Magyarországon jelenleg tucatnál több, elektromos autókba való akkumulátorokat és akkumulátor-összetevőket gyártó üzem  működik, míg Romániában nemrég jelentették csak be az első akkumulátorgyár építését.

2035-től az Európai Unióban tilos lesz forgalomba hozni belső égésű motorral felszerelt személygépkocsikat. A kontinens autóiparának bő egy évtized áll rendelkezésére az átállásra, ez alatt az idő alatt pedig nagyon fel fog értékelődni az akkumulátorgyártók szerepe. 2021-ben Magyarország a világ tizedik legnagyobb akkumulátorexportőre volt, azóta pedig további jelentős beruházások kezdődtek.

Románia egyelőre a futottak még kategóriába tartozik, mostanáig egyetlen elektromos autókba való akkumulátorokat gyártó céget sikerült az országba csábítani. A belga Avesta Battery & Energy Engineering Galacon épít gyárat 1,4 milliárd eurós befektetéssel. A gyár által egy év alatt legyártott akkumulátorok összkapacitása 22 GWh lesz, 2026-ra tervezik az átadását.

Tavaly a Rock Tech Litium is memorandimot írt alá a kormánnyal egy, az akkumulátorok alapanyagának számító lítium port előállító üzem létrehozásáról. A kanadaiak 400 millió eurós beruházásról még semmi konkrétat nem lehet tudni, azt sem, hol tervezik megépíteni a gyárat. Tavaly úgy tűnt, hogy sikerül tető alá hozni egy másik jelentős beruházást is, ugyanis a Varta bejelentette, hogy 1 milliárd eurós ráfordítással épít akkumulátorgyárat Romániában. Pár hónap múlva aztán jött a hidegzuhany, a német vállalat közölte, hogy meghatározatlan időre elhalasztja a beruházást.

Magyarország korán ébredt

Magyarországon jó néhány, az elektromos autók nélkülözhetetlen alkatrészeit gyártó üzem épült az elmúlt években. Az elsőt 2017-ben - amikor Európa ezen fertályán még kuriózumnak számítottak az elektromos járművek - nyitotta meg a Samsung Gödön. Ezt követte a dél-koreai SK Innovation komáromi (2018), a japán GS Yuasa miskolci (2019), s az SK Innovation iváncsai (2021) beruházása. Az elmúlt öt évben további 11, elektromos autóalkatrészeket gyártó üzem létesült az anyaországban, a legtöbb beruházó Dél-Koreából érkezett.  

Időközben újabb magyarországi beruházások egész sorát jelentették be. A kínai CATL 7,34 milliárd eurós beruházással Debrecenben épít 100 GWh teljesítményű gigaüzemet. Ez négy és félszerese a Galacra tervezett gyár termelési kapacitásának. Az üzemben a tervek szerint közel 10 ezren dolgoznak majd.

Kapcsolódó

Többet ártanak, mint használnak a környezetnek az elektromos autók a világ számos országában

Az Európai Unióban kibocsátáscsökkenést eredményez a használatuk, de nem minden tagállamban.  

zöld átállás elektromos autó elektromos töltőállomás villanyáram

Februárban közel 175 millió eurós beruházást jelentett be a Robert Bosch Power Tool, amelynek keretében 2024 végéig logisztikai központot hoz létre, illetve bővíti a kéziszerszám- és akkumulátorgyártást Miskolcon. Az Európai Bizottság ugyancsak februárban jóváhagyta a Samsung SDI elektromosjármű-hajtó akkumulátorokat gyártó létesítményének nyújtott 89,6 millió eurós magyar állami beruházási támogatást.

Áprilisban a dél-koreai EcoPro kb. 700 millió eurós beruházásának alapkövét tették le Debrecenben, majd májusban bejelentették, hogy 1 milliárd eurós beruházással szintén Debrecenben építi fel első európai üzemét a világ kilencedik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója, a kínai Eve Power.

Júniusban érkezett a hír, hogy a kínai Huayou Cobalt 1,3 milliárd euróból létesít katódgyárat Ácson, az BYD pedig akkumulátor összeszerelő üzemet Fóton. Az már csak hab a tortán, hogy 1,45 milliárd euróból építi fel a kínai Sunwoda az első európai akkumulátorgyárát Nyíregyházán.

Az elmúlt másfél évben már az elektromos autókba való akkumulátorok voltak Magyarország legfontosabb exporttermékei, Szijjártó Péter külgazdasági miniszter szerint pedig, amint befejeződnek a már bejelentett befektetések, Magyarország a világ második legnagyobb akkumulátorgyártója lesz. Ez minden bizonnyal erős túlzás, mivel egy elképesztő dinamikájú piacról van szó, azonban tény, hogy Magyarország jelentős tényező már most is a világpiacon, s ezt a pozícióját tovább fogja erősíteni az elkövetkező időszakban.

Az, hogy Magyarország ennyire sikeres az ágazat felfuttatásában, Románia pedig minimális eredményeket tud csak felmutatni, egyértelműen a két kormány stratégia kidolgozási és menedzselési képessége közti különbségben keresendő. A budapesti kormánynak van egy konkrét víziója a gazdasági fejlesztés irányait illetően, s képes is azt valóra váltani, míg utóbbinak nincs ilyen, helyette pedig konjunktúra szülte ötleteket dob be, amire jó példa újabban az élelmiszeripar erősítése.

Robbanásszerű növekedés

2022-ben hozzávetőleg 700 GWh lítiumion-akkumulátort gyártottak le a világban, idén pedig 930 GWH gördülhet le a gyártósorokról. A növekedés elképesztően felpörög majd a következő pár évben, a gyártók egymás után jelentik be a gigaberuházásokat. A Benchmark Mineral Intelligence előrejelzése szerint 2026-ban már 5 TWh lesz a világ akkumulátorgyártási kapacitása, több mint ötszöröse a jelenleginek. A legtöbb gyár Kelet-Ázsiában, azon belül Kínában és Dél-Koreában fog működni, de nőni fog Európa és Észak-Amerika szerepe. A Benchmark szerint Észak-Amerika piaci részesedése 2026-ra a jelenlegi 6 százalékról 10 százalékra nő, míg Európáé 7 százalékról 12 százalékra emelkedik.

Az ágazat robbanásszerű magyarországi fejlesztésének a kritikusai szerint az országnak sem technológiája, sem munkaereje, sem alapanyaga nincs az akkumulátorgyártáshoz, pusztán az összeszerelő szerepét tölti be. Ebben sok igazság van, de tény az is, hogy az akksigyárak nagy löketet adnak majd a magyar iparnak, s jelentős bevételeket hoznak az államkasszának. Az ellenzők azt is hangsúlyozzák, hogy az ágazat jogi szabályozásának értelmében az elhasznált akkumulátorok a származási helyükre kerülnek majd vissza, ami azt jelenti, hogy előbb-utóbb beláthatatlan mennyiségű veszélyes hulladék áramlik majd Magyarországra.

Románia azzal vigasztalhatja magát, hogy bár kimarad egy gigászi üzletből, legalábbis most úgy néz ki, de legalább nem lesz akku-szemét nagyhatalom. Sovány vigasz, de a semminél ez is több.