Az elektromos meghajtású autók arányának a jelenlegi 0,48 százalékról 65 százalékra kellene nőnie. Nehéz lesz, szinte lehetetlen.

Elképesztő, nehezen megvalósíthatónak tűnő célokat fogalmaz meg a közelmúltban átdolgozott Országos Integrált Terv az Energia és a Klímaváltozás Területén (PNIESC). Az Energiaügyi Minisztérium által készített stratégia értelmében 2050-ben már egyetlen gázolajjal működő gépkocsinak sem kellene közlekednie a hazai utakon.

Ez még a kivitelezhetőbb célkitűzések közé tartozik, azonban a dokumentum kidolgozói szerint bő negyedszázad múlva a benzinmotoros járművek is mindössze 2 százalékát teszik majd ki az autóállománynak. A hibridek részarányát 13 százalékban határozták meg.

Nulláról 20-ra

A valóságtól leginkább elrugaszkodott PNIESC-ben megfogalmazott célnak az tűnik, hogy az évszázad derekán minden ötödik romániai személygépkocsi hidrogén meghajtású legyen. Azt, hogy jelenleg vannak-e hidrogéncellás járművek Romániában, s ha igen, hány, nem lehet tudni, az Országos Gépjármű-bejegyzési és Jogosítvány-kibocsátó Hivatal (DGPCI) statisztikáiban ugyanis ilyen kategória nem szerepel.

Az ellenben tény, hogy nem csupán a hidrogénalapú közlekedéshez szükséges infrastruktúra nem létezik, de még az erre vonatkozó szabályozást sem dolgozták ki.

A hidrogénnel hajtott gépkocsik jövője egyelőre globálisan is erősen kétségesnek tűnik. A legnagyobb európai piacon, Németországban, 2023-ban mindössze 263 hidrogéncellás közúti gépjárművet értékesítettek, 70 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A német utakon csupán 2364 hidrogénnel hajtott jármű közlekedik, ami az 53 milliós állománynak kevesebb, mint 0,005 százaléka.

A német adófizető érdekvédelmi szervezete (BdSt) felszólította a szövetségi kormányt, hogy szüntesse be a hidrogénhajtású gépjárművek vásárlásának és a töltőállomások építésének szubvencionálását, mely célokra 2007 óta 450 millió eurót költött. A BdSt szerint ez „abszurd” és „értelmetlen”.

Mindezek fényében tart a nullához annak a valószínűsége, hogy 26 év múlva a hazai autópark 20 százaléka, ami több mint 2 millió járművet jelent, hidrogénnel működjön.

Elektromos álmok

Ennél a fantazmagóriánál még az is hihetőbben hangzik, hogy 2050-ben háromból két romániai gépkocsi tisztán elektromos meghajtású lesz.  2023 végén 39 271 elektromos személyautó volt forgalomba íratva Romániában, ami a teljes állomány 0,48 százalékának felel meg. Egy év alatt a környezetbarát személygépkocsik aránya 0,17 százalékponttal emelkedett, 2022 végén ugyanis még csak 0,31 százalékot tettek ki.

Sokkal látványosabb növekedésre valószínűleg az elkövetkező néhány évben sem számíthatunk, ami azt jelenti, hogy az elektromos autók aránya valamikor 2027 tájékán érheti majd el a roppant szerény 1 százalékot. Ennek fő oka, hogy egyelőre a hazai lakosság zömének nem telik elektromos autóra, ami onnan látszik, hogy kb. kétszer annyi használt jármű kerül forgalomba, mint új, s ez pár év alatt nem is fog érdemben változni. Az elektromos járművek ára csökkenő tendenciát mutat, azonban a legolcsóbb, 20 ezer euró körüli modellek, amilyen a Dacia Spring is, valójában hosszabb utakra alkalmatlan városi autók.  

Az elterjedésüknek idehaza nem csupán pénzügyi, hanem infrastrukturális akadályai is vannak. Azt, hogy pontosan hány elektromos autótöltő van az országban, nem lehet tudni, 3500 fölött lehet a számuk. Az alapvető gond nem is ezzel a számmal van, hanem azzal, hogy a töltőket szinte kizárólag nagyobb településeken találni, az országutak mentén csak elvétve akadnak. Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében 2026 augusztusáig 13 200 új autótöltőt kellene üzembe helyezni, ami roppant nehéz feladatnak ígérkezik.

Ennek egyik oka az, hogy nagyszámú töltőállomás kialakításához jelentős fejlesztéseket kellene végrehajtani az áramelosztó hálózatban. „Az elektromobilitás mélyreható átalakulásokat fog eredményezni, s a jelentős többletfogyasztás miatt nagy kihívást jelent az energetikai infrastruktúra számára nem csupán Romániában, hanem más EU-tagállamokban is” – nyilatkozta a Maszolnak Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energia-szabályozó Hatóság (ANRE) korábbi alelnöke.

A problémát az jelenti, hogy a gyorstöltőket csak közép- vagy magasfeszültségről lehet táplálni, ehhez pedig a középfeszültségű vezetékeket közelebb kell vinni a fogyasztókhoz. „A hálózatot pár év alatt átépíteni nagyon nehéz, mert nincs elegendő munkaerő, s a finanszírozása is problémás” – magyarázza a szakember. Egyelőre minimális méretű az elektromos autópark, ezért nem kifizetődő sok pénzt ölni az elektromos hálózat fejlesztésébe, az autótöltők hiánya azonban rövidesen gátolni fogja a piac bővülését. Ez egy róka fogta csuka, csuka fogta róka helyzet, amire idehaza még nem találtak megoldást az illetékesek.

Márpedig előbb-utóbb lépni kell, mivel a 2050-re tervezett, 65 százalékban elektromos járműállománynak rengeteg villanyáramra lesz szüksége. 2023 végén a haszonjárműveket is figyelembe véve, 10,3 milliós volt a hazai autópark. Mértéktartónak tűnik a becslés, hogy 2050 ez legkevesebb 11 millióra nő, aminek a 65 százaléka 7,15 milliót jelent.

Egy 20 kWh/100 km fogyasztású elektromos autónak 20 ezer megtett kilométerrel számolva egy év alatt 4 MWh villanyáramra van szüksége, ami 7,15 millió jármű esetén már 28,6 millió MWh-t jelent. Románia teljes tavalyi fogyasztása 49 millió MWh volt, amit a PNIESC által jósolt méretű autópark 58 százalékkal dobna meg. A századfordulóig valószínűleg az ipar energiaigénye is nőni fog, az áramelosztó hálózat gyors ütemű fejlesztéséhez tehát nem holnap, hanem már ma kellene hozzáfogni, másként ugyanis délibáb marad a kétharmad részt elektromos autópark.