Miközben Brüsszel keménykedik Kínával az olcsó elektromos autók állítólagos piactorzító hatásai miatt, nagyon úgy tűnik, hogy egy vámháború ellehetetlenítené az uniós klímacélok teljesítését.

Nagy visszhangot váltott ki az európai sajtóban a kínai elnök Franciaországot, Szerbiát és Magyarországot érintő turnéja. Ami nem is csoda, hiszen Kína az elmúlt két évtizedben páratlan növekedési pályát futott be, és ma a világ második legnagyobb gazdasága az Egyesült Államok után. Összehasonlításként 2000-ben a kínai GDP még a német, sőt a francia gazdasági kibocsátástól is elmaradt, ma viszont megelőzi az EU-t ebben a tekintetben.

A nemzetközi sajtó nagy része radikálisan másként ítélte meg Hszi Csin-ping párizsi és budapesti útját. A „kivételezés” – Magyarország lassan másfél évtizedes különutas politikáján túlmenően – a zöld átállással és az ukrajnai invázió után kialakult geopolitikai átrendeződéssel függ össze. Nem véletlen, hogy Emmanuel Macron francia elnök az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen társaságában fogadta a Párizsba érkező kínai elnököt, ráadásul azután, hogy a Bizottság valóságos pergőtüzet zúdított Kínára a Hszi-vizitet megelőző napokban.

Nyomásgyakorlás magas fokon

Meglehetősen élénk aktivitás zajlott ezen a fronton a kínai elnök látogatását megelőző időszakban. Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyjogi biztosa az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított a többek közt Románia számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében. Az Európai Bizottság vizsgálatot indított annak megvizsgálására, hogy Kína miként részesíti előnyben hazai vállalatait az orvostechnikai eszközök beszerzésére irányuló pályázatokban. Április utolsó napjaiban az Európai Parlament elfogadott egy átfogó szabályozást, amelynek célja a kényszermunkával előállított termékek kiszorítása az uniós piacról, és amely elsősorban Kínát célozza meg. Ugyanakkor a Hszi érkezését megelőző napokban letartóztattak három német állampolgárt azzal a gyanúval, hogy érzékeny katonai technológiát próbáltak eladni Kínának. Illetve kémkedés vádjával őrizetbe vették Maximilian Krah-nak, az AfD szélsőjobboldali párt EP-listavezetőjének az asszisztensét.

A Kínával szembeni keménykedés mögött természetesen gazdasági és klímapolitikai indokok állnak, de ugyanolyan fontosak a geopolitikai megfontolások. Az uniós vezetők és a nemzetközi politikában egyre határozottabb francia elnök azt várja Kínától, hogy nyomást gyakoroljon Moszkvára az Ukrajna elleni háború befejezése érdekében.

Az előzményekhez tartozik, hogy Anthony Blinken amerikai külügyminiszter nemrégiben Olaszországban, a G7-ek háromnapos találkozóján arról beszélt, hogy miközben Kína pozitív, baráti kapcsolatokat szeretne ápolni Európa országaival, ugyanakkor „a hidegháború vége óta a legnagyobb veszélyt táplálja Európa biztonságára” az orosz védelmi ipari bázis „elsődleges beszállítójaként”. Washington azt szeretné, ha európai szövetségesei fokoznák a nyomást Kínára, hogy eltántorítsák Oroszország megsegítésétől, miközben az ukrán erők vesztésre állnak.

Vámháború a láthatáron

Az unió kereskedelmi ügyekért felelős biztosa a múlt héten kilátásba helyezte, hogy hamarosan védővámokat vethetnek ki a kínai elektromos autókra. Mint ismert, Von der Leyen az Unió helyzetéről tartott tavaly szeptemberi értékelésében jelentette be, hogy a Bizottság vizsgálatot indít a kínai gyártók ellen annak kiderítésére, hogy nem tesznek-e szert jogtalan versenyelőnyre az európai gyártókkal szemben az odahaza kapott állami támogatások révén.

Hszi mostani látogatása előtt az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy az EU továbbra is elégedetlen azzal, hogy a kínai autók és acéltermékek piaci túlkínálata tisztességtelen kereskedelmet és elfogadhatatlan piactorzító gyakorlatokat eredményez.

A Politico a minap arról írt, hogy a kínai cégek nem adtak elégséges tájékoztatást a működésükről, az ellátási láncaikról, illetve a beszállítóik által kapott esetleges állami támogatásokról. A Bizottság április 23-án levélben kért további tájékoztatást, és Valdis Dombrovskis kereskedelmi biztos szerint a vizsgálat várhatóan még a nyári igazgatási szünet előtt lezárul. Ha a Bizottság akkor is elégedetlen lesz a kínai gyártók együttműködésével, a vizsgálat végén az EU vámot vet ki az érintett szektorokra vagy cégekre.

