Az Európai Unióban összességben kibocsátáscsökkenést eredményez a használatuk, de nem minden tagállamban.

Az elektromos járművekre való gyors átállás számos helyen több kárt okozna a környezetnek, mint hasznot, derül ki a Mitsubishi által készített tanulmányból. Az ötéves előrejelzés a szén-dioxid kibocsájtást vizsgálja, a gyártás, a használat, illetve a jármű teljes életciklusára vetítve. Összehasonlították a benzines és a dízel autókat a full hibridekkel, a plug-in hibridekkel és a tisztán elektromos hajtásúakkal.

Az eredmények szerint a jelenlegi energiatermelés és fogyasztás alapján az elektromos autók rosszabb hatással vannak a környezetre mint a belsőégésű modellek olyan nagy piacokon mint Kína, Indonézia és Ausztrália. Ez abból fakad, hogy ezekben az országokban az elektromos áramot jellemzően fosszilis energiahordozókból állítják elő. Így például Ausztráliában, bár nő a megújuló energiaforrások felhasználása, a villanyáram több mint 70 százaléka széntüzelésű erőművekből származik.

Az elektromos autókra való átállás Japánban is csupán minimális környezeti előnnyel jár a jármű teljes életciklusának vizsgálatakor, amikor a jármű gyártásából, az energia beszerzéséből, a jármű 10 éves üzemeltetéséből és végső soron a jármű ártalmatlanításából származó kibocsátásokat is figyelembe veszik.

Van ahol igen, van ahol nem

A tanulmány szerint az Európai Unió az egyetlen régió, ahol az elektromos járművekre való átállás a teljes életciklusuk során összességében kibocsátáscsökkenést eredményez, azonban nem érvényes valamennyi tagállamara.

Az Európai Bizottság adatai szerint 2022-ben az EU-ban megtermelt elektromos energia közel 40 százaléka származott megújuló forrásból (víz, szél, nap, biomassza). Az atomenergia több mint 20 százalékkal járult hozzá a termeléshez, míg a fosszilis tüzelők (szén, földgáz, kőolajszármazékok) részesedése 38,6 százalék volt.

Egy sor tagállamban ugyanakkor nem sok értelme van elektromos autóra váltani belső égésű motorosról, mivel azt úgyis fosszilis forrásból származó energia működtetné. Máltán és Cipruson mindenki megmaradhat nyugodt lelkiismerettel a benzines vagy dízel járművénél, a két mediterrán szigetországban ugyanis a villanyáram 87, illetve 83 százaléka szénből és földgázból származik. Lengyelországban, Észtországban és Olaszországban se jár óriási környezeti haszonnal az elektromos autók használata, hiszen fosszilis energiahordozók adják a villanyáram 78, 66, illetve 63 százalékát. Hollandiában hatalmas népszerűségnek örvendenek az elektromos autók, miközben az elektromos energia 57 százaléka fosszilis forrásból származik, színtiszta illúzió, hogy a működtetésük kibocsátásmentes lenne.

Elektromos autóra Svédországban, Luxemburgban és Finnországban a legésszerűbb váltani, mely államokban a fosszilis tüzelőanyagok részesedése az áramtermelésben mindössze 1,2, 7, illetve 11 százalék. Idehaza tavaly 65, Magyarországon pedig 66 százalék volt a zöld energia aránya.

A világ első számú elektromos autógyártója Kína, azonban ezen járművek használata a távol-keleti országban jottányit sem járul hozzá a globális felmelegedés elleni küzdelemhez, mivel a villanyáram 61 százalékát széntüzelésű erőművek termelik.