnak” nevezte az állítást, míg Tokió szerint a három ország nem tárgyalt a közös válaszról. Mindazonáltal már az is váratlan, hogy Kína, Japán és Dél-Korea egyáltalán tárgyalt.

A három ország kereskedelmi minisztere vasárnap, Szöulban ült össze, és megállapodott „a regionális és globális kereskedelem elősegítésében”, nem sokkal az amerikai elnök által szerdára ígért újabb vámintézkedések ismertetése előtt. A „felszabadulás napja” felborítja Washington kereskedelmi partnerségeit – teszi hozzá a Reuters.

A találkozó után kiadott közlemény szerint felújítják a tárgyalásokat a dél-koreai-japán-kínai szabadkereskedelmi megállapodásról. A Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (RCEP) 2020-ban jött létre, és 2022-ben lépett hatályba. A tizenöt aláíró – Kínától Ausztráliáig – vállalta, hogy 20 éven belül megszünteti az importvámok 90 százalékát az ázsiai-csendes-óceáni térség országai között, illetve közös kereskedelmi szabályokat állapít meg, beleértve az e-kereskedelemet és a szellemi tulajdont.

Időközben elakadtak a konkrétumok és határidők megállapítását célzó tárgyalások. A megállapodás bírálói szerint a RCEP eleve mindössze propagandacélokat szolgált, hiszen várható gazdasági haszna szerény, és a fő exportcikkek – például a japán gépek és az ausztrál vasérc – amúgy is vámmentesek. „Kína jó pontokat szerezhet azzal, hogy a nemzetközi rendszer őrangyalának adja ki magát, de maga a rendszer egyre inkább elhalad Kína mellett" – írta a Foreign Policy.

Időközben, Trump újbóli színre lépésével a „rendszer” gyökeresen megváltozott. Az amerikai elnök a múlt héten 25 százalékos behozatali vámot vezetett be az autókra és az autóalkatrészekre, ami hidegzuhanyként érte Dél-Koreát és Japánt. A két ország az Egyesült Államok második és harmadik legnagyobb járműbeszállítója, Mexikó mögött.

Ennek tudható be, hogy öt év után először miniszteri szintű kereskedelmi csúcsot tartottak – annak ellenére is, hogy időközben nem szűntek meg a Kína és a szomszédai között feszültséget okozó területi viták. Szöulban azt is leszögezték, hogy a következő miniszteri találkozót Japánban tartják.

Az ukrán példa

Az Egyesült Államok ázsiai szövetségeseinek bizalma alaposan megrendült, miután látták Washington külpolitikai irányváltását Ukrajnával kapcsolatban. Japánban, Dél-Koreában, a Fülöp-szigeteken azonnal felmerült, hogy ilyen körülmények között milyen mértékben számíthatnak Amerika támogatására.

Japán és Dél-Korea hosszú ideig egymás ellensége volt, és a két nép között a mai napig nem gyógyultak be teljesen a történelmi sebek. Mindazonáltal Tokió és Szöul fenyegetve érzi magát Donald Trump kiszámíthatatlan külpolitikája által, vagyis az amerikai elnök „akaratlanul is fokozhatta e két nemzet szolidaritását” – mutatott rá Jeff Kingston, a tokiói Temple Egyetem ázsiai tanulmányok igazgatója.

Az Egyesült Államok már Barack Obama elnöksége alatt Kínát tekintette a legnagyobb veszélyforrásnak. Donald Trumppal kapcsolatban pedig általánosan elfogadott nézet volt, hogy a külpolitikai lépéseit a Kína jelentette akut veszély vezeti. A január 20-án hivatalba lépett adminisztráció döntései úgy is értelmezhetők, mint erőfeszítések a „másodlagos” problémák – az ukrajnai és a gázai háború – rendezésére annak érdekében, hogy az Egyesült Államok a figyelmét Kínára tudja összpontosítani. Csakhogy ebbéli igyekezetében a Trump-kormányzat meglehetős riadalmat keltett a délkelet-ázsiai országokban, főleg a Kijevre gyakorolt irtózatos nyomással: elkezdtek aggódni, hogy az Egyesült Államok végül nekik is hátat fordít, és alkut köt Kínával.

Az aggodalmakat fokozza, hogy nem teljesen világos, milyen célt szolgálnak a washingtoni kormányzat által bejelentett, felfüggesztett, majd ismét bevezetett vámok, amelyeket Donald Trump az Egyesült Államok riválisai és szövetségesei ellen egyaránt előszeretettel alkalmaz. Az amerikai elnök a legváltozatosabb érveket hozta fel gazdasági döntései mellett.

A cél hol az amerikai külkereskedelmi mérleg javítása, hol a veszélyes drogok beáramlásának lefékezése, hol nem gazdasági jellegű célok elérése (például az ukrajnai háború befejezése), hol pedig ellenséges államok (például Venezuela) megbüntetése. De volt példa arra is, hogy az USA joghatósága alá nem tartozó cégeket fenyegettek meg, hogy ha nem tartják be a pozitív diszkriminációt tiltó Trump-rendeletet, búcsút mondhatnak az amerikai piacnak. Ilyen körülmények között a délkelet-ázsiai szövetségesek okkal tartanak attól, hogy az Egyesült Államok és Kína között gyülemlő feszültségeket végül egy „nagy üzlettel” szünteti meg az amerikai elnök, kiszolgáltatva őket Peking kénye-kedvének.

Az amerikai elnök megfenyegette az Európai Uniót és Kanadát, hogy még nagyobb vámokat vethet ki, ha közösen próbálnak fellépni a már bejelentett vagy tervezett intézkedések ellen. A délkelet-ázsiai összefogásra azonban Donald Trump egyelőre nem reagált.