Hszi Csin-ping mostani látogatásának fő célja a kínai vállalatok exportpiacainak a bebiztosítása, ehhez pedig szüksége van befolyásos európai vezetők jóindulatára. Ennek érdekében megpróbálja kihasználni Macron „transzatlanti szkepticizmusát” – értékelte Juliana Bouchard, a Rhodium Group elemzője a France 24 francia közszolgálat televízió vitaműsorában. Hozzátette: a pekingi vezetés úgy gondolja, hogy Franciaország visszafoghatja az Európai Bizottságot abbéli igyekezetében, hogy Európa Kína-politikáját még inkább Washingtonéhoz közelítse. Bouchard az „Európa stratégiai autonómiájára” vonatkozó felvetésre utalt, amelyet Emmanuel Macron egy éve, éppen a hivatalos kínai látogatásáról hazafelé tartó repülőúton fogalmazott meg. A francia elnök akkor több lapnak is nyilatkozott arról, hogy Európának nem szabad „az Egyesült Államok követőjeként” viselkednie Tajvan kérdésében, a „stratégiai autonómia” jegyében nem szabad „olyan válságba keverednie, amely nem a sajátja”.

A B terv: Magyarország

A kínai cégek az európaiaknál korábban álltak rá az elektromos autók és az akkumulátorok gyártására, ezért jelentős versenyelőnyt halmoztak fel. Erre hivatkozott is franciaországi útján Hszi Csin-ping, amikor kijelentette, hogy a Von der Leyen által emlegetett túltermelés „problémája nem létezik”. Egyúttal hangsúlyozta, hogy Kína új energiaipara lehetővé tette a globális kínálat növelését és a globális infláció nyomásának enyhítését. Kína ugyanakkor számol azzal a lehetőséggel is, hogy B tervre lesz szükség – ebben pedig fontos szerep jutna Magyarországnak.

A BYD kínai elektromosautó-gyár – amely tavaly piacvezetővé vált világszinten, megelőzve a Teslát – Magyarországon készül felépíteni első európai elektromosautó-gyártó üzemét. Ugyanakkor a kínai CATL 7,34 milliárd eurós beruházással akkumulátorgyárat épít Debrecenben. Összességében 6400 milliárd forintnyi (16,5 milliárd euró) kínai beruházás zajlik Magyarországon – emelte ki Orbán Viktor a kínai államfővel közösen tett sajtónyilatkozatában hozzátéve, hogy tavaly az érkező beruházások háromnegyede ebből az államból származott. (Érdekes egybeesés, hogy bő másfél éve éppen 6400 milliárd forintnyi felzárkóztatási forrás felfüggesztését javasolta az Európai Bizottság a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás részeként.)

A beruházások mögötti elgondolás Peking részéről az, hogy amennyiben Kína végül vámháborúba sodródik az Európai Unióval, a kínai cégek kivédhetik a védővámokat, ha az EU-ban eladott termékeiket az Unión belül gyártják le. Mellesleg az is nyomhat majd a latban valamit, hogy a CATL többek közt a Mercedes-Benz, a BMW, a Stellantis és a Volkswagen beszállítója.

Egyébként a Rhodium Group elemzése szerint a kínai vállalatok versenyelőnye akkora az elektromos autók gyártása terén, hogy még akkor is nyereségesek tudnának maradni, ha az EU 30 százalékos vámot vetne ki rájuk. Sőt, a magas vertikális integrációval rendelkező (a termelési láncot az értékesítésen át a végfelhasználásig ellenőrző) gyártók számára – amilyen a Magyarországon beruházó BYD is – az európai piac az 50 százaléknál is nagyobb vámszintnél kezdené elveszíteni a vonzerejét. „Mivel nem valószínűek ilyen szintű kiegyenlítő vámok, a brüsszeli döntéshozók nem hagyományos eszközökhöz folyamodhatnak az európai autóipar védelmében, beleértve a környezeti vagy nemzetbiztonsági tényezőkön alapuló korlátozásokat” – mutatnak rá az elemzők.

Veszélyben a klímacélok?

Az Európai Uniónak szüksége lenne a kínai elektromos autókra ahhoz, hogy teljesítse a saját maga elé kitűzött klímavédelmi célokat. Egy esetleges vámháború ezeket is veszélyeztetné. Megfigyelők szerint egyáltalán nem kizárt, hogy az EU kénytelen lesz felülvizsgálni azt a döntését, hogy 2035-től megtiltaná a belső égésű motorok forgalomba helyezését. Nem is olyan régen az ilyesmi még tabunak számított, az Európai Néppárt (EPP) márciusi, bukaresti kongresszusán viszont kis híján bekerült az Európai Parlamentben a legnagyobb frakcióval rendelkező tömörülés választási programjába.

Nemcsak ez jelzi, hogy az elektromos járművekre való átállás már láthatóan nem prioritás Brüsszelben – mutat rá a Spiegel. Maga Ursula von der Leyen, aki korábban a belsőégésű motorok kivezetésének elkötelezett híve volt, hirtelen „nagyon fontosnak” tartja a kérdés 2026-os felülvizsgálatát